Az MNB rendeletben előírt felügyeleti adatszolgáltatással kapcsolatos közérdekű kérdések és válaszok

Résztulajdon megszerzése esetén, amennyiben az ingatlan teljes alapterülete 200 m2, az egységár 200.000 Ft/m2, és az ügyfél korábban 50/200 tulajdoni hányaddal már rendelkezett, majd a tárgyi ügylet keretében további 33/200 tulajdoni hányadot szerez meg, úgy a jelentés kitöltésekor az alábbi elvek szerint kell eljárni:

1. Tulajdoni hányad: 33/200
Kizárólag a tárgyi tranzakció során megszerzett tulajdoni hányad kerüljön feltüntetésre a jelentés tulajdoni hányad számláló/nevező mezőjében, a korábban fennálló 50/200 tulajdoni hányad nem képezi a jelentés tárgyát.
2. Alapterület: 200 m2
Minden esetben az ingatlan teljes alapterülete szerepeltetendő, függetlenül a megszerzett tulajdoni hányad mértékétől.
3. Vételár: 40.000.000 Ft
Az ingatlan teljes alapterületére vetített, azaz az ingatlan 1/1-es tulajdoni hányadára vonatkozó arányosított vételárat kérjük megadni.

Nem. A kitöltési útmutató rögzíti, hogy az "eredeti kitettség az eszközök és a mérlegen kívüli tételek tárgyidőszak végén fennálló, értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal nem csökkentett értéke, így eszközök esetén a bruttó könyv szerinti érték, a mérlegen kívüli tételeknél a szerződött, még le nem hívott összeg."

A c13)-as mező nem kódtáras mező. Itt ebben a szabad szöveges mezőben az Ingatlan tulajdoni lapján (tulajdoni lap I. rész, megnevezés oszlopban) szereplő ingatlan típust kell megadni.

Amennyiben résztulajdon értékesítés (vásárlás) történik, akkor az ING jelentés tulajdoni hányad számláló/nevező mezőiben az értékesített (szerzett) tulajdoni hányadot kérjük feltüntetni. Ezzel egyidejűleg viszont a bruttó vételár mezőben az ingatlan 1/1-es tulajdoni hányadára vonatkozóan arányosított vételárat kérjük megadni.

Mínusz ’ING_SZINT’ kódértéket csak abban az esetben szükséges jelenteni, amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján mínusz szint van feltüntetve, és megfelel az ING táblában jelentendő követelményeknek az ingatlan. (pl: A társasház lejtőre épült, a konkrét lakás talajszintje, a társasház földszintje alatt van, a lejtő irányába tájolt teljes értékű szint.)

Olyan jellegű cash-pool számlákat, „ahol a pool tagjai egymással cégcsoporti kapcsolatban állnak, azaz az adatszolgáltató ügyfelei […] nem ügyfeleik pénzét kezelik, hanem az azonos cégcsoportba tartozó csoporttagok pénzét”, nem kell az éves adatszolgáltatás 9E12 Gyűjtőszámla sorában jelenteni.

A Pmt. 3. § 23. pontjában szereplő definíció alapján az RMA kapcsolatokat (9D152) nem kell a 9E151 Levelező kapcsolat soron jelenteni, ott csak a nostro (9E15111), a vostro (9E15112), valamint a loro (9E15113) levelező kapcsolatok számát kell kimutatni.

A 9E15111 soron minden olyan levelező kapcsolat számát meg kell adni, ahol a külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató vezet az adatszolgáltató számára devizában denominált, pénzösszeg elszámolását, illetve pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését lehetővé tevő fizetési, betéti, illetve letéti számlát (nostro levelező kapcsolat) függetlenül attól, hogy a számlát vezető külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató ügyfele-e az adatszolgáltatónak, illetve hogy az adatszolgáltató a számlát vezető külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára nyújt-e levelező szolgáltatást.

Az adatszolgáltatási rendelet kitöltési útmutatója úgy fogalmaz az adatsor kapcsán, hogy az „adatszolgáltató azon ügyfeleinek száma (…) akik az adatszolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan az adatszolgáltatóval szerződés megkötésével tartós jogviszonyt (üzleti kapcsolatot) létesítettek”. Üzleti kapcsolatba beletartoznak azok az ügyfelek, akikkel már szerződést kötött az adatszolgáltató, de hitelkeretüket még nem használták, illetve nem folyósítottak részükre. A felmondott szerződéssel rendelkező ügyfeleket abban az esetben kell hivatkozott adatszolgáltatási sorban szerepeltetni, ha az ügyfél felmondás alatt van, vagyis ha a szerződése tárgyév december 31-ei napjáig megszűnt, már nem kell beleszámolni az állományi adatba.

A rendeletben tévesen szerepelnek a 9B4AT tábla összesen oszlopainak kategória típusai. A fejléc az irányadó, az adatgyűjtő rendszerben a pontosítást az MNB átvezette, a rendelet javítása a következő felülvizsgálatakor fog megtörténni.

"Ebben az esetben is kérjük a 18SFDR tábla nemleges beküldését a következő módon: - a tábla 18SFDR1 sorát ""Nem"" értékkel, - a 18SFDR31-42 sorait pedig ""0"" értékkel kérjük tölteni. Minden más sort üresen kell hagyni. "

"Igen. Az MNB új adatgyűjtő rendszere az eddigiektől eltérően kezeli a tizedesjegyeket, melyeket a táblák kitöltése során figyelembe kell venni. A tizedesjegyek alapértelmezett értéke 0, kivéve azon numerikus, százalék és pénz típusú cellákat, ahol a kitöltési előírások ettől eltérő tizedesjegy pontosságot írnak elő. Ebben az esetben: - ha a beállított tizedesjegynél több tizedessel érkezik adat, akkor az adatszolgáltatás befogadásra kerül - ha a beállított tizedesjegynél kevesebb tizedesjeggyel érkezik be az adat, az nem elfogadható formai hiba, így az adatszolgáltatás visszautasításra kerül. A cellák kitöltése során tehát az elvárt pontosságnak megfelelően kell jelenteni pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, akkor 0,129. Adott esetben ez azt is jelentheti, hogy ki kell egészíteni az adatokat 0-kal pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, de egy számítás eredményeként a cellában jelentendő érték pontosan 12,18 (azaz a 3. tizedesjegy 0 lenne), akkor 12,18 helyett 12.180-t kell a cellában szerepeltetni. Az egyes cellákhoz beállított tizedesjegyek számát a táblák formai szabálya tartalmazza, mely letölthető a STEFI-ből. A tizedesjegyek beállítása nem változtat a %-os értékekre vonatkozó előírásokon. A %-os értékeket (pl. 12,34%) továbbra is százalékos formában, az útmutatóban előírt tizedesjegy pontossággal, a % jel feltüntetése nélkül (pl. 12,34, ha az útmutató két tizedesjegyet ír elő) kell jelenteni, kivéve, ha a tábla kitöltési előírása ettől eltérően rendelkezik."

Az MNB az automatikus ellenőrzés során megkülönböztet visszautasító és nem visszautasító (figyelmeztető) szabályokat. Az érvényes, hibás státuszú jelentések teljesítettnek minősülnek, azonban nem visszautasító szabály(ok) sérül(nek) a jelentésben. A hibalistában található nem visszautasító szabályok célja, hogy felhívja a figyelmet a Bank számára olyan kitöltési összefüggésekre, amelyek nem minden esetben teljesülnek. Amennyiben a felülvizsgálatot követően úgy látják, hogy a jelentett adatok helyesek, akkor nincs további teendőjük a jelentéssel. Amennyiben a jelentett adatok hibásak, az adatokat módosító jelentés beküldésével kell javítani.

A kérdésben szereplő ki nem vett szabadságok a ”Munkavállalói juttatások - IAS 19” standard szerint a rövidtávú halmozódó fizetett távollétnek minősülnek. (IAS 19 15. pontja: „A halmozódó fizetett távollétek olyan fizetett távollétek, amelyek továbbvihetők és jövőbeli időszakokban felhasználhatók, ha a tárgyidőszaki jogosultságot nem használják fel teljes egészében”). A rövidtávú halmozódó fizetett távollétek a rövid távú munkavállalói juttatások részét képezi. A FINREP kitöltési útmutató 2. részének 10. pontja szerint az IFRS szerinti elszámolás esetén a „rövid távú munkavállalói juttatásokból (IAS 19 11. bekezdésének a) pontja), a meghatározott hozzájárulási programokból (IAS 19 51. bekezdésének a) pontja) és a végkielégítésekből (IAS 19 169. bekezdésének a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni", amely a konszolidált FINREP F_01.020280 során illetve a solo FINREP SF0102280 során való riportolást jelenti.

A kitöltési előírások szerint a „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza, ennek megfelelően a fióktelep dotációs tőkéjét Önök helyesen a saját tőke tábla SF0103020 során jelentik. Fióktelep formában működő hitelintézetnek – az éves beszámolótól eltérően - a többi saját tőke elemet sem kötelezettségként, hanem szintén az SF0103 Saját tőke tábla megfelelő sorain és nem egyéb kötelezettségek között kell hogy jelentsék.

Az EBA a konszolidált F_02.00 táblában a betétbiztosítási rendszerhez és a szanálási alapokhoz történő pénzbeli hozzájárulás összegét v2.9 taxonómiában már elkülönítetten, külön soron kéri jelenteni, így - a konszolidált jelentés változásával összhangban - előbbi tételeket 2020-tól a nem konszolidált SF02 táblában is az erre a célra rendszeresített SF02385 "Pénzbeli hozzájárulás szanálási, betétbiztosítási alapokhoz" soron kell megadni. Az SF02 táblában a BEVA díjakat változatlanul az SF02380 "Egyéb adminisztratív költségek" soron kérjük bemutatni.

"Nem. Az SF02 táblában az értékesítéssel érintett portfólión keletkezett eredményt nem „bruttó” módon kell bemutatni, azaz a korábban megképzett értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell bemutatni, hanem nettó módon, a korábban megképzett értékvesztés követeléssel történő összevezetésével számított könyv szerinti értéknek és a kapott ellenértéknek a különbözetét az SF02220 (Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó) soron kell megjeleníteni. Véglegesen leírt követelés kivezetéskor is hasonlóan kell eljárni, azaz a korábban eredmény terhére elszámolt értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell kimutatni. Amennyiben a leírás időpontjában a leírt összeg meghaladja az értékvesztés összegét, ezért közvetlenül az eredményben a tárgyidőszakban veszteség jelenik meg, azt azonban nem az SF02220 soron, hanem az SF02460 (Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) soron kell bemutatni, konzisztens módon a hatályos MNB rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírással. Lásd még konszolidált FINREP esetében EBA 2018_3716 Q&A https://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/qna/view/publicId/2018_3716"

Az SF07H tábla 160. oszlopában a tárgynegyedév végén állománnyal rendelkező hitelszerződések darabszámát, tehát nem a hitelszámlák számát kell feltüntetni, de indokolt esetben az eltérés megengedett. A kérdésében szereplő multicurrency (többdevizás) hitelszerződés esetén előállhat, hogy egy hitelszerződésből eredően a Banknak tárgynegyedév végén akár több devizanemben is áll fenn kitettsége, így az állományt meg kell osztania a forint és deviza táblák között (SF07HA és SF07HB). Ebben az esetben a darabszám nem lesz egyező a szerződés darabszámával, mivel a követelések darabszámaként ez esetben mindkét táblában „1-1”-et kell jelenteni.

Amennyiben az engedményezett (faktorált) követelés megelőlegezett (fizetett) összege az alapügyletben történt módosítások (utólagos engedmények, végleges reklamáció) miatt nem térül meg a faktorált követelésből befolyó összegből és a különbözetet - bármilyen forrásból – az ügyfél rendezi, azt SF07H/K7H táblákban törlesztésként [050 oszlop], más esetekben egyéb állományváltozásként [150 oszlop] kell bemutatni.

Igen. Amennyiben az eredeti finanszírozási szerződés szerinti tényleges projekt cél nem változik, azaz csak a projektfinanszírozási hitel kapcsán a finanszírozó személyében történik változás, a refinanszírozó intézménynek azt változatlanul projekthitelként kell az SF07H/SF18/SF19 táblákban bemutatnia az erre a célra rendszeresített kiemelt sorokon (például az SF07Hx140 soron). Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a refinanszírozás az eredeti finanszírozó intézmény által történik, és az új projektfinanszírozási szerződésben az eredeti projekt cél nem változik, az változatlanul fennáll.

Igen. Azokat a nemteljesítővé, felmondottá, illetve work-out fázisba került, eredetileg projektfinanszírozási hiteleket, amelyek az eredeti definíciónak már nem felelnek meg, a solo FINREP jelentésben SF07H, SF18, SF19 - annak könyvekből történő kivezetéséig - változatlanul projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni.

Igen. Az SF07H tábla kitöltési útmutató szerint a „ projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja, az annak egyértelmű gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos MNB elvárásokat a speciális hitelezési kitettségek és a spekulatív ingatlanfinanszírozás definiálásáról szóló 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás tartalmazza.” Tekintettel arra, hogy előbbiek szerint a projektfinanszírozási hitel a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek fogalmával azonos tartalommal bír, míg a hivatkozott MNB Ajánlás szerint -  a CRR egyértelmű előírása hiányában -  prudenciális szempontból leginkább megfelelőnek azt tartja, ha „az intézmény SL kitettségnek minősíti az adott kitettséget, amennyiben annak esetében a fenti 3 feltétel együttesen teljesül”, így kérjük, hogy a felügyeleti adatszolgáltatásban  (SF07H, SF18, SF19) csak azokat a projektfinanszírozási hiteleket mutassák be, amelyek egyidejűleg teljesítik a CRR 147. cikk (8) bekezdés előírásait.

Amennyiben a projektfinanszírozási hitel jelenleg még cash-flow-t nem termel, azaz még csak a CRR 147. cikk (8) bekezdés a) és b) pontját teljesíti, de a projekt zárásával (pl. az épület elkészültét és üzembehelyezését követően) a c) feltételnek is megfelel, azaz mindhárom feltételt teljesíti, azt projektfinanszírozási hitelként kell kezelni az érintett felügyeleti jelentésekben.

Igen. Azokat az általános célú ügyleteket is, amelyek az ügyfélszemléletű megközelítésből eredően projekthitelnek minősülnek a 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás alapján az SF07H/SF18/SF19 táblákban projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó általános célú hitel esetleg nem teljesíti maradéktalanul a CRR 147. cikk (8) bekezdése a)-c) pontban foglalt feltételeket.

Amennyiben egy ügyfelet (adóst) a hitelintézet a kihelyezéskor projektcégnek minősít, akkor azt a hitel teljes futamideje alatt (a kötelezettség megszűnéséig) projekttársaságnak kell tekinteni az adatszolgáltatásokban, így az ügyletet az SF07H/SF18/SF19 jelentésben is, mint projektfinanszírozási hitelt be kell mutatni. Ha a projektcég (korábbi adós) az eszközt a projekt megvalósulását követően eladja/átadja egy üzemeltető cégnek, így új adós lép a korábbi helyébe (például szálloda építés), abban az esetben is mérlegelni szükséges, hogy a projektfinanszírozásba újonnan belépő üzemeltető (új adós) a 10/2017. MNB Ajánlás 4. a)-b) pontja alapján nem minősül-e projektcégnek.

A kitöltési útmutató előírásai szerint a folyószámla típusú szerződések nettó tranzakciójának számbavételekor mind az SF07H jelentésben a negyedéves különbözetet szerződésenként kell figyelembe venni.

Igen, a kitöltési útmutató szerint járnak el, ha a faktoring szerződés alapján történő finanszírozáshoz kapcsolódó tranzakciókat (lehívások, törlesztések) bruttó módon jelentik az SF07H táblában.

Nem, amennyiben az instrumentum olyan rulírozó hitel, amely nem felel meg a folyószámlahitel definíciónak, a napon belüli hitelezés esetén is bruttó módon, azaz folyósításként és törlesztésként kell kimutatni az SF07H és K7H kódú táblákban a tranzakciós adatokat.

Nem. Amennyiben a futamidő meghosszabbítása nem a lejárt kölcsönügylet kivezetésével és új szerződés megkötésével történt, hanem a meglévő szerződés módosításával a lejárt követelés összegében, akkor a kapcsolódó technikai folyósítás és törlesztés tételek nem jelentendők tranzakcióként az SF07H és K7H táblákban (030, 050, 060 oszlopok). Amennyiben előbbi szerződésmódosítás a bruttó könyv szerinti érték változásával jár együtt, utóbbi összeget a tranzakciós jelentés 150 Egyéb állományváltozás oszlopában kell megadni.

Az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 tábla SF46160 „Átvezetés a saját tőke összetevői között” sorának 080. "Egyéb tartalék" oszlopa tilos mező, egyezően a konszolidált szintű F_46.00 táblával. Kérjük, hogy az eredménytartalék és az egyéb tartalék közötti átvezetést a SF46190 „A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése” soron szerepeltessék.

"A sajáttőke-változások kimutatásokban (SF46, F_46.00 táblák), amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján adott saját tőke elem negatív értékének megszüntetése érdekében a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek átcsoportosítására kerül sor (a tőketartalékból az eredménytartalékba), a tranzakciót az IAS 1 106. bekezdés d) pontja szerinti tőkeváltozásként a “Tőkeleszállítás” soron kell bemutatni. Ennek megfelelően a tranzakciót a következők szerint kell jelenteni: - {F 46.00/SF46, r100, c020}: a tőketartalék csökkentése; és - {F 46.00/SF46, r100, c060}: az eredménytartalék összegének növekedése. (Előbbi kitöltést támasztja alá az EBA által kiadott 2017_3504 Q&A is.) "

Igen. A saját tőke változások tábla az egyes tőkeelemek tárgyidőszaki állományváltozást kéri bemutatni, így az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 táblában az előző évi SF46210 "Záró egyenleg [tárgy időszak]" soron jelentett összeget kell szerepeltetni a tárgyévi SF46010 "Nyitóegyenleg [újramegállapítás előtt]" soron. A konszolidált szintű saját tőke változást bemutató F_46.00 táblához kapcsolódóan az EBA - XBRL-be be nem épített - validációs szabállyal is biztosítani kívánja előbbi logikai kapcsolatot (v1226_m: {r0010} = {r0210} t-1).

"Általánosan elmondható a 9FA13, 9FA15, 9FA16 sorok szerződések száma mezőkhöz, hogy amennyiben a szolgáltatások/termékek igénybevétele külön szerződés megkötésével valósult meg, akkor ezeket szerződésenként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Azaz amennyiben a fogyasztó 2 fizetési számlára vonatkozóan külön szerződéseket köt, akkor a 9FA13 sorban 2-t kell szerepeltetni (az eljárás a kérdésben szereplő 9FA15 és 9FA16 sorokra is ugyanígy értelmezhető).   A 9FA20 sor szerződések száma mezőben az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni. Előbbiek alapján a nevezett cellában azon pénzügyi szerződések darabszámát kell feltüntetni, amelyek jogilag megszűntek, azonban a szerződésből eredően az adatszolgáltató még tart nyilván követelést, azaz jelenleg is követelése áll fenn a fogyasztóval szemben (pl. jellemzően felmondott szerződések)."

"Részlet a kitöltési előírásokból: “Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.” A táblák kitöltési előírása egyértelműen rögzíti, hogy a kitettségek késedelmesség szerinti besorolását minden esetben szerződéses szemléletben kell elvégezni, az ügyfél szintű besorolás tehát nem alkalmazható. A kitettségeket a vonatkozási időpontban aktuálisan fennálló késedelmes állomány (hátralék) legrégebbi késedelembe esésének időpontjától számított késedelmes napok száma, azaz a törlesztésekkel korrigált (fiatolódó) késedelmes napok száma szerint kell besorolni és jelenteni. A késedelmes napok számítása során a CRR 178. cikke szerinti materialitási határ nem alkalmazandó. Így a kitöltési útmutató arról is rendelkezik, hogy amennyiben a kitettség legrégebbi késedelmes napjainak száma meghaladja a 90 napot, de a késedelem összege nem materiális, azaz a kitettséget a Bank még a Teljesítő kategóriába sorolt, az ilyen kitettségeket az SF18 táblák esetében a 060. oszlopban, azaz a ""Teljesítő, 61-90 nap közötti késedelmű"" kitettségekkel együtt kell jelenteni. Ugyanez alkalmazandó az SF19 táblák kitöltésénél is. A fenti előírások csak a táblák késedelmességi bontást tartalmazó oszlopaira vonatkoznak és nem vonatkoznak a teljesítő/nemteljesítő besorolásra, amelyet a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti szabályok szerint kell elvégezni (ügyféltől függően szerződéses vagy ügyfél szemléletű DPD materialitási határral)."

A 7C22/F7C42 soron az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát kell kimutatni. Azaz ha az ügyfélnek az adott vonatkozási időpontban 0 az egyenlege az SF0102 Felügyeleti mérleg előbb említett betétek sorain (betét sorok tartalmazzák a folyószámlabetétek egyenlegeit is), akkor az ügyfél az ügyfélbetétesek számában nem szerepeltetendő. A 7C22/F7C42 - Ügyfélbetétesek száma (fő) soron csak a pozitív egyenlegű betét illetve folyószámlákhoz kapcsolódó ügyfélbetétesek számát kell jelenteni.

Az ICAAP kézikönyvben meghatározott HUF eltolások alkalmazandók, melyek 2023. január 1. óta megegyeznek az EBA ajánlásban szereplő, 300/450/250 bázispontos eltolással. Nem szükséges a bankoknak felülvizsgálni negyedévente az eltolás mértékét.

A HUF esetében 2023. január 1-től az EBA iránymutatásban feltüntetett kamatsokk (Párhuzamos: 250bp 300bp, Rövid: 350bp 450bp, Hosszú: 160bp 200bp) értékek alkalmazását várjuk el. A kamatláb-padló tekintetében a piaci, kockázatmentes hozamgörbe esetében 150 bázisponttól indulva emelkedő kamatláb-padló alkalmazását várjuk el. Az iránymutatás 115. bekezdés (h) pontjának megfelelően elvárjuk az instrumentum-specifikus kamatláb-padlók alkalmazását.

"Igen, ebben az esetben a tábla nemlegesként küldendő oly módon, hogy abban ""0"" érték sem szerepel. A 9R4 táblában is hasonlóan kell eljárni, amennyiben nincs az intézmény mérlegében lévő, kamatkockázat szempontjából releváns, számvitelileg valós értéken értékelt pozíció. Amennyiben azonban az intézmény alkalmaz számviteli politikája szerint számviteli fedezeti elszámolást, de a tárgynegyedév végén (vonatkozási időpontban) nincs kamatkockázati pozícióra fedezeti ügylete, ebben az esetben a 9R511 soron adandó ""IGEN"" válasz ellenére a 9R52 tábla nemlegesként küldendő be. "

Az MNB honlapon közzétett kódlista https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx nem tartalmaz külön külföld ügyfélszegmenst, nem rezidens ügyfelek besorolásánál kérjük a 9R4 kódlista kódkészletében lévő szektorok alkalmazását. https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx

Míg a hitelkockázat esetében a viszontgarancia kockázatcsökkentő hatása a kitettség meghatározása után elismerésre kerül, addig a jelenlegi DMM előírások a kitettség alapján határozzák meg a stabil forrás igényt, így a viszontgarancia automatikusan nem kerül beszámításra. Az MNB a fentiekre való tekintettel csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tartja elfogadhatónak a viszontgarancia kockázatmérséklő tételként történő kimutatását (a nem saját kockázatra nyújtott hitelek kezelésével megegyezően). A viszontgarancia beszámíthatóságának az a feltétele, ha nemcsak a lehívás, hanem a lehívás esetén keletkező követelés törlesztésének ütemezése is megegyezik a garancia és a viszontgarancia esetében, illetve a hitelkockázatot teljes mértékben az anyabank viseli (azaz a törlesztés elmaradása sem jelent likviditási kockázatot az intézmény számára).

A kötelezettségvállalás nélküli hitelkeretek esetében a kitöltési útmutató egyértelműen 5 százalékos súlyt ír elő, így ennek megfelelően kérjük a mutatónak történő megfelelést.

A DMM szabályozás nem ad lehetőséget a kapott hitelkeretek figyelembevételére.

"A DMM táblában nem mutatható ki a részben vagy egészben forintosított devizahitelből származó forintkövetelés. Az alábbi körülmények önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy egy deviza- vagy deviza alapú hitel forintkövetelésnek minősüljön: - a devizahitelrész hátralékba kerülése miatt a devizaátértékelés leállításra kerül; - a teljes deviza- vagy devizaalapú hitelt lejárttá teszik (felmondás),. További feltétel, hogy előbbiek mellett a ""forintosítás""-ról az eredeti devizahitel-szerződés és/vagy az ÁSZF is rendelkezzk. A forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. Ha az ügyféllel szemben árfolyamváltozás miatt árfolyamkülönbözet elszámolására már semmilyen módon nem kerül sor, és az árfolyam-változás a követelés értékét nem változtatja, a követelés forint követelésnek minősül. "

az EIB (European Investment Bank) partnerhez kapcsolódó ügyleteket a DMM adatszolgáltatásban a pénzügyi vállalatokkal kapcsolatos sorokon kell szerepeltetni.

Az említett források között a partnertől és a hátralévő futamidőtől függően minden kötelezettség (forrás) megjelenítendő, így a betéti formában lévő forrásokon túl a hitel formájában fennálló kötelezettségek is.

Az ESMA nyilvános regiszterében lehet keresni a liquidity flag szűrőparamétert beállítva, 1-1 részvényre pl. ISIN alapján is. https://registers.esma.europa.eu/publication/searchRegister?core=esma_registers_fitrs_equities

A P_01_01041 és P_01_01111 sorokra vonatkozó jelenleg érvényes v4391_s számú EBA validációs szabály ( {P 01.01} ≤ 0 ) helyes, mivel a P_01_01041 és P_01_01111 sorokon nem az értékvesztett állományt hanem a halmozott értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell jelenteni. Ezen a két soron az intézmények CRR szerinti felügyeleti adatszolgáltatását előíró 2021/451 EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 69.-71. pont (F 04.03.1 tábla 050-071. oszlop) és (F 04.04.1 tábla 050-071. oszlop) szerinti értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét (F 04.02.1 tábla 020. oszlop és F 04.02.2 020. oszlop) kell jelenteni (negatív előjellel). Konszolidált adatszolgáltatást nem teljesítők esetében a Solo Finrep SF040301 és SF040401 tábláinak 050 - 071-es oszlopában feltüntetett értékvesztést illetve az SF040102 tábla hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell megjeleníteni negatív előjellel.

"A P_01.01010 során a készpénz állományt és a központi bankkal szembeni számlaköveteléseket kell jelenteni, a hitelintézetekkel szembeni látraszóló követeléseket nem ezen a soron, hanem a 180. ""Hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított visszavásárlási hitelek kivételével)"" soron jelentendők. A hitelintézetekkel szembeni látraszóló követelésekre az összefüggést a P_01.01 tábla és a FINREP jelentés F_05.01 táblák sorai között a v08981_m validációs szabály adja meg: {P 01.01, r180, c010} = {F 05.01, r080, c030} - {F 05.01, r050, c030} Az erre vonatkozó 2015_1936 Q&A elérhetősége: http://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/-/qna/view/publicId/2015_1936 "

Az EBA által publikált v_4137 validációs szabály a következő összefüggést írja elő : ({P 02.02, r030} ≤ {P 01.02, r180}). A validációs szabály előírásai alapján a hitelösztönző programok forrás oldala a kibocsátott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának részét képezik, ezért kapott hitelek nem jelenthetőek ezen a soron. A kérdéses soron csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát lehet jelenteni. Más hitelintézet által nyújtott hitelt a "P_02.02040 - Nemzeti és nemzetközi 1 éves vagy annál hosszabb lejárattal rendelkező hitelkínálati ösztönzési rendszer a reálgazdaság számára – nyújtott hitelek soron kell jelenteni".

A P_02.07 „Finanszírozási terv – Hitelállomány megszerzés, kifuttatás és elidegenítés” tábla kitöltési útmutatójában leírtak szerint: „A tábla a hitelintézet szempontjából "a) azon eszközök előrejelzése, amelyeket meg kíván szerezni, el kíván idegeníteni, illetve amelyeket kifuttatás céljából azonosított." Ebből adódóan a táblában a mérleg állományváltozásához tartozó stratégiai célú állományokat és nem azok változását kell jelenteni. Így portfolió eladásnál a „tény” oszlopban az eladásra kívánt állomány aktuális nagyságát, míg a terv oszlopokba a tervezett maradék-állomány értéket kérjük jelenteni, amelyek csak nemnegatív számok lehetnek.

"""A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D4= E – Ch, ahol D4: Eltérés összege E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)"" ""A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D5= Ch – Th, ahol D5: Eltérés összege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla) Th: A következő hónapban tartandó tartalék, a hivatalos kiértesítésig az aktuális hónap tartaléka"" Az ""E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege” részét képezi a pénzforgalmi számlán lévő összeg, és az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege (a tartaléknyilatkozattól függetlenül). A kötelező tartalék teljesítésébe beleszámító készpénz állományát a 710-es soron kérjük jelenteni."

"A nembanki pénzügyi közvetítők viselkedése széles skálán helyezkedik el a vállalati jellegtől a bankszerűen működőkig. Az MNB az egységes adatszolgáltatási gyakorlat megteremtése céljából a CASHFLOW táblában a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás* sorokon csak a bankközi ügyleteket kéri jelenteni, tehát a kérdéses ügyfelektől származó betéteket nem. Ezen tételek – nagyságrendjüktől függően - CASHFLOWX05 Nagy betétek soron jelenhetnek meg. * A sor elnevezése 2024.01.01-től Bankközi kihelyezés, hitelfelvétel."

"Az MNB statisztikai kimutatásában ún. ""kivétellistás"" bankoktól elfogadott betéteket kérjük jelenteni a CASHFLOW jelentésben a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás* sorokon. Ez esetben ugyanis nem a statisztikai szempontú besorolás az elsődleges, hanem az ügyfelek tevékenységi köre az, ami meghatározó. * A sor elnevezése 2024.01.01-től Bankközi kihelyezés, hitelfelvétel."

"A fedezetként elfogadható MNB betéteket figyelembe kell venni a CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor kiszámításánál (névértéken; lejáratig hátralévő időtől függetlenül). A 30 napon belül lejáró MNB betét a CASHFLOW102 MNB betét soron jelentendő (kamatokkal növelve; zárolástól függetlenül) a lejáratnak megfelelő oszlopban, ugyanezen oszlopban fedezetcsökkenésként is jelentendő (névértéken) a CASHFLOW7022 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek változása soron. A CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor meghatározásakor a fedezetterhelést az intézmény hozzárendelheti a fedezeti halmaz elemeihez és a zárolt, de ténylegesen meg nem terhelt eszközöket jelentenie kell. A ténylegesen megterhelt MNB betét nem jelentendő, de a fedezetbe vonással egyéb fedezetképes eszköz tekinthető szabadnak. Így összességében a zárolásnak és a fedezetallokációnak nincs hatása erre a sorra."

"Az MNB által kibocsátott diszkontkötvény a CASHFLOWX04 Értékpapírok soron jelentendő. A diszkontkötvény vásárlási értéke az aukció napja és a kibocsátási értéknapot megelőző nap közötti jelentésekben CASHFLOWX042 Kiáramlások soron, a kibocsátási értéknapra vonatkozó oszlopban, negatív előjellel szerepeltetendő. A diszkontkötvény névértéke az aukció napja és a lejárat előtti nap közötti jelentésekben a CASHFLOWX041 Beáramlások soron jelentendő, a lejárati dátumnak megfelelő oszlopban.  A diszkontkötvény nem MNB fedezetképes, így a CASFLOW7021-7022-es sorokon nem jelentendő, kérjük itt ne tüntessék fel sem az állományt, sem a vásárlásához, lejáratához kapcsolódó mozgásokat. "

Javasoljuk, hogy a nagyvállalati követelések az említett sor(ok)ba akkor kerüljenek be, amikor az MNB visszajelzése/visszaigazolása megtörtént. Természetesen, amikor a lejárat 30 nap alá csökken, akkor a CASHFLOW7022 soron is szerepeltetni kell. A kockázati paramétereket az L9-ben alkalmazott haircut három tényező összegeként – devizanem, hitelkozkázat, futamidő - kell alkalmazni. (L9 - ld. A Jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzleti feltételeit tartalmazó Tájékoztató 5. sz. mellékletét: https://www.mnb.hu/letoltes/a-jegybank-forint-es-devizapiaci-muveleteinek-uzleti-feltetelei.pdf)

Amennyiben havi átlagos és napi megfelelés is érvényben van, az elvárt egyenleg (Ch) nem csökkenhet a napi elvárás szintje alá. Ha nincs havi átlagban teljesítendő rész, akkor az elvárt rész a napi szinten teljesítendő előírással egyezik meg, így az hónapon belül nem változik.

Az MNB az ismertetett napi és havi zárásbeli folyamatok miatt nem várja el a 4LAN és a Statisztikai mérlegek pontos megegyezését hó végén, viszont az MNB elvárja, hogy a lejárati bontás, szektoriális besorolások a 4LAN adatszolgáltatás esetében ugyanúgy kerüljön kimutatásra, mint a statisztikai mérleg esetében.

Lakások esetén két szintszám jelentendő kötelezően: a c10) „szint” nevű mezőben kell megadni, hogy a lakás hányadik szinten helyezkedik el az épületben, a g18)-as „társasházi szintszám” nevű mezőnél pedig azt, hogy a társasház hány szintből áll. Lakóház ingatlan típus esetén a g14)-es „szintszám” nevű mező töltése kötelező, amely mezőben azt szükséges jelenteni, hogy az épület hány szintből áll.

Igen, ezen ügyletekre vonatkozóan is szükséges adatot jelenteni az ING táblában.

Lakóingatlan:  1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint lakóingatlannak kell tekinteni, a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki.

Az ING jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitelszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitelcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre  vonatkozóan kell negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert. Kivételt képeznek az ősfeltöltés tekintetében azon finanszírozási szerződések, amelyek épülő lakóingatlanra vonatkoznak, és a kapcsolódó finanszírozási szerződés és adásvételi (elő)szerződés a rendelet hatálybalépése előtt létrejött, azonban a lakóingatlan csak a rendelet hatálybalépését követően kapott használatba-vételi engedélyt. Ezen ingatlanokra vonatkozóan az adatok a használatba-vételi engedély rendelkezésre állását követően jelentendők az ING jelentésben.

Azon finanszírozott ingatlan, amely nem kerül fedezetként bevonásra a hitelügylet mögé, nem kell az ING jelentésben szerepeltetni.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben.

A ING jelentésben csak azon finanszírozáshoz kapcsolódó ingatlanok értékbecslésből megismert adatokat kérjük lejelenteni, melyek megfelelnek a lakóingatlan definíciónak a 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés értelmében. Az építés alatt álló ingatlan (társasházi lakás) és a hozzá kapcsolódó tranzakció adatai csak akkor jelentendőek, amikor a lakás elkészült, lakóház vagy lakás megnevezéssel a nyilvántartásba került.

Ha egy hitelhez több ingatlan kapcsolódik csak a finanszírozott, értékbecslésben értékelt, és fedezetbe vont ingatlan adatai jelentendők, a pótfedezet adatai nem.

Az ING jelentésben a lakóingatlan finanszírozáshoz készült értékbecslésekből a lakóingatlanra kinyert információk relevánsak. Így a finanszírozáshoz készült értékbecslések esetében szakmailag nem elfogadható, hogy a lakás + teremgarázs + tároló együttes értékelése esetén nincs külön értékkel meghatározva, illetve nyilvántartva az egyes ingatlanok piaci értéke. Az adatszolgáltatásban ezért a két helyrajzi számon nyilvántartott két ingatlant (lakás + garázs) tilos egy értéken (egy soron) jelenteni, mert az a lakóingatlan piaci értékéről nem a valós információt tartalmazza.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben. Bármilyen más esetben az egy ingatlan egy sor elvnek kell érvényesülnie az adatok jelentésekor.

A sorszámozást kérjük minden negyedéves periódusban legyenek szívesek újrakezdeni.

A ’h7’ és ’h8’ mezőkben lakóház esetében tilos adatot jelenteni, lakás esetén pedig az adatok megadása opcionális, azaz, ha nem áll rendelkezésre a releváns adat, úgy nem kötelező megadni adatot a két hivatkozott mezőben, amennyiben az adat rendelkezésre fog állni, azt az értéket kérjük megadni, amely megfeleltethető az ingatlanszakmai gyakorlatnak és elvárásoknak.

A fenti esetek valóban lefedik azt az elvárást, hogy az adott ingatlannak közvetlenül, vagy közvetetten, de legyen biztosított közterület kapcsolata, így elfogadható ezekben az esetekben az ’I’ érték jelentése.

A saját telek típusát kérnék megadni pl. Társasház esetén –’THAZ’, földhasználati joggal épült épület esetén ’FHASZN_JOG’.

A fennmaradó terhek mező szabad szöveges mezőként jelentendő. A mezőben azon bejegyzések megadása szükséges, melyek a tulajdonosváltást követően is fennmaradnak a kapcsolódó kódlistában szereplő értékek megadásával. Amennyiben a mezőben több érték egyidejű megjelölése szükséges, úgy azokat a zárójelben szereplő értékekkel (TELKI_SZOLG, FHASZN_JOG, KSZOLG_HASZNJOG, VBSZOLG_JOG, VEZ_JOG, EGYEB), „-” elválasztó jellel elválasztva kell megadni.

"Az ingatlantranzakciós jelentéshez kapcsolódó 42/2020. (XI. 19.) MNB rendeletben található 17. számú melléklet alapján a válaszunk a felvetett kérdésre igen, az adatszolgáltatásban csak az adásvétellel érintett ingatlanokat kell jelenteni. „A felügyeleti jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitel- és lízingszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitel- és lízingcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre (a továbbiakban: Ingatlan) vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert.”"

A munkavállaló részére szociális céllal nyújtott kölcsönügyleteket nem szükséges jelenteni az Ingatlantranzakciós adatszolgáltatásban.

Nem szükséges a felújításhoz kapcsolódó hitelekre adatot megadni az ING jelentésben.

"A feltett kérdésre a válasz igen, a leírt esetben csak az építés befejezését követően kerül bele az ügylet az ING jelentésbe. Két paraméter befolyásolja a releváns ügylet jelentési dátumát: -finanszírozási szerződés dátuma -használatbavételi engedély dátuma (amennyiben épülő ingatlanról beszélünk). A két dátum közül a szigorúbb a jogerős használatbavételi engedély dátuma, mert csak akkor tekinthető lakóingatlannak az épülő lakás, ha már készen van. Azaz ha a finanszírozási szerződés már korábban megkötésre került, de még nincs jogerős használatbavételi engedély, akkor még nem jelentendő a tranzakció."

"Amennyiben a szerződésmódosítás dátumát megelőzően nem került jelentésre a tranzakció, úgy a módosított dátumot kérjük jelenteni, ha már korábban jelentésre került a tranzakcióhoz kapcsolódó rekord, akkor kérjük a módosított adatokkal újra jelentsék a tranzakciót. A kitöltési útmutató alapján a tárgyidőszakban megkötött hitel-és lízingszerződéssel finanszírozott, és fedezetbe vont lakóingatlanra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, ahol az alábbi releváns adatok szerepelnek: b2) Ingatlantranzakció dátuma, az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát szükséges megadni (Előszerződés nem adható meg, csak a végleges adásvételi szerződés, amelyhez hitelszerződés kapcsolódik) b3) Finanszírozás dátuma, az ingatlan adásvételhez kapcsolódó finanszírozás, azaz hitel-és lízingszerződés dátumát szükséges megadni. b4) az ingatlan bruttó vételárát szükséges megadni Végleges adásvételi szerződés módosulása, mely a vételár emelkedését eredményezné magával vonja új értékbecslés készítését (értékbecslés aktualizálását), és a hitelösszeg emelkedése esetén hitelszerződés módosítását, ebben az esetben a korábban lejelentett adatok módosítása szükséges. "

Az előző válasszal összhangban, ha már korábban jelentésre került a tranzakció és a vételár, akkor a módosított adatokkal szükséges jelenteni újra a tranzakciót.

Igen, ezt az értéket szükséges jelenteni.

A tábla lehetőséget ad a nem HUF-ban meghatározott vételár jelentésére is, tekintve, hogy van egy kapcsolódó devizanem mező is, így kérjük eredeti összegben és devizában jelentsék a vételárat.

Ebben az esetben a "közterület neve" mezőben kérjük 'NA' érték megadását, a "közterület jellege" mezőben pedig 'EGYEB' kódérték használatát.

Kérjük, hogy az újonnan bevezetésre kerülő kódokat alkalmazzák a tanúsítvány kódjának megadásakor, és amennyiben rendelkezésre áll a 2016 előtti besorolás, úgy kérjük a megfelelő kódértékeket használni az 'EGYEB' kód helyett.

Nem szükséges a két mezőben jelentett kódértékek összehangolása, tekintettel arra, hogy az épület általános állapotának besorolásakor az energetikai tanúsítványon túl más szempontok is értékelésre kerülnek.

A 9D pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatszolgáltatás teljesítése során az ügyletek összegének megadásakor az értékpapír ügyleteket nem kell szerepeltetni.

Az ügylet jellegét érintően nincs korlátozás, minden olyan ügylet figyelmbe veendő, melyek a kitöltési előírásban használt fogalomnak (egyben Pmt. 3. § 43. pontjában írtaknak) megfelelnek. Eszerint az ügylet jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet.

A kitöltési útmutató a 9D09 sor vonatkozásában a következő szerint fogalmaz: „PEP-nek minősülő ügyfél számlájának javára vagy terhére a tárgynegyedévben teljesített azon ügyletek darabszámát és összegét kell az adatszolgáltatónak megadnia, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg a tízmillió forintot”. A kitöltési útmutatóban foglaltak alapján tehát nem az adott szerződéshez kapcsolódó tranzakciókat, hanem az adott számlán (PEP-nek minősülő ügyfél számláján) végrehajtott ügyleteket kell figyelembe venni.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint az ügyleti megbízás azon ügylet, amelyet az adatszolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez (ilyen többek között a pénztári készpénzbefizetés, illetve -kifizetés).

A 9D1712-es sorban minden olyan ügylet darabszámát és összegét meg kell adni, melyet az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére felfüggesztett függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató korábban tett-e bejelentést az ügylettel kapcsolatban.

Valamennyi AML/CFT-hez kapcsolódó fejlesztést szükséges feltüntetni, így a szankciós tárgyú fejlesztés is ideértendő.

A kitöltési előírások „9D Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok" táblához tartozó "A táblában használt fogalmak" között részletesen meghatározásra kerül, hogy mit kell származás alatt érteni. A származást jogi aspektusból szükséges vizsgálni, ezért természetes személy ügyfelek esetében a születési helyet (országot) a származás meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

A kitöltési útmutatóban szereplő fogalommagyarázattal összhangban származásnak kell tekinteni az ügyfél bármilyen kimutatható, pénzmosási szempontból jelentőséggel bíró – személyes vagy üzleti – kapcsolatát. Tekintettel arra, hogy az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy egy adott magánszemély mely országgal áll adózási szempontból szoros kapcsolatban, ezért a származás fogalmába beleértendő.

Azon ügyfeleket kell ideérteni, akiket az adatszolgáltató - a jogszabályi előírások figyelembevétele mellett - saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél tekintetében megerősített eljárását alkalmaz. Nem tartoznak ide azon ügyfelek, akiket az adatszolgáltató saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolt és ez alapján került az ügyfél megerősített eljárás alá.

Tekintettel arra, hogy a pénzváltó közvetítők olyan jogi entitások, melyek közvetlenül a Pmt. hatálya alá tartoznak, ezért a pénzváltó közvetítő által végzett átvilágítási intézkedéseket nem kell a megbízó hitelintézet hivatkozott adatsorában szerepeltetni.

Megerősítjük, hogy a 9D081, 9D082 és 9D083 sorok összege nem kell hogy megegyezzen a 9D08-as sorban szereplő értékekkel. A 9D08-as sorban az összes 100 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletet kell kimutatni, míg a 9D081-es, 9D082-es és 9D083-as sorokban a 9D08 sorból kell kimutatni az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleteket (9D081), a magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek (9D082), illetve a nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek (9D083).

A kitöltési útmutatóban szereplő fogalommagyarázat szerint az ügylet „jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet”. Ennek értelmében hivatkozott sorokban mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

Az összes PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelet figyelembe kell venni, nem csak az adott negyedévben azonosítottakat. A sorban ezen ügyfelek számlájának javára vagy terhére a tárgynegyedévben teljesített, egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek darabszámát és összegét kell jelenteni.

Az adatokat nem szabad leszűkíteni a pénzmosás gyanúja miatt bejelentett esetek körére, hanem ott a kitöltési útmutatóban megadott irányelvek mellett az összes bíróság, illetve nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelés számát és összegét kell feltüntetni.

Hivatkozott sorban nem a szakterület által kezdeményezett, hanem a ténylegesen, pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban felmerülő okok miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok számát kell megadni.

Igen, hivatkozott törvényben foglalt jelentési kötelezettségekhez kapcsolódó informatikai fejlesztések számát is szerepeltetni kell az adatszolgáltatási soron.

A 9E adatszolgáltatásnál a készpénzforgalmat érintő mezők töltésénél a PEK által teljesített befizetések nem jelentendők.

A gyűjtőszámlába beleértendő a cash pool számlák is.

A pénzváltók, mint kiemelt közvetítők ilyen formában nem tartoznak az adatszolgáltatási MNB rendelet hatálya alá, ezért nekik külön a 9E és a 9D adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A közvetítők által végzett tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a megbízó hitelintézetnek külön, a 9P adatszolgáltatás keretében szükséges jelentenie.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele sor vonatkozásában a tárgyévre vonatkozó adatokat szükséges megadni, vagyis az adott évben a tábla adott sorában meghatározott módon elvégzett ügyfél-átvilágítások darabszáma jelentendő.

Az adószámmal nem rendelkező társasházakat is be kell számítani. Az adatszolgáltatónak jelen adatsorban minden olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelet ki kell mutatnia, akik adószámmal nem rendelkeznek.

"A levelezőbanki kapcsolatok alábontása során az MNB az EBA által alkalmazott terminológiából indult ki. Ennek megfelelően került elkülönítésre a vostro és loro számlakapcsolat egymástól. Vostro számlakapcsolat esetén a hazai szolgáltató külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára vezet forintban denominált számlát, melyen keresztül biztosítja számára a forint ügyletek elszámolását, illetve elszámolására irányuló ügylet teljesítését. Loro számlakapcsolatról akkor beszélünk, amikor a hazai szolgáltató harmadik fél részére teszi lehetővé pénzösszeg elszámolását, illetve elszámolására irányuló ügylet teljesítését saját, külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett nostro számláján keresztül. Vagyis a harmadik fél nem közvetlenül megy ki nostro számlát nyitni a külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál, hanem úgynevezett „nested” számlaként veszi igénybe a hazai szolgáltató külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett nostro számláját. Egy példával élve loro kapcsolatra: Van egy nagyobb hazai bank, amely korábban nostro számlakapcsolatot létesített egy amerikai bankkal a dollárban denominált ügyletek elszámolása érdekében. Egy másik hazai bank (vagy lehet akár külföldi székhelyű bank is) közvetlen nostro számlakapcsolattal nem rendelkezik amerikai bankkal, így számára nem biztosított a dollárban denominált ügyletek elszámolása. Ezért a bank a nagyobb hazai bankkal loro levelezőbanki kapcsolatot létesít és a nagyobb hazai bank amerikai banknál vezetett nostro számláját felhasználva történik a dollárban denominált ügyleteinek elszámolása."

Megerősítjük azon értelmezést, miszerint az f) oszlopban az óvadék típusától függetlenül, az adott havi összes elhelyezett óvadék összegét kell feltüntetni. A g) oszlop vonatkozásában, összhangban a táblához tartozó kitöltési útmutatással, a megbízó hitelintézet által a pénzváltó számára rendelkezésre bocsátott napi valuta váltókészlet átlagát kell valutanemenként, egységnyi devizában szerepeltetni, azt nem kell forintra átváltani.

Az értelmezés helyes, a technikai jellegű tételeket (pl. ha rossz ügynök kapta a jutalékot és emiatt kell javítani), nem kell itt szerepeltetni.

A 9KOZV táblában csak azokat a közvetítőket kérjük feltüntetni, amelyekhez kapcsolódóan az adott időszakban sztornó tétel keletkezett és/vagy panaszügy volt köthető.

A 9KOZV1/1/a mezőben 10-et szükséges jelenteni, a 9KOZV11/1/a mezőben 7-et szükséges jelenteni, ugyanis a gazdálkodó szervezetek számánál az adatszolgáltatóval a közvetett mellett a közvetlen megbízási jogviszonyban álló közvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket is figyelembe kell venni.

"Nem. A GAR kiszámítása csak teljes portfólióra történik, ügyfélszinten nem szükséges. A GAR számítást a következőképp kell elvégezni a 2021/2178 EU rendelet V. melléklet 1.2.1.1. i) része, valamint 1.2.1.6. pontja szerint: 1.lépés: ügylet (instrumentum) szinten van-e zöld információ, amennyiben igen, úgy azt használni; 2.lépés: amennyiben nincs zöld információ, úgy az ügyfél árbevétel (és CAPEX) számával szorozni a kitettség értéket – így megkapjuk a hitel zöld értékét; 3.lépés: a zöld eszközöket leosztjuk a mérlegen belüli eszközök teljes összegével, kivéve a 2021/2178 EU rendelet 7. cikkében említett kitettségek értéke."

A teljes állomány a teljes hitelportfóliót vizsgálja. Az éves állomány csak az adott üzleti évben kihelyezett hiteleket vizsgálja. Számítási különbség nincs, csak a számításnál figyelembe vett ügyletek köre változik (teljesnél minden hitel, évesnél az adott üzleti évben kihelyezett hitelek).

Nem, amennyiben az instrumentum olyan rulírozó hitel, amely nem felel meg a folyószámlahitel definíciónak, a napon belüli hitelezés esetén is bruttó módon, azaz folyósításként és törlesztésként kell kimutatni az SF07H és K7H kódú táblákban a tranzakciós adatokat.

Nem. Amennyiben a futamidő meghosszabbítása nem a lejárt kölcsönügylet kivezetésével és új szerződés megkötésével történt, hanem a meglévő szerződés módosításával a lejárt követelés összegében, akkor a kapcsolódó technikai folyósítás és törlesztés tételek nem jelentendők tranzakcióként az SF07H és K7H táblákban (030, 050, 060 oszlopok). Amennyiben előbbi szerződésmódosítás a bruttó könyv szerinti érték változásával jár együtt, utóbbi összeget a tranzakciós jelentés 150 Egyéb állományváltozás oszlopában kell megadni.

Igen, a kitöltési útmutató szerint járnak el, ha a faktoring szerződés alapján történő finanszírozáshoz kapcsolódó tranzakciókat (lehívások, törlesztések) bruttó módon jelentik az SF07H táblában.

Igen. A saját tőke változások tábla az egyes tőkeelemek tárgyidőszaki állományváltozást kéri bemutatni, így az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 táblában az előző évi SF46210 'Záró egyenleg [tárgy időszak]' soron jelentett összeget kell szerepeltetni a tárgyévi SF46010 'Nyitóegyenleg [újramegállapítás előtt]' soron. A konszolidált szintű saját tőke változást bemutató F_46.00 táblához kapcsolódóan az EBA - XBRL-be be nem épített - validációs szabállyal is biztosítani kívánja előbbi logikai kapcsolatot (v1226_m: {r0010} = {r0210} t-1).

A kitöltési útmutató a 9D09 sor vonatkozásában a következő szerint fogalmaz: „PEP-nek minősülő ügyfél számlájának javára vagy terhére a tárgynegyedévben teljesített azon ügyletek darabszámát és összegét kell az adatszolgáltatónak megadnia, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg a tízmillió forintot”. A kitöltési útmutatóban foglaltak alapján tehát nem az adott szerződéshez kapcsolódó tranzakciókat, hanem az adott számlán (PEP-nek minősülő ügyfél számláján) végrehajtott ügyleteket kell figyelembe venni.

A 9D1712-es sorban minden olyan ügylet darabszámát és összegét meg kell adni, melyet az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére felfüggesztett függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató korábban tett-e bejelentést az ügylettel kapcsolatban.

"A kitöltési útmutatóban foglaltakkal összhangban a 9D141 soron nem kell kimutatni a megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek ügyleteinek szűrését, hanem csak az MNB rendelet 30. § (1) bekezdés szerinti szűrési feltételek által generált tárgynegyedévi riasztások darabszámát. Az MNB rendelet 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy „A szolgáltató a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleknél a 28-31. § rendelkezéseinek megfelelően szűri és pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából elemzi és értékeli a belső kockázatértékelésben meghatározott ügyleteket.” A (2) bekezdés szerint „Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatértékelés során a szolgáltató ügyletenkénti értékhatárt alkalmaz.” Továbbá a (3) bekezdés alapján „A belső kockázatértékelésben meghatározott értékhatárt a szolgáltató a kockázatcsökkentő és -növelő tényezők együttes értékelésével, kockázatalapon, ügyletenként határozza meg.” Az MNB rendelet fentiekben hivatkozott előírásait figyelembe véve a szolgáltató megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek kapcsán belső kockázatértékelése során határozza meg a szűrési feltételeit, alkalmazott értékhatárait. Ennek megfelelően ezen szűrések az adatszolgáltató által definiált szűrési feltételeknek minősülnek, így a 9D142 soron kell kimutatni. Külön nem kérjük ezt az információt."

A 9E082-es sorban a pénzváltások összértékét a Jóváírás oszlopában kérjük feltüntetni, és a Terhelés oszlopát kérjük üresen hagyni.

A Pmt. 3. § 23. pontjában szereplő definíció alapján az RMA kapcsolatokat (9D162) nem kell a 9E161 Levelező kapcsolat soron jelenteni, ott csak a nostro (9E16111), a vostro (9E16112), valamint a loro (9E16113) levelező kapcsolatok számát kell kimutatni.

A 9E16111 soron minden olyan levelező kapcsolat számát meg kell adni, ahol a külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató vezet az adatszolgáltató számára devizában denominált, pénzösszeg elszámolását, illetve pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését lehetővé tevő fizetési, betéti, illetve letéti számlát (nostro levelező kapcsolat) függetlenül attól, hogy a számlát vezető külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató ügyfele-e az adatszolgáltatónak, illetve hogy az adatszolgáltató a számlát vezető külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára nyújt-e levelező szolgáltatást.

"A levelezőbanki kapcsolatok alábontása során az MNB az EBA által alkalmazott terminológiából indult ki. Ennek megfelelően került elkülönítésre a vostro és loro számlakapcsolat egymástól. Vostro számlakapcsolat esetén a hazai szolgáltató külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára vezet forintban denominált számlát, melyen keresztül biztosítja számára a forint ügyletek elszámolását, illetve elszámolására irányuló ügylet teljesítését. Loro számlakapcsolatról akkor beszélünk, amikor a hazai szolgáltató harmadik fél részére teszi lehetővé pénzösszeg elszámolását, illetve elszámolására irányuló ügylet teljesítését saját, külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett nostro számláján keresztül. Vagyis a harmadik fél nem közvetlenül megy ki nostro számlát nyitni a külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál, hanem úgynevezett „nested” számlaként veszi igénybe a hazai szolgáltató külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett nostro számláját. Egy példával élve loro kapcsolatra: Van egy nagyobb hazai bank, amely korábban nostro számlakapcsolatot létesített egy amerikai bankkal a dollárban denominált ügyletek elszámolása érdekében. Egy másik hazai bank (vagy lehet akár külföldi székhelyű bank is) közvetlen nostro számlakapcsolattal nem rendelkezik amerikai bankkal, így számára nem biztosított a dollárban denominált ügyletek elszámolása. Ezért a bank a nagyobb hazai bankkal loro levelezőbanki kapcsolatot létesít és a nagyobb hazai bank amerikai banknál vezetett nostro számláját felhasználva történik a dollárban denominált ügyleteinek elszámolása."

"Igen. Az MNB új adatgyűjtő rendszere az eddigiektől eltérően kezeli a tizedesjegyeket, melyeket a táblák kitöltése során figyelembe kell venni. A tizedesjegyek alapértelmezett értéke 0, kivéve azon numerikus, százalék és pénz típusú cellákat, ahol a kitöltési előírások ettől eltérő tizedesjegy pontosságot írnak elő. Ebben az esetben: - ha a beállított tizedesjegynél több tizedessel érkezik adat, akkor az adatszolgáltatás befogadásra kerül - ha a beállított tizedesjegynél kevesebb tizedesjeggyel érkezik be az adat, az nem elfogadható formai hiba, így az adatszolgáltatás visszautasításra kerül. A cellák kitöltése során tehát az elvárt pontosságnak megfelelően kell jelenteni pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, akkor 0,129. Adott esetben ez azt is jelentheti, hogy ki kell egészíteni az adatokat 0-kal pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, de egy számítás eredményeként a cellában jelentendő érték pontosan 12,18 (azaz a 3. tizedesjegy 0 lenne), akkor 12,18 helyett 12.180-t kell a cellában szerepeltetni. Az egyes cellákhoz beállított tizedesjegyek számát a táblák formai szabálya tartalmazza, mely letölthető a STEFI-ből. A tizedesjegyek beállítása nem változtat a %-os értékekre vonatkozó előírásokon. A %-os értékeket (pl. 12,34%) továbbra is százalékos formában, az útmutatóban előírt tizedesjegy pontossággal, a % jel feltüntetése nélkül (pl. 12,34, ha az útmutató két tizedesjegyet ír elő) kell jelenteni, kivéve, ha a tábla kitöltési előírása ettől eltérően rendelkezik."

Az MNB az automatikus ellenőrzés során megkülönböztet visszautasító és nem visszautasító (figyelmeztető) szabályokat. Az érvényes, hibás státuszú jelentések teljesítettnek minősülnek, azonban nem visszautasító szabály(ok) sérül(nek) a jelentésben. A hibalistában található nem visszautasító szabályok célja, hogy felhívja a figyelmet a Bank számára olyan kitöltési összefüggésekre, amelyek nem minden esetben teljesülnek. Amennyiben a felülvizsgálatot követően úgy látják, hogy a jelentett adatok helyesek, akkor nincs további teendőjük a jelentéssel. Amennyiben a jelentett adatok hibásak, az adatokat módosító jelentés beküldésével kell javítani.

A kérdésben szereplő ki nem vett szabadságok a ”Munkavállalói juttatások - IAS 19” standard szerint a rövidtávú halmozódó fizetett távollétnek minősülnek. (IAS 19 15. pontja: „A halmozódó fizetett távollétek olyan fizetett távollétek, amelyek továbbvihetők és jövőbeli időszakokban felhasználhatók, ha a tárgyidőszaki jogosultságot nem használják fel teljes egészében”). A rövidtávú halmozódó fizetett távollétek a rövid távú munkavállalói juttatások részét képezi. A FINREP kitöltési útmutató 2. részének 10. pontja szerint az IFRS szerinti elszámolás esetén a „rövid távú munkavállalói juttatásokból (IAS 19 11. bekezdésének a) pontja), a meghatározott hozzájárulási programokból (IAS 19 51. bekezdésének a) pontja) és a végkielégítésekből (IAS 19 169. bekezdésének a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni', amely a konszolidált FINREP F_01.020280 során illetve a solo FINREP SF0102280 során való riportolást jelenti.

A kitöltési előírások szerint a „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza, ennek megfelelően a fióktelep dotációs tőkéjét Önök helyesen a saját tőke tábla SF0103020 során jelentik. Fióktelep formában működő hitelintézetnek – az éves beszámolótól eltérően - a többi saját tőke elemet sem kötelezettségként, hanem szintén az SF0103 Saját tőke tábla megfelelő sorain és nem egyéb kötelezettségek között kell hogy jelentsék.

Az EBA a konszolidált F_02.00 táblában a betétbiztosítási rendszerhez és a szanálási alapokhoz történő pénzbeli hozzájárulás összegét v2.9 taxonómiában már elkülönítetten, külön soron kéri jelenteni, így - a konszolidált jelentés változásával összhangban - előbbi tételeket 2020-tól a nem konszolidált SF02 táblában is az erre a célra rendszeresített SF02385 'Pénzbeli hozzájárulás szanálási, betétbiztosítási alapokhoz' soron kell megadni. Az SF02 táblában a BEVA díjakat változatlanul az SF02380 'Egyéb adminisztratív költségek' soron kérjük bemutatni.

"Nem. Az SF02 táblában az értékesítéssel érintett portfólión keletkezett eredményt nem „bruttó” módon kell bemutatni, azaz a korábban megképzett értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell bemutatni, hanem nettó módon, a korábban megképzett értékvesztés követeléssel történő összevezetésével számított könyv szerinti értéknek és a kapott ellenértéknek a különbözetét az SF02220 (Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó) soron kell megjeleníteni. Véglegesen leírt követelés kivezetéskor is hasonlóan kell eljárni, azaz a korábban eredmény terhére elszámolt értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell kimutatni. Amennyiben a leírás időpontjában a leírt összeg meghaladja az értékvesztés összegét, ezért közvetlenül az eredményben a tárgyidőszakban veszteség jelenik meg, azt azonban nem az SF02220 soron, hanem az SF02460 (Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) soron kell bemutatni, konzisztens módon a hatályos MNB rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírással. Lásd még konszolidált FINREP esetében EBA 2018_3716 Q&A https://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/qna/view/publicId/2018_3716"

Az SF07H tábla 160. oszlopában a tárgynegyedév végén állománnyal rendelkező hitelszerződések darabszámát, tehát nem a hitelszámlák számát kell feltüntetni, de indokolt esetben az eltérés megengedett. A kérdésében szereplő multicurrency (többdevizás) hitelszerződés esetén előállhat, hogy egy hitelszerződésből eredően a Banknak tárgynegyedév végén akár több devizanemben is áll fenn kitettsége, így az állományt meg kell osztania a forint és deviza táblák között (SF07HA és SF07HB). Ebben az esetben a darabszám nem lesz egyező a szerződés darabszámával, mivel a követelések darabszámaként ez esetben mindkét táblában „1-1”-et kell jelenteni.

Amennyiben az engedményezett (faktorált) követelés megelőlegezett (fizetett) összege az alapügyletben történt módosítások (utólagos engedmények, végleges reklamáció) miatt nem térül meg a faktorált követelésből befolyó összegből és a különbözetet - bármilyen forrásból – az ügyfél rendezi, azt SF07H/K7H táblákban törlesztésként [050 oszlop], más esetekben egyéb állományváltozásként [150 oszlop] kell bemutatni.

Igen. Amennyiben az eredeti finanszírozási szerződés szerinti tényleges projekt cél nem változik, azaz csak a projektfinanszírozási hitel kapcsán a finanszírozó személyében történik változás, a refinanszírozó intézménynek azt változatlanul projekthitelként kell az SF07H/SF18/SF19 táblákban bemutatnia az erre a célra rendszeresített kiemelt sorokon (például az SF07Hx140 soron). Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a refinanszírozás az eredeti finanszírozó intézmény által történik, és az új projektfinanszírozási szerződésben az eredeti projekt cél nem változik, az változatlanul fennáll.

Igen. Azokat a nemteljesítővé, felmondottá, illetve work-out fázisba került, eredetileg projektfinanszírozási hiteleket, amelyek az eredeti definíciónak már nem felelnek meg, a solo FINREP jelentésben SF07H, SF18, SF19 - annak könyvekből történő kivezetéséig - változatlanul projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni.

Igen. Az SF07H tábla kitöltési útmutató szerint a „ projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja, az annak egyértelmű gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos MNB elvárásokat a speciális hitelezési kitettségek és a spekulatív ingatlanfinanszírozás definiálásáról szóló 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás tartalmazza.” Tekintettel arra, hogy előbbiek szerint a projektfinanszírozási hitel a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek fogalmával azonos tartalommal bír, míg a hivatkozott MNB Ajánlás szerint -  a CRR egyértelmű előírása hiányában -  prudenciális szempontból leginkább megfelelőnek azt tartja, ha „az intézmény SL kitettségnek minősíti az adott kitettséget, amennyiben annak esetében a fenti 3 feltétel együttesen teljesül”, így kérjük, hogy a felügyeleti adatszolgáltatásban  (SF07H, SF18, SF19) csak azokat a projektfinanszírozási hiteleket mutassák be, amelyek egyidejűleg teljesítik a CRR 147. cikk (8) bekezdés előírásait.

Amennyiben a projektfinanszírozási hitel jelenleg még cash-flow-t nem termel, azaz még csak a CRR 147. cikk (8) bekezdés a) és b) pontját teljesíti, de a projekt zárásával (pl. az épület elkészültét és üzembehelyezését követően) a c) feltételnek is megfelel, azaz mindhárom feltételt teljesíti, azt projektfinanszírozási hitelként kell kezelni az érintett felügyeleti jelentésekben.

Igen. Azokat az általános célú ügyleteket is, amelyek az ügyfélszemléletű megközelítésből eredően projekthitelnek minősülnek a 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás alapján az SF07H/SF18/SF19 táblákban projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó általános célú hitel esetleg nem teljesíti maradéktalanul a CRR 147. cikk (8) bekezdése a)-c) pontban foglalt feltételeket.

Amennyiben egy ügyfelet (adóst) a hitelintézet a kihelyezéskor projektcégnek minősít, akkor azt a hitel teljes futamideje alatt (a kötelezettség megszűnéséig) projekttársaságnak kell tekinteni az adatszolgáltatásokban, így az ügyletet az SF07H/SF18/SF19 jelentésben is, mint projektfinanszírozási hitelt be kell mutatni. Ha a projektcég (korábbi adós) az eszközt a projekt megvalósulását követően eladja/átadja egy üzemeltető cégnek, így új adós lép a korábbi helyébe (például szálloda építés), abban az esetben is mérlegelni szükséges, hogy a projektfinanszírozásba újonnan belépő üzemeltető (új adós) a 10/2017. MNB Ajánlás 4. a)-b) pontja alapján nem minősül-e projektcégnek.

A kitöltési útmutató előírásai szerint a folyószámla típusú szerződések nettó tranzakciójának számbavételekor mind az SF07H jelentésben a negyedéves különbözetet szerződésenként kell figyelembe venni.

Az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 tábla SF46160 „Átvezetés a saját tőke összetevői között” sorának 080. 'Egyéb tartalék' oszlopa tilos mező, egyezően a konszolidált szintű F_46.00 táblával. Kérjük, hogy az eredménytartalék és az egyéb tartalék közötti átvezetést a SF46190 „A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése” soron szerepeltessék.

"A sajáttőke-változások kimutatásokban (SF46, F_46.00 táblák), amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján adott saját tőke elem negatív értékének megszüntetése érdekében a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek átcsoportosítására kerül sor (a tőketartalékból az eredménytartalékba), a tranzakciót az IAS 1 106. bekezdés d) pontja szerinti tőkeváltozásként a “Tőkeleszállítás” soron kell bemutatni. Ennek megfelelően a tranzakciót a következők szerint kell jelenteni: - {F 46.00/SF46, r100, c020}: a tőketartalék csökkentése; és - {F 46.00/SF46, r100, c060}: az eredménytartalék összegének növekedése. (Előbbi kitöltést támasztja alá az EBA által kiadott 2017_3504 Q&A is.) "

Nem. A kitöltési útmutató rögzíti, hogy a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint'. Előbbiek alapján a - CRR, illetve ITS vonatkozó előírásai szerint meghatározott - eredeti kitettség érték vonatkozási időszak végi állományát kell a tábla e) oszlopában szerepeltetni.

"Általánosan elmondható a 9FA13, 9FA15, 9FA16 sorok szerződések száma mezőkhöz, hogy amennyiben a szolgáltatások/termékek igénybevétele külön szerződés megkötésével valósult meg, akkor ezeket szerződésenként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Azaz amennyiben a fogyasztó 2 fizetési számlára vonatkozóan külön szerződéseket köt, akkor a 9FA13 sorban 2-t kell szerepeltetni (az eljárás a kérdésben szereplő 9FA15 és 9FA16 sorokra is ugyanígy értelmezhető).   A 9FA20 sor szerződések száma mezőben az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni. Előbbiek alapján a nevezett cellában azon pénzügyi szerződések darabszámát kell feltüntetni, amelyek jogilag megszűntek, azonban a szerződésből eredően az adatszolgáltató még tart nyilván követelést, azaz jelenleg is követelése áll fenn a fogyasztóval szemben (pl. jellemzően felmondott szerződések)."

"Részlet a kitöltési előírásokból: “Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.” A táblák kitöltési előírása egyértelműen rögzíti, hogy a kitettségek késedelmesség szerinti besorolását minden esetben szerződéses szemléletben kell elvégezni, az ügyfél szintű besorolás tehát nem alkalmazható. A kitettségeket a vonatkozási időpontban aktuálisan fennálló késedelmes állomány (hátralék) legrégebbi késedelembe esésének időpontjától számított késedelmes napok száma, azaz a törlesztésekkel korrigált (fiatolódó) késedelmes napok száma szerint kell besorolni és jelenteni. A késedelmes napok számítása során a CRR 178. cikke szerinti materialitási határ nem alkalmazandó. Így a kitöltési útmutató arról is rendelkezik, hogy amennyiben a kitettség legrégebbi késedelmes napjainak száma meghaladja a 90 napot, de a késedelem összege nem materiális, azaz a kitettséget a Bank még a Teljesítő kategóriába sorolt, az ilyen kitettségeket az SF18 táblák esetében a 060. oszlopban, azaz a 'Teljesítő, 61-90 nap közötti késedelmű' kitettségekkel együtt kell jelenteni. Ugyanez alkalmazandó az SF19 táblák kitöltésénél is. A fenti előírások csak a táblák késedelmességi bontást tartalmazó oszlopaira vonatkoznak és nem vonatkoznak a teljesítő/nemteljesítő besorolásra, amelyet a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti szabályok szerint kell elvégezni (ügyféltől függően szerződéses vagy ügyfél szemléletű DPD materialitási határral)."

A 7C22/F7C42 soron az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát kell kimutatni. Azaz ha az ügyfélnek az adott vonatkozási időpontban 0 az egyenlege az SF0102 Felügyeleti mérleg előbb említett betétek sorain (betét sorok tartalmazzák a folyószámlabetétek egyenlegeit is), akkor az ügyfél az ügyfélbetétesek számában nem szerepeltetendő. A 7C22/F7C42 - Ügyfélbetétesek száma (fő) soron csak a pozitív egyenlegű betét illetve folyószámlákhoz kapcsolódó ügyfélbetétesek számát kell jelenteni.

Az ICAAP kézikönyvben meghatározott HUF eltolások alkalmazandók, melyek 2023. január 1. óta megegyeznek az EBA ajánlásban szereplő, 300/450/250 bázispontos eltolással. Nem szükséges a bankoknak felülvizsgálni negyedévente az eltolás mértékét.

Amennyiben a bank a lejárat nélküli termékekre generál cash flow-t, a kamat-CF generálása és kimutatása is szükséges, mégpedig minden lejárati sávban a fennálló tőke mennyiségére vetítve. Időben egészen addig szükséges kamat CF-t generálni, amíg van fennálló tőke. Fontos, hogy lejárat nélküli termékeknél a modellezett állomány a modellezett pénzáramlások/átárazódások oszlopban, külön tőke és külön kamatösszeggel, míg a nem modellezett állomány a szerződés szerinti pénzáramlás/átárazódás összegénél (csak tőkeösszeg) kerüljön feltüntetésre.

Az előbbi módon kérjük, vagyis az aktuális időpontban fennálló tőkére vetített kamatfelárat kell jelenteni, ami csökken, ahogy az ügylet amortizálódik.

A HUF esetében 2023. január 1-től az EBA iránymutatásban feltüntetett kamatsokk (Párhuzamos: 250bp 300bp, Rövid: 350bp 450bp, Hosszú: 160bp 200bp) értékek alkalmazását várjuk el. A kamatláb-padló tekintetében a piaci, kockázatmentes hozamgörbe esetében 150 bázisponttól indulva emelkedő kamatláb-padló alkalmazását várjuk el. Az iránymutatás 115. bekezdés (h) pontjának megfelelően elvárjuk az instrumentum-specifikus kamatláb-padlók alkalmazását.

Igen, a hátralévő lejárat/átárazódásig lévő időtartam alapján kell besorolni a pénzáramlásokat.

A lejárat nélküli tételeket az 1-30 napos sávba kell besorolni (a szerződéses pénzáramra vonatkozóan; amennyiben az intézmény modellezi ezen termékeket, abban az esetben az i) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege oszlopba a modellezett átárazódások/lejáratok szerint szükséges besorolni a pénzáramlásokat)

A 9R1 jelentés i)-j) oszlopaiban összeg értékek jelentendők, így 0% kamatfelár esetén 0 értékek, míg 0%-tól eltérő felár esetén az adott fennálló tőkére vetített %-os felár összege jelentendő.

Kérjük a megnevezés oszlopot üresen hagyni.

Az átlagos ügyleti (credit spreadet tartalmazó) kamatokat kérjük feltüntetni.

Fix ügylet esetén az eredeti szerződéses lejárat hosszát, vagyis a lejárat és a ügyletkötési nap különbségét kell feltüntetni a jelentésben.

0-t kell írni.

"Igen, ebben az esetben a tábla nemlegesként küldendő oly módon, hogy abban '0' érték sem szerepel. A 9R4 táblában is hasonlóan kell eljárni, amennyiben nincs az intézmény mérlegében lévő, kamatkockázat szempontjából releváns, számvitelileg valós értéken értékelt pozíció. Amennyiben azonban az intézmény alkalmaz számviteli politikája szerint számviteli fedezeti elszámolást, de a tárgynegyedév végén (vonatkozási időpontban) nincs kamatkockázati pozícióra fedezeti ügylete, ebben az esetben a 9R511 soron adandó 'IGEN' válasz ellenére a 9R52 tábla nemlegesként küldendő be. "

Az MNB honlapon közzétett kódlista https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx nem tartalmaz külön külföld ügyfélszegmenst, nem rezidens ügyfelek besorolásánál kérjük a 9R4 kódlista kódkészletében lévő szektorok alkalmazását. https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx

"A portfolióminőség táblákban a forintosított devizahitelekből származó forint követeléseket a FORINT táblákban a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt. A forintosított hitelrészt a kapcsolódó devizahitel-követelésnek megfelelő minősítési kategória, fizetési késedelem, átstrukturáltság szerint kell az adatgyűjtésben szerepeltetni. A hitelszerződés minősítésénél és értékelésénél a hitel forintosított és devizarészét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni és ugyanabba a minősítési kategóriába kell sorolni. A fedezetek figyelembevétele utáni valószínűsíthető veszteséget a teljes követelésállományra kell vetíteni. (Ennek megfelelően nem minősíthető teljesítőnek a devizarész, ha nemteljesítő a forintosított hitelrész). A követelés forintban és devizában nyilvántartott részére ugyanolyan arányú értékvesztést kell elszámolni, mivel a kockázat, a várható veszteség is egyformán hárul a két részre. A hátralékossági sáv meghatározásakor a teljes szerződéses állományt egy követelésként kell figyelembe venni a hátralékosság meghatározásánál. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész eredeti lejárat szerinti késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon lejártsági sávjába kell besorolni."

"A DMM táblában nem mutatható ki a részben vagy egészben forintosított devizahitelből származó forintkövetelés. Az alábbi körülmények önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy egy deviza- vagy deviza alapú hitel forintkövetelésnek minősüljön: - a devizahitelrész hátralékba kerülése miatt a devizaátértékelés leállításra kerül; - a teljes deviza- vagy devizaalapú hitelt lejárttá teszik (felmondás),. További feltétel, hogy előbbiek mellett a 'forintosítás'-ról az eredeti devizahitel-szerződés és/vagy az ÁSZF is rendelkezzk. A forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. Ha az ügyféllel szemben árfolyamváltozás miatt árfolyamkülönbözet elszámolására már semmilyen módon nem kerül sor, és az árfolyam-változás a követelés értékét nem változtatja, a követelés forint követelésnek minősül. "

Míg a hitelkockázat esetében a viszontgarancia kockázatcsökkentő hatása a kitettség meghatározása után elismerésre kerül, addig a jelenlegi DMM előírások a kitettség alapján határozzák meg a stabil forrás igényt, így a viszontgarancia automatikusan nem kerül beszámításra. Az MNB a fentiekre való tekintettel csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tartja elfogadhatónak a viszontgarancia kockázatmérséklő tételként történő kimutatását (a nem saját kockázatra nyújtott hitelek kezelésével megegyezően). A viszontgarancia beszámíthatóságának az a feltétele, ha nemcsak a lehívás, hanem a lehívás esetén keletkező követelés törlesztésének ütemezése is megegyezik a garancia és a viszontgarancia esetében, illetve a hitelkockázatot teljes mértékben az anyabank viseli (azaz a törlesztés elmaradása sem jelent likviditási kockázatot az intézmény számára).

A kötelezettségvállalás nélküli hitelkeretek esetében a kitöltési útmutató egyértelműen 5 százalékos súlyt ír elő, így ennek megfelelően kérjük a mutatónak történő megfelelést.

A DMM szabályozás nem ad lehetőséget a kapott hitelkeretek figyelembevételére.

az EIB (European Investment Bank) partnerhez kapcsolódó ügyleteket a DMM adatszolgáltatásban a pénzügyi vállalatokkal kapcsolatos sorokon kell szerepeltetni.

Az említett források között a partnertől és a hátralévő futamidőtől függően minden kötelezettség (forrás) megjelenítendő, így a betéti formában lévő forrásokon túl a hitel formájában fennálló kötelezettségek is.

Az ESMA nyilvános regiszterében lehet keresni a liquidity flag szűrőparamétert beállítva, 1-1 részvényre pl. ISIN alapján is. https://registers.esma.europa.eu/publication/searchRegister?core=esma_registers_fitrs_equities

A P_01_01041 és P_01_01111 sorokra vonatkozó jelenleg érvényes v4391_s számú EBA validációs szabály ( {P 01.01} <= 0 ) helyes, mivel a P_01_01041 és P_01_01111 sorokon nem az értékvesztett állományt hanem a halmozott értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell jelenteni. Ezen a két soron az intézmények CRR szerinti felügyeleti adatszolgáltatását előíró 2021/451 EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 69.-71. pont (F 04.03.1 tábla 050-071. oszlop) és (F 04.04.1 tábla 050-071. oszlop) szerinti értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét (F 04.02.1 tábla 020. oszlop és F 04.02.2 020. oszlop) kell jelenteni (negatív előjellel). Konszolidált adatszolgáltatást nem teljesítők esetében a Solo Finrep SF040301 és SF040401 tábláinak 050 - 071-es oszlopában feltüntetett értékvesztést illetve az SF040102 tábla hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell megjeleníteni negatív előjellel.

"A P_01.01010 során a készpénz állományt és a központi bankkal szembeni számlaköveteléseket kell jelenteni, a hitelintézetekkel szembeni látraszóló követeléseket nem ezen a soron, hanem a 180. 'Hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított visszavásárlási hitelek kivételével)' soron jelentendők. A hitelintézetekkel szembeni látraszóló követelésekre az összefüggést a P_01.01 tábla és a FINREP jelentés F_05.01 táblák sorai között a v08981_m validációs szabály adja meg: {P 01.01, r180, c010} = {F 05.01, r080, c030} - {F 05.01, r050, c030} Az erre vonatkozó 2015_1936 Q&A elérhetősége: http://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/-/qna/view/publicId/2015_1936 "

Az EBA által publikált v_4137 validációs szabály a következő összefüggést írja elő : ({P 02.02, r030} <= {P 01.02, r180}). A validációs szabály előírásai alapján a hitelösztönző programok forrás oldala a kibocsátott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának részét képezik, ezért kapott hitelek nem jelenthetőek ezen a soron. A kérdéses soron csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát lehet jelenteni. Más hitelintézet által nyújtott hitelt a 'P_02.02040 - Nemzeti és nemzetközi 1 éves vagy annál hosszabb lejárattal rendelkező hitelkínálati ösztönzési rendszer a reálgazdaság számára – nyújtott hitelek soron kell jelenteni'.

"A P_02.04 Finanszírozási terv – Árazás: Hitelállomány és P_02.05 Finanszírozási terv – Árazás: Betétállomány tábláknak nincs devizabontása, eltérő devizanemű állományok átlagos évesített kamat/THM értékét nem lehet külön sorokon megjeleníteni. A kitöltési útmutatóban foglaltak szerint ezek a táblák a mérleg teljes hitel- illetve betétállományára vonatkoznak. A Hitel/ betét állomány árazásakor a súlyozásba a forintban fenálló állományon kívül a külföldi pénznemben fennálló állományok bevonása is szükséges oly módon hogy az átlag kiszámításához az egyedi ügyletek mutatóit a hozzájuk tartozó ügyletek forintra átszámított tőkeösszegével (könyv szerinti értékével) kell súlyozni."

A P_02.07 „Finanszírozási terv – Hitelállomány megszerzés, kifuttatás és elidegenítés” tábla kitöltési útmutatójában leírtak szerint: „A tábla a hitelintézet szempontjából 'a) azon eszközök előrejelzése, amelyeket meg kíván szerezni, el kíván idegeníteni, illetve amelyeket kifuttatás céljából azonosított.' Ebből adódóan a táblában a mérleg állományváltozásához tartozó stratégiai célú állományokat és nem azok változását kell jelenteni. Így portfolió eladásnál a „tény” oszlopban az eladásra kívánt állomány aktuális nagyságát, míg a terv oszlopokba a tervezett maradék-állomány értéket kérjük jelenteni, amelyek csak nemnegatív számok lehetnek.

"A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D4= E – Ch, ahol D4: Eltérés összege E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)' 'A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D5= Ch – Th, ahol D5: Eltérés összege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla) Th: A következő hónapban tartandó tartalék, a hivatalos kiértesítésig az aktuális hónap tartaléka' Az 'E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege” részét képezi a pénzforgalmi számlán lévő összeg, és az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege (a tartaléknyilatkozattól függetlenül). A kötelező tartalék teljesítésébe beleszámító készpénz állományát a 710-es soron kérjük jelenteni."

"A nembanki pénzügyi közvetítők viselkedése széles skálán helyezkedik el a vállalati jellegtől a bankszerűen működőkig. Az MNB az egységes adatszolgáltatási gyakorlat megteremtése céljából a CASHFLOW táblában a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás* sorokon csak a bankközi ügyleteket kéri jelenteni, tehát a kérdéses ügyfelektől származó betéteket nem. Ezen tételek – nagyságrendjüktől függően - CASHFLOWX05 Nagy betétek soron jelenhetnek meg. * A sor elnevezése 2024.01.01-től Bankközi kihelyezés, hitelfelvétel."

"Az MNB statisztikai kimutatásában ún. 'kivétellistás' bankoktól elfogadott betéteket kérjük jelenteni a CASHFLOW jelentésben a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás* sorokon. Ez esetben ugyanis nem a statisztikai szempontú besorolás az elsődleges, hanem az ügyfelek tevékenységi köre az, ami meghatározó. * A sor elnevezése 2024.01.01-től Bankközi kihelyezés, hitelfelvétel."

"A fedezetként elfogadható MNB betéteket figyelembe kell venni a CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor kiszámításánál (névértéken; lejáratig hátralévő időtől függetlenül). A 30 napon belül lejáró MNB betét a CASHFLOW102 MNB betét soron jelentendő (kamatokkal növelve; zárolástól függetlenül) a lejáratnak megfelelő oszlopban, ugyanezen oszlopban fedezetcsökkenésként is jelentendő (névértéken) a CASHFLOW7022 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek változása soron. A CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor meghatározásakor a fedezetterhelést az intézmény hozzárendelheti a fedezeti halmaz elemeihez és a zárolt, de ténylegesen meg nem terhelt eszközöket jelentenie kell. A ténylegesen megterhelt MNB betét nem jelentendő, de a fedezetbe vonással egyéb fedezetképes eszköz tekinthető szabadnak. Így összességében a zárolásnak és a fedezetallokációnak nincs hatása erre a sorra."

"Az MNB által kibocsátott diszkontkötvény a CASHFLOWX04 Értékpapírok soron jelentendő. A diszkontkötvény vásárlási értéke az aukció napja és a kibocsátási értéknapot megelőző nap közötti jelentésekben CASHFLOWX042 Kiáramlások soron, a kibocsátási értéknapra vonatkozó oszlopban, negatív előjellel szerepeltetendő. A diszkontkötvény névértéke az aukció napja és a lejárat előtti nap közötti jelentésekben a CASHFLOWX041 Beáramlások soron jelentendő, a lejárati dátumnak megfelelő oszlopban.  A diszkontkötvény nem MNB fedezetképes, így a CASFLOW7021-7022-es sorokon nem jelentendő, kérjük itt ne tüntessék fel sem az állományt, sem a vásárlásához, lejáratához kapcsolódó mozgásokat. "

Javasoljuk, hogy a nagyvállalati követelések az említett sor(ok)ba akkor kerüljenek be, amikor az MNB visszajelzése/visszaigazolása megtörtént. Természetesen, amikor a lejárat 30 nap alá csökken, akkor a CASHFLOW7022 soron is szerepeltetni kell. A kockázati paramétereket az L9-ben alkalmazott haircut három tényező összegeként – devizanem, hitelkozkázat, futamidő - kell alkalmazni. (L9 - ld. A Jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzleti feltételeit tartalmazó Tájékoztató 5. sz. mellékletét: https://www.mnb.hu/letoltes/a-jegybank-forint-es-devizapiaci-muveleteinek-uzleti-feltetelei.pdf)

Amennyiben havi átlagos és napi megfelelés is érvényben van, az elvárt egyenleg (Ch) nem csökkenhet a napi elvárás szintje alá. Ha nincs havi átlagban teljesítendő rész, akkor az elvárt rész a napi szinten teljesítendő előírással egyezik meg, így az hónapon belül nem változik.

Az MNB az ismertetett napi és havi zárásbeli folyamatok miatt nem várja el a 4LAN és a Statisztikai mérlegek pontos megegyezését hó végén, viszont az MNB elvárja, hogy a lejárati bontás, szektoriális besorolások a 4LAN adatszolgáltatás esetében ugyanúgy kerüljön kimutatásra, mint a statisztikai mérleg esetében.

Lakások esetén két szintszám jelentendő kötelezően: a c10) „szint” nevű mezőben kell megadni, hogy a lakás hányadik szinten helyezkedik el az épületben, a g18)-as „társasházi szintszám” nevű mezőnél pedig azt, hogy a társasház hány szintből áll. Lakóház ingatlan típus esetén a g14)-es „szintszám” nevű mező töltése kötelező, amely mezőben azt szükséges jelenteni, hogy az épület hány szintből áll.

Igen, ezen ügyletekre vonatkozóan is szükséges adatot jelenteni az ING táblában.

Lakóingatlan:  1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint lakóingatlannak kell tekinteni, a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki.

Az ING jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitelszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitelcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre  vonatkozóan kell negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert. Kivételt képeznek az ősfeltöltés tekintetében azon finanszírozási szerződések, amelyek épülő lakóingatlanra vonatkoznak, és a kapcsolódó finanszírozási szerződés és adásvételi (elő)szerződés a rendelet hatálybalépése előtt létrejött, azonban a lakóingatlan csak a rendelet hatálybalépését követően kapott használatba-vételi engedélyt. Ezen ingatlanokra vonatkozóan az adatok a használatba-vételi engedély rendelkezésre állását követően jelentendők az ING jelentésben.

Azon finanszírozott ingatlan, amely nem kerül fedezetként bevonásra a hitelügylet mögé, nem kell az ING jelentésben szerepeltetni.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben.

A ING jelentésben csak azon finanszírozáshoz kapcsolódó ingatlanok értékbecslésből megismert adatokat kérjük lejelenteni, melyek megfelelnek a lakóingatlan definíciónak a 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés értelmében. Az építés alatt álló ingatlan (társasházi lakás) és a hozzá kapcsolódó tranzakció adatai csak akkor jelentendőek, amikor a lakás elkészült, lakóház vagy lakás megnevezéssel a nyilvántartásba került.

Ha egy hitelhez több ingatlan kapcsolódik csak a finanszírozott, értékbecslésben értékelt, és fedezetbe vont ingatlan adatai jelentendők, a pótfedezet adatai nem.

A c12)-es mező nem kódtáras mező. Itt ebben a szabad szöveges mezőben az Ingatlan tulajdoni lapján (tulajdoni lap I. rész, megnevezés oszlopban) szereplő ingatlan típust kell megadni.

Az ING jelentésben a lakóingatlan finanszírozáshoz készült értékbecslésekből a lakóingatlanra kinyert információk relevánsak. Így a finanszírozáshoz készült értékbecslések esetében szakmailag nem elfogadható, hogy a lakás + teremgarázs + tároló együttes értékelése esetén nincs külön értékkel meghatározva, illetve nyilvántartva az egyes ingatlanok piaci értéke. Az adatszolgáltatásban ezért a két helyrajzi számon nyilvántartott két ingatlant (lakás + garázs) tilos egy értéken (egy soron) jelenteni, mert az a lakóingatlan piaci értékéről nem a valós információt tartalmazza.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben. Bármilyen más esetben az egy ingatlan egy sor elvnek kell érvényesülnie az adatok jelentésekor.

A sorszámozást kérjük minden negyedéves periódusban legyenek szívesek újrakezdeni.

A ’h7’ és ’h8’ mezőkben lakóház esetében tilos adatot jelenteni, lakás esetén pedig az adatok megadása opcionális, azaz, ha nem áll rendelkezésre a releváns adat, úgy nem kötelező megadni adatot a két hivatkozott mezőben, amennyiben az adat rendelkezésre fog állni, azt az értéket kérjük megadni, amely megfeleltethető az ingatlanszakmai gyakorlatnak és elvárásoknak.

A fenti esetek valóban lefedik azt az elvárást, hogy az adott ingatlannak közvetlenül, vagy közvetetten, de legyen biztosított közterület kapcsolata, így elfogadható ezekben az esetekben az ’I’ érték jelentése.

A saját telek típusát kérnék megadni pl. Társasház esetén –’THAZ’, földhasználati joggal épült épület esetén ’FHASZN_JOG’.

A fennmaradó terhek mező szabad szöveges mezőként jelentendő. A mezőben azon bejegyzések megadása szükséges, melyek a tulajdonosváltást követően is fennmaradnak a kapcsolódó kódlistában szereplő értékek megadásával. Amennyiben a mezőben több érték egyidejű megjelölése szükséges, úgy azokat a zárójelben szereplő értékekkel (TELKI_SZOLG, FHASZN_JOG, KSZOLG_HASZNJOG, VBSZOLG_JOG, VEZ_JOG, EGYEB), „-” elválasztó jellel elválasztva kell megadni.

"Az ingatlantranzakciós jelentéshez kapcsolódó 42/2020. (XI. 19.) MNB rendeletben található 17. számú melléklet alapján a válaszunk a felvetett kérdésre igen, az adatszolgáltatásban csak az adásvétellel érintett ingatlanokat kell jelenteni. „A felügyeleti jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitel- és lízingszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitel- és lízingcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre (a továbbiakban: Ingatlan) vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert.”"

A munkavállaló részére szociális céllal nyújtott kölcsönügyleteket nem szükséges jelenteni az Ingatlantranzakciós adatszolgáltatásban.

Nem szükséges a felújításhoz kapcsolódó hitelekre adatot megadni az ING jelentésben.

"A feltett kérdésre a válasz igen, a leírt esetben csak az építés befejezését követően kerül bele az ügylet az ING jelentésbe. Két paraméter befolyásolja a releváns ügylet jelentési dátumát: -finanszírozási szerződés dátuma -használatbavételi engedély dátuma (amennyiben épülő ingatlanról beszélünk). A két dátum közül a szigorúbb a jogerős használatbavételi engedély dátuma, mert csak akkor tekinthető lakóingatlannak az épülő lakás, ha már készen van. Azaz ha a finanszírozási szerződés már korábban megkötésre került, de még nincs jogerős használatbavételi engedély, akkor még nem jelentendő a tranzakció."

"Amennyiben a szerződésmódosítás dátumát megelőzően nem került jelentésre a tranzakció, úgy a módosított dátumot kérjük jelenteni, ha már korábban jelentésre került a tranzakcióhoz kapcsolódó rekord, akkor kérjük a módosított adatokkal újra jelentsék a tranzakciót. A kitöltési útmutató alapján a tárgyidőszakban megkötött hitel-és lízingszerződéssel finanszírozott, és fedezetbe vont lakóingatlanra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, ahol az alábbi releváns adatok szerepelnek: b2) Ingatlantranzakció dátuma, az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát szükséges megadni (Előszerződés nem adható meg, csak a végleges adásvételi szerződés, amelyhez hitelszerződés kapcsolódik) b3) Finanszírozás dátuma, az ingatlan adásvételhez kapcsolódó finanszírozás, azaz hitel-és lízingszerződés dátumát szükséges megadni. b4) az ingatlan bruttó vételárát szükséges megadni Végleges adásvételi szerződés módosulása, mely a vételár emelkedését eredményezné magával vonja új értékbecslés készítését (értékbecslés aktualizálását), és a hitelösszeg emelkedése esetén hitelszerződés módosítását, ebben az esetben a korábban lejelentett adatok módosítása szükséges. "

Az előző válasszal összhangban, ha már korábban jelentésre került a tranzakció és a vételár, akkor a módosított adatokkal szükséges jelenteni újra a tranzakciót.

Igen, ezt az értéket szükséges jelenteni.

A tábla lehetőséget ad a nem HUF-ban meghatározott vételár jelentésére is, tekintve, hogy van egy kapcsolódó devizanem mező is, így kérjük eredeti összegben és devizában jelentsék a vételárat.

Ebben az esetben a 'közterület neve' mezőben kérjük 'NA' érték megadását, a 'közterület jellege' mezőben pedig 'EGYEB' kódérték használatát.

Kérjük, hogy az újonnan bevezetésre kerülő kódokat alkalmazzák a tanúsítvány kódjának megadásakor, és amennyiben rendelkezésre áll a 2016 előtti besorolás, úgy kérjük a megfelelő kódértékeket használni az 'EGYEB' kód helyett.

Nem szükséges a két mezőben jelentett kódértékek összehangolása, tekintettel arra, hogy az épület általános állapotának besorolásakor az energetikai tanúsítványon túl más szempontok is értékelésre kerülnek.

A 9D pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatszolgáltatás teljesítése során az ügyletek összegének megadásakor az értékpapír ügyleteket nem kell szerepeltetni.

Az ügylet jellegét érintően nincs korlátozás, minden olyan ügylet figyelmbe veendő, melyek a kitöltési előírásban használt fogalomnak (egyben Pmt. 3. § 43. pontjában írtaknak) megfelelnek. Eszerint az ügylet jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint az ügyleti megbízás azon ügylet, amelyet az adatszolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez (ilyen többek között a pénztári készpénzbefizetés, illetve -kifizetés).

Valamennyi AML/CFT-hez kapcsolódó fejlesztést szükséges feltüntetni, így a szankciós tárgyú fejlesztés is ideértendő.

A kitöltési előírások „9D Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok' táblához tartozó 'A táblában használt fogalmak' között részletesen meghatározásra kerül, hogy mit kell származás alatt érteni. A származást jogi aspektusból szükséges vizsgálni, ezért természetes személy ügyfelek esetében a születési helyet (országot) a származás meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

A kitöltési útmutatóban szereplő fogalommagyarázattal összhangban származásnak kell tekinteni az ügyfél bármilyen kimutatható, pénzmosási szempontból jelentőséggel bíró – személyes vagy üzleti – kapcsolatát. Tekintettel arra, hogy az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy egy adott magánszemély mely országgal áll adózási szempontból szoros kapcsolatban, ezért a származás fogalmába beleértendő.

Azon ügyfeleket kell ideérteni, akiket az adatszolgáltató - a jogszabályi előírások figyelembevétele mellett - saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél tekintetében megerősített eljárását alkalmaz. Nem tartoznak ide azon ügyfelek, akiket az adatszolgáltató saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolt és ez alapján került az ügyfél megerősített eljárás alá.

Tekintettel arra, hogy a pénzváltó közvetítők olyan jogi entitások, melyek közvetlenül a Pmt. hatálya alá tartoznak, ezért a pénzváltó közvetítő által végzett átvilágítási intézkedéseket nem kell a megbízó hitelintézet hivatkozott adatsorában szerepeltetni.

Megerősítjük, hogy a 9D081, 9D082 és 9D083 sorok összege nem kell hogy megegyezzen a 9D08-as sorban szereplő értékekkel. A 9D08-as sorban az összes 100 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletet kell kimutatni, míg a 9D081-es, 9D082-es és 9D083-as sorokban a 9D08 sorból kell kimutatni az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleteket (9D081), a magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek (9D082), illetve a nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek (9D083).

A kitöltési útmutatóban szereplő fogalommagyarázat szerint az ügylet „jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet”. Ennek értelmében hivatkozott sorokban mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

Az összes PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelet figyelembe kell venni, nem csak az adott negyedévben azonosítottakat. A sorban ezen ügyfelek számlájának javára vagy terhére a tárgynegyedévben teljesített, egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek darabszámát és összegét kell jelenteni.

Figyelembe kell venni. Az adatszolgáltatónak a tényleges tulajdonos (legyen az adott esetben a Pmt. 3. § 38. f) pontja értelmében az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője) PEP státuszának meghatározása alkalmával is a Pmt. terminológiáját kell követnie. Ez alól a magyar állami tulajdonú vállalatok vezetői sem képeznek kivételt.

Az adatokat nem szabad leszűkíteni a pénzmosás gyanúja miatt bejelentett esetek körére, hanem ott a kitöltési útmutatóban megadott irányelvek mellett az összes bíróság, illetve nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelés számát és összegét kell feltüntetni.

Hivatkozott sorban nem a szakterület által kezdeményezett, hanem a ténylegesen, pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban felmerülő okok miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok számát kell megadni.

Igen, hivatkozott törvényben foglalt jelentési kötelezettségekhez kapcsolódó informatikai fejlesztések számát is szerepeltetni kell az adatszolgáltatási soron.

A 9E adatszolgáltatásnál a készpénzforgalmat érintő mezők töltésénél a PEK által teljesített befizetések nem jelentendők.

A gyűjtőszámlába beleértendő a cash pool számlák is.

A pénzváltók, mint kiemelt közvetítők ilyen formában nem tartoznak az adatszolgáltatási MNB rendelet hatálya alá, ezért nekik külön a 9E és a 9D adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A közvetítők által végzett tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a megbízó hitelintézetnek külön, a 9P adatszolgáltatás keretében szükséges jelentenie.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele sor vonatkozásában a tárgyévre vonatkozó adatokat szükséges megadni, vagyis az adott évben a tábla adott sorában meghatározott módon elvégzett ügyfél-átvilágítások darabszáma jelentendő.

Az adószámmal nem rendelkező társasházakat is be kell számítani. Az adatszolgáltatónak jelen adatsorban minden olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelet ki kell mutatnia, akik adószámmal nem rendelkeznek.

Olyan jellegű cash-pool számlákat, „ahol a pool tagjai egymással cégcsoporti kapcsolatban állnak, azaz az adatszolgáltató ügyfelei […] nem ügyfeleik pénzét kezelik, hanem az azonos cégcsoportba tartozó csoporttagok pénzét”, nem kell az éves adatszolgáltatás 9E13 Gyűjtőszámla sorában jelenteni.

Megerősítjük azon értelmezést, miszerint az f) oszlopban az óvadék típusától függetlenül, az adott havi összes elhelyezett óvadék összegét kell feltüntetni. A g) oszlop vonatkozásában, összhangban a táblához tartozó kitöltési útmutatással, a megbízó hitelintézet által a pénzváltó számára rendelkezésre bocsátott napi valuta váltókészlet átlagát kell valutanemenként, egységnyi devizában szerepeltetni, azt nem kell forintra átváltani.

Az értelmezés helyes, a technikai jellegű tételeket (pl. ha rossz ügynök kapta a jutalékot és emiatt kell javítani), nem kell itt szerepeltetni.

A 9KOZV táblában csak azokat a közvetítőket kérjük feltüntetni, amelyekhez kapcsolódóan az adott időszakban sztornó tétel keletkezett és/vagy panaszügy volt köthető.

A 9KOZV1/1/a mezőben 10-et szükséges jelenteni, a 9KOZV11/1/a mezőben 7-et szükséges jelenteni, ugyanis a gazdálkodó szervezetek számánál az adatszolgáltatóval a közvetett mellett a közvetlen megbízási jogviszonyban álló közvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket is figyelembe kell venni.

"Nem. A GAR kiszámítása csak teljes portfólióra történik, ügyfélszinten nem szükséges. A GAR számítást a következőképp kell elvégezni a 2021/2178 EU rendelet V. melléklet 1.2.1.1. i) része, valamint 1.2.1.6. pontja szerint: 1.lépés: ügylet (instrumentum) szinten van-e zöld információ, amennyiben igen, úgy azt használni; 2.lépés: amennyiben nincs zöld információ, úgy az ügyfél árbevétel (és CAPEX) számával szorozni a kitettség értéket – így megkapjuk a hitel zöld értékét; 3.lépés: a zöld eszközöket leosztjuk a mérlegen belüli eszközök teljes összegével, kivéve a 2021/2178 EU rendelet 7. cikkében említett kitettségek értéke."

A teljes állomány a teljes hitelportfóliót vizsgálja. Az éves állomány csak az adott üzleti évben kihelyezett hiteleket vizsgálja. Számítási különbség nincs, csak a számításnál figyelembe vett ügyletek köre változik (teljesnél minden hitel, évesnél az adott üzleti évben kihelyezett hitelek).

"Nem. A GAR kiszámítása csak teljes portfólióra történik, ügyfélszinten nem szükséges. A GAR számítást a következőképp kell elvégezni a 2021/2178 EU rendelet V. melléklet 1.2.1.1. i) része, valamint 1.2.1.6. pontja szerint: 1.lépés: ügylet (instrumentum) szinten van-e zöld információ, amennyiben igen, úgy azt használni; 2.lépés: amennyiben nincs zöld információ, úgy az ügyfél árbevétel (és CAPEX) számával szorozni a kitettség értéket – így megkapjuk a hitel zöld értékét; 3.lépés: a zöld eszközöket leosztjuk a mérlegen belüli eszközök teljes összegével, kivéve a 2021/2178 EU rendelet 7. cikkében említett kitettségek értéke."

A teljes állomány a teljes hitelportfóliót vizsgálja. Az éves állomány csak az adott üzleti évben kihelyezett hiteleket vizsgálja. Számítási különbség nincs, csak a számításnál figyelembe vett ügyletek köre változik (teljesnél minden hitel, évesnél az adott üzleti évben kihelyezett hitelek).

A 18TAX táblában a százalékos értékeket tizedestört formájában kell megadni, 4 tizedes pontossággal. Például a 25,75% mutató érték esetén a jelentésben 0,2575 a szerepeltetendő érték. A kitöltés útmutatót legközelebbi módosításkor kiegészítjük a formai elvárással.

Az MNB az automatikus ellenőrzés során megkülönböztet visszautasító és nem visszautasító (figyelmeztető) szabályokat. Az érvényes, hibás státuszú jelentések teljesítettnek minősülnek, azonban nem visszautasító szabály(ok) sérül(nek) a jelentésben. A hibalistában található nem visszautasító szabályok célja, hogy felhívja a figyelmet a Bank számára olyan kitöltési összefüggésekre, amelyek nem minden esetben teljesülnek. Amennyiben a felülvizsgálatot követően úgy látják, hogy a jelentett adatok helyesek, akkor nincs további teendőjük a jelentéssel. Amennyiben a jelentett adatok hibásak, az adatokat módosító jelentés beküldésével kell javítani.

Igen. Amennyiben az eredeti finanszírozási szerződés szerinti tényleges projekt cél nem változik, azaz csak a projektfinanszírozási hitel kapcsán a finanszírozó személyében történik változás, a refinanszírozó intézménynek azt változatlanul projekthitelként kell az SF07H/SF18/SF19 táblákban bemutatnia az erre a célra rendszeresített kiemelt sorokon (például az SF07Hx140 soron). Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a refinanszírozás az eredeti finanszírozó intézmény által történik, és az új projektfinanszírozási szerződésben az eredeti projekt cél nem változik, az változatlanul fennáll.

Igen. Azokat a nemteljesítővé, felmondottá, illetve work-out fázisba került, eredetileg projektfinanszírozási hiteleket, amelyek az eredeti definíciónak már nem felelnek meg, a solo FINREP jelentésben SF07H, SF18, SF19 - annak könyvekből történő kivezetéséig - változatlanul projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni.

Igen. Az SF07H tábla kitöltési útmutató szerint a „ projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja, az annak egyértelmű gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos MNB elvárásokat a speciális hitelezési kitettségek és a spekulatív ingatlanfinanszírozás definiálásáról szóló 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás tartalmazza.” Tekintettel arra, hogy előbbiek szerint a projektfinanszírozási hitel a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek fogalmával azonos tartalommal bír, míg a hivatkozott MNB Ajánlás szerint -  a CRR egyértelmű előírása hiányában -  prudenciális szempontból leginkább megfelelőnek azt tartja, ha „az intézmény SL kitettségnek minősíti az adott kitettséget, amennyiben annak esetében a fenti 3 feltétel együttesen teljesül”, így kérjük, hogy a felügyeleti adatszolgáltatásban  (SF07H, SF18, SF19) csak azokat a projektfinanszírozási hiteleket mutassák be, amelyek egyidejűleg teljesítik a CRR 147. cikk (8) bekezdés előírásait.

Amennyiben a projektfinanszírozási hitel jelenleg még cash-flow-t nem termel, azaz még csak a CRR 147. cikk (8) bekezdés a) és b) pontját teljesíti, de a projekt zárásával (pl. az épület elkészültét és üzembehelyezését követően) a c) feltételnek is megfelel, azaz mindhárom feltételt teljesíti, azt projektfinanszírozási hitelként kell kezelni az érintett felügyeleti jelentésekben.

Igen. Azokat az általános célú ügyleteket is, amelyek az ügyfélszemléletű megközelítésből eredően projekthitelnek minősülnek a 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás alapján az SF07H/SF18/SF19 táblákban projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó általános célú hitel esetleg nem teljesíti maradéktalanul a CRR 147. cikk (8) bekezdése a)-c) pontban foglalt feltételeket.

Amennyiben egy ügyfelet (adóst) a hitelintézet a kihelyezéskor projektcégnek minősít, akkor azt a hitel teljes futamideje alatt (a kötelezettség megszűnéséig) projekttársaságnak kell tekinteni az adatszolgáltatásokban, így az ügyletet az SF07H/SF18/SF19 jelentésben is, mint projektfinanszírozási hitelt be kell mutatni. Ha a projektcég (korábbi adós) az eszközt a projekt megvalósulását követően eladja/átadja egy üzemeltető cégnek, így új adós lép a korábbi helyébe (például szálloda építés), abban az esetben is mérlegelni szükséges, hogy a projektfinanszírozásba újonnan belépő üzemeltető (új adós) a 10/2017. MNB Ajánlás 4. a)-b) pontja alapján nem minősül-e projektcégnek.

A kitöltési útmutató előírásai szerint a folyószámla típusú szerződések nettó tranzakciójának számbavételekor mind az SF07H jelentésben a negyedéves különbözetet szerződésenként kell figyelembe venni.

A lejárat nélküli tételeket az 1-30 napos sávba kell besorolni (a szerződéses pénzáramra vonatkozóan; amennyiben az intézmény modellezi ezen termékeket, abban az esetben az i) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege oszlopba a modellezett átárazódások/lejáratok szerint szükséges besorolni a pénzáramlásokat)

A 9R1 jelentés i)-j) oszlopaiban összeg értékek jelentendők, így 0% kamatfelár esetén 0 értékek, míg 0%-tól eltérő felár esetén az adott fennálló tőkére vetített %-os felár összege jelentendő.

0-t kell írni.

Az említett források között a partnertől és a hátralévő futamidőtől függően minden kötelezettség (forrás) megjelenítendő, így a betéti formában lévő forrásokon túl a hitel formájában fennálló kötelezettségek is.

"Az ESMA nyilvános regiszterében lehet keresni a liquidity flag szűrőparamétert beállítva, 1-1 részvényre pl. ISIN alapján is. https://registers.esma.europa.eu/publication/searchRegister?core=esma_registers_fitrs_equities"

Amennyiben havi átlagos és napi megfelelés is érvényben van, az elvárt egyenleg (Ch) nem csökkenhet a napi elvárás szintje alá. Ha nincs havi átlagban teljesítendő rész, akkor az elvárt rész a napi szinten teljesítendő előírással egyezik meg, így az hónapon belül nem változik.

A 9D pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatszolgáltatás teljesítése során az ügyletek összegének megadásakor az értékpapír ügyleteket nem kell szerepeltetni.

Az ügylet jellegét érintően nincs korlátozás, minden olyan ügylet figyelmbe veendő, melyek a kitöltési előírásban használt fogalomnak (egyben Pmt. 3. § 43. pontjában írtaknak) megfelelnek. Eszerint az ügylet jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet.

A kitöltési útmutató a 9D09 sor vonatkozásában a következő szerint fogalmaz: „PEP-nek minősülő ügyfél számlájának javára vagy terhére a tárgynegyedévben teljesített azon ügyletek darabszámát és összegét kell az adatszolgáltatónak megadnia, amelyek elérték vagy meghaladták egyedileg a százmillió forintot”. A kitöltési útmutatóban foglaltak alapján tehát nem az adott szerződéshez kapcsolódó tranzakciókat, hanem az adott számlán (PEP-nek minősülő ügyfél számláján) végrehajtott ügyleteket kell figyelembe venni.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint az ügyleti megbízás azon ügylet, amelyet az adatszolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez (ilyen többek között a pénztári készpénzbefizetés, illetve -kifizetés).

A 9D1712-es sorban minden olyan ügylet darabszámát és összegét meg kell adni, melyet az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére felfüggesztett függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató korábban tett-e bejelentést az ügylettel kapcsolatban.

Valamennyi AML/CFT-hez kapcsolódó fejlesztést szükséges feltüntetni, így a szankciós tárgyú fejlesztés is ideértendő.

A kitöltési előírások „9D Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos negyedéves adatok' táblához tartozó 'A táblában használt fogalmak' között részletesen meghatározásra kerül, hogy mit kell származás alatt érteni. A származást jogi aspektusból szükséges vizsgálni, ezért természetes személy ügyfelek esetében a születési helyet (országot) a származás meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

A kitöltési útmutatóban szereplő fogalommagyarázattal összhangban származásnak kell tekinteni az ügyfél bármilyen kimutatható, pénzmosási szempontból jelentőséggel bíró – személyes vagy üzleti – kapcsolatát. Tekintettel arra, hogy az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy egy adott magánszemély mely országgal áll adózási szempontból szoros kapcsolatban, ezért a származás fogalmába beleértendő.

Azon ügyfeleket kell ideérteni, akiket az adatszolgáltató - a jogszabályi előírások figyelembevétele mellett - saját kockázatértékelése alapján nem minősített magas kockázatúnak, de az ügyfél tekintetében megerősített eljárását alkalmaz. Nem tartoznak ide azon ügyfelek, akiket az adatszolgáltató saját kockázatértékelése alapján, magas kockázati kategóriába sorolt és ez alapján került az ügyfél megerősített eljárás alá.

Tekintettel arra, hogy a pénzváltó közvetítők olyan jogi entitások, melyek közvetlenül a Pmt. hatálya alá tartoznak, ezért a pénzváltó közvetítő által végzett átvilágítási intézkedéseket nem kell a megbízó hitelintézet hivatkozott adatsorában szerepeltetni.

Megerősítjük, hogy a 9D081, 9D082 és 9D083 sorok összege nem kell hogy megegyezzen a 9D08-as sorban szereplő értékekkel. A 9D08-as sorban az összes 100 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletet kell kimutatni, míg a 9D081-es, 9D082-es és 9D083-as sorokban a 9D08 sorból kell kimutatni az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleteket (9D081), a magas kockázati szinttel rendelkező ügyfelek által kezdeményezett ügyletek (9D082), illetve a nem magas kockázati szinttel rendelkező, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek által kezdeményezett ügyletek (9D083).

A kitöltési útmutatóban szereplő fogalommagyarázat szerint az ügylet „jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet”. Ennek értelmében hivatkozott sorokban mind a tartós (üzleti kapcsolat), mind pedig az eseti jogviszony (ügyleti megbízás) keretében teljesített műveletek számát és összegét meg kell adni.

Az összes PEP tényleges tulajdonossal rendelkező ügyfelet figyelembe kell venni, nem csak az adott negyedévben azonosítottakat. A sorban ezen ügyfelek számlájának javára vagy terhére a tárgynegyedévben teljesített, egyedileg a tízmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek darabszámát és összegét kell jelenteni.

Figyelembe kell venni. Az adatszolgáltatónak a tényleges tulajdonos (legyen az adott esetben a Pmt. 3. § 38. f) pontja értelmében az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője) PEP státuszának meghatározása alkalmával is a Pmt. terminológiáját kell követnie. Ez alól a magyar állami tulajdonú vállalatok vezetői sem képeznek kivételt.

"A kitöltési útmutatóban foglaltakkal összhangban a 9D141 soron nem kell kimutatni a megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek ügyleteinek szűrését, hanem csak az MNB rendelet 36. § (1) bekezdés szerinti szűrési feltételek által generált tárgynegyedévi riasztások darabszámát. A Pmt. 24. § (1) bekezdése kimondja, hogy „A szolgáltató a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleknél a 34-37. § rendelkezéseinek megfelelően szűri és pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából elemzi és értékeli a belső kockázatértékelésben meghatározott ügyleteket.” A (2) bekezdés szerint „Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatértékelés során a szolgáltató ügyletenkénti értékhatárt alkalmaz.” Továbbá a (3) bekezdés alapján „A belső kockázatértékelésben meghatározott értékhatár a szolgáltató által a kockázatcsökkentő és -növelő tényezők együttes értékelésével ügyletenként kerül meghatározásra, és nem lehet magasabb százmillió forintnál.” A Pmt. fentiekben hivatkozott előírásait figyelembe véve a szolgáltató megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek kapcsán belső kockázatértékelése során határozza meg a szűrési feltételeit, alkalmazott értékhatárait. Ennek megfelelően ezen szűrések az adatszolgáltató által definiált szűrési feltételeknek minősülnek, így a 9D142 soron kell kimutatni. Külön nem kérjük ezt az információt."

Az adatokat nem szabad leszűkíteni a pénzmosás gyanúja miatt bejelentett esetek körére, hanem ott a kitöltési útmutatóban megadott irányelvek mellett az összes bíróság, illetve nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelés számát és összegét kell feltüntetni.

Hivatkozott sorban nem a szakterület által kezdeményezett, hanem a ténylegesen, pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban felmerülő okok miatt megszüntetett üzleti kapcsolatok számát kell megadni.

Igen, hivatkozott törvényben foglalt jelentési kötelezettségekhez kapcsolódó informatikai fejlesztések számát is szerepeltetni kell az adatszolgáltatási soron.

A pénzváltók, mint kiemelt közvetítők ilyen formában nem tartoznak az adatszolgáltatási MNB rendelet hatálya alá, ezért nekik külön a 9E és a 9D adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A közvetítők által végzett tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a megbízó hitelintézetnek külön, a 9P adatszolgáltatás keretében szükséges jelentenie.

Az adószámmal nem rendelkező társasházakat is be kell számítani. Az adatszolgáltatónak jelen adatsorban minden olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelet ki kell mutatnia, akik adószámmal nem rendelkeznek.

Olyan jellegű cash-pool számlákat, „ahol a pool tagjai egymással cégcsoporti kapcsolatban állnak, azaz az adatszolgáltató ügyfelei […] nem ügyfeleik pénzét kezelik, hanem az azonos cégcsoportba tartozó csoporttagok pénzét”, nem kell az éves adatszolgáltatás 9E13 Gyűjtőszámla sorában jelenteni.

A Pmt. 3. § 23. pontjában szereplő definíció alapján az RMA kapcsolatokat (9D1614) nem kell a 9E16 Levelező kapcsolat soron jelenteni, ott csak a nostro (9E1611), a vostro (9E1612), valamint a loro (9E1613) levelező kapcsolatok számát kell kimutatni. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató egy külföldi hitelintézettel vagy pénzügyi szolgáltatóval többirányú kapcsolatot (nostro plusz vostro/loro) is fenntart egyszerre, azt az alábontó sorok (nostro (9E1611), vostro (9E1612), valamint loro (9E1613)) mindegyikében szerepeltetni ki, a 9E16 Levelező kapcsolat soron azonban csak egyszer kell jelenteni.

A 9E1611 soron minden olyan levelező kapcsolat számát meg kell adni, ahol a külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató vezet az adatszolgáltató számára devizában denominált, pénzösszeg elszámolását, illetve pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését lehetővé tevő fizetési, betéti, illetve letéti számlát (nostro levelező kapcsolat) függetlenül attól, hogy a számlát vezető külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató ügyfele-e az adatszolgáltatónak, illetve hogy az adatszolgáltató a számlát vezető külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára nyújt-e levelező szolgáltatást.

"A levelezőbanki kapcsolatok alábontása során az MNB az EBA által alkalmazott terminológiából indult ki. Ennek megfelelően került elkülönítésre a vostro és loro számlakapcsolat egymástól. Vostro számlakapcsolat esetén a hazai szolgáltató külföldi hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára vezet forintban denominált számlát, melyen keresztül biztosítja számára a forint ügyletek elszámolását, illetve elszámolására irányuló ügylet teljesítését. Loro számlakapcsolatról akkor beszélünk, amikor a hazai szolgáltató harmadik fél részére teszi lehetővé pénzösszeg elszámolását, illetve elszámolására irányuló ügylet teljesítését saját, külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett nostro számláján keresztül. Vagyis a harmadik fél nem közvetlenül megy ki nostro számlát nyitni a külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál, hanem úgynevezett „nested” számlaként veszi igénybe a hazai szolgáltató külföldi hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett nostro számláját. Egy példával élve loro kapcsolatra: Van egy nagyobb hazai bank, amely korábban nostro számlakapcsolatot létesített egy amerikai bankkal a dollárban denominált ügyletek elszámolása érdekében. Egy másik hazai bank (vagy lehet akár külföldi székhelyű bank is) közvetlen nostro számlakapcsolattal nem rendelkezik amerikai bankkal, így számára nem biztosított a dollárban denominált ügyletek elszámolása. Ezért a bank a nagyobb hazai bankkal loro levelezőbanki kapcsolatot létesít és a nagyobb hazai bank amerikai banknál vezetett nostro számláját felhasználva történik a dollárban denominált ügyleteinek elszámolása."

A 9E1614 soron minden olyan RMA kapcsolat számát ki kell mutatni, amelynek célja a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók közötti kommunikáció lebonyolítása függetlenül attól, hogy az adatszolgáltatóval RMA kapcsolatban álló hitelintézet, illetve pénzügyi szolgáltató ügyfele-e az adatszolgáltatónak, valamint hogy az adatszolgáltató a hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára nyújt-e levelező szolgáltatást. Továbbá a 9E1614 soron nem csak a kétirányú RMA kapcsolatot kell szerepeltetni, hanem minden olyat, ahol legalább egyirányú a kommunikáció (SWIFT üzenet küldése és fogadása; SWIFT üzenet küldése; SWIFT üzenet fogadása).

Megerősítjük azon értelmezést, miszerint az f) oszlopban az óvadék típusától függetlenül, az adott havi összes elhelyezett óvadék összegét kell feltüntetni. A g) oszlop vonatkozásában, összhangban a táblához tartozó kitöltési útmutatással, a megbízó hitelintézet által a pénzváltó számára rendelkezésre bocsátott napi valuta váltókészlet átlagát kell valutanemenként, egységnyi devizában szerepeltetni, azt nem kell forintra átváltani.

"A nembanki pénzügyi közvetítők viselkedése széles skálán helyezkedik el a vállalati jellegtől a bankszerűen működőkig. Az MNB az egységes adatszolgáltatási gyakorlat megteremtése céljából a CASHFLOW táblában a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás* sorokon csak a bankközi ügyleteket kéri jelenteni, tehát a kérdéses ügyfelektől származó betéteket nem. Ezen tételek – nagyságrendjüktől függően - CASHFLOWX05 Nagy betétek soron jelenhetnek meg. * A sor elnevezése 2024.01.01-től Bankközi kihelyezés, hitelfelvétel."

"Az MNB statisztikai kimutatásában ún. 'kivétellistás' bankoktól elfogadott betéteket kérjük jelenteni a CASHFLOW jelentésben a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás* sorokon. Ez esetben ugyanis nem a statisztikai szempontú besorolás az elsődleges, hanem az ügyfelek tevékenységi köre az, ami meghatározó. * A sor elnevezése 2024.01.01-től Bankközi kihelyezés, hitelfelvétel."

"Igen. Az MNB új adatgyűjtő rendszere az eddigiektől eltérően kezeli a tizedesjegyeket, melyeket a táblák kitöltése során figyelembe kell venni. A tizedesjegyek alapértelmezett értéke 0, kivéve azon numerikus, százalék és pénz típusú cellákat, ahol a kitöltési előírások ettől eltérő tizedesjegy pontosságot írnak elő. Ebben az esetben: - ha a beállított tizedesjegynél több tizedessel érkezik adat, akkor az adatszolgáltatás befogadásra kerül - ha a beállított tizedesjegynél kevesebb tizedesjeggyel érkezik be az adat, az nem elfogadható formai hiba, így az adatszolgáltatás visszautasításra kerül. A cellák kitöltése során tehát az elvárt pontosságnak megfelelően kell jelenteni pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, akkor 0,129. Adott esetben ez azt is jelentheti, hogy ki kell egészíteni az adatokat 0-kal pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, de egy számítás eredményeként a cellában jelentendő érték pontosan 12,18 (azaz a 3. tizedesjegy 0 lenne), akkor 12,18 helyett 12.180-t kell a cellában szerepeltetni. Az egyes cellákhoz beállított tizedesjegyek számát a táblák formai szabálya tartalmazza, mely letölthető a STEFI-ből. A tizedesjegyek beállítása nem változtat a %-os értékekre vonatkozó előírásokon. A %-os értékeket (pl. 12,34%) továbbra is százalékos formában, az útmutatóban előírt tizedesjegy pontossággal, a % jel feltüntetése nélkül (pl. 12,34, ha az útmutató két tizedesjegyet ír elő) kell jelenteni, kivéve, ha a tábla kitöltési előírása ettől eltérően rendelkezik."

A kérdésben szereplő ki nem vett szabadságok a ”Munkavállalói juttatások - IAS 19” standard szerint a rövidtávú halmozódó fizetett távollétnek minősülnek. (IAS 19 15. pontja: „A halmozódó fizetett távollétek olyan fizetett távollétek, amelyek továbbvihetők és jövőbeli időszakokban felhasználhatók, ha a tárgyidőszaki jogosultságot nem használják fel teljes egészében”). A rövidtávú halmozódó fizetett távollétek a rövid távú munkavállalói juttatások részét képezi. A FINREP kitöltési útmutató 2. részének 10. pontja szerint az IFRS szerinti elszámolás esetén a „rövid távú munkavállalói juttatásokból (IAS 19 11. bekezdésének a) pontja), a meghatározott hozzájárulási programokból (IAS 19 51. bekezdésének a) pontja) és a végkielégítésekből (IAS 19 169. bekezdésének a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni', amely a konszolidált FINREP F_01.020280 során illetve a solo FINREP SF0102280 során való riportolást jelenti.

A kitöltési előírások szerint a „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza, ennek megfelelően a fióktelep dotációs tőkéjét Önök helyesen a saját tőke tábla SF0103020 során jelentik. Fióktelep formában működő hitelintézetnek – az éves beszámolótól eltérően - a többi saját tőke elemet sem kötelezettségként, hanem szintén az SF0103 Saját tőke tábla megfelelő sorain és nem egyéb kötelezettségek között kell hogy jelentsék.

Az EBA a konszolidált F_02.00 táblában a betétbiztosítási rendszerhez és a szanálási alapokhoz történő pénzbeli hozzájárulás összegét v2.9 taxonómiában már elkülönítetten, külön soron kéri jelenteni, így - a konszolidált jelentés változásával összhangban - előbbi tételeket 2020-tól a nem konszolidált SF02 táblában is az erre a célra rendszeresített SF02385 'Pénzbeli hozzájárulás szanálási, betétbiztosítási alapokhoz' soron kell megadni. Az SF02 táblában a BEVA díjakat változatlanul az SF02380 'Egyéb adminisztratív költségek' soron kérjük bemutatni.

"Nem. Az SF02 táblában az értékesítéssel érintett portfólión keletkezett eredményt nem „bruttó” módon kell bemutatni, azaz a korábban megképzett értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell bemutatni, hanem nettó módon, a korábban megképzett értékvesztés követeléssel történő összevezetésével számított könyv szerinti értéknek és a kapott ellenértéknek a különbözetét az SF02220 (Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó) soron kell megjeleníteni. Véglegesen leírt követelés kivezetéskor is hasonlóan kell eljárni, azaz a korábban eredmény terhére elszámolt értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell kimutatni. Amennyiben a leírás időpontjában a leírt összeg meghaladja az értékvesztés összegét, ezért közvetlenül az eredményben a tárgyidőszakban veszteség jelenik meg, azt azonban nem az SF02220 soron, hanem az SF02460 (Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) soron kell bemutatni, konzisztens módon a hatályos MNB rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírással. Lásd még konszolidált FINREP esetében EBA 2018_3716 Q&A). "

Az SF07H tábla 160. oszlopában a tárgynegyedév végén állománnyal rendelkező hitelszerződések darabszámát, tehát nem a hitelszámlák számát kell feltüntetni, de indokolt esetben az eltérés megengedett. A kérdésében szereplő multicurrency (többdevizás) hitelszerződés esetén előállhat, hogy egy hitelszerződésből eredően a Banknak tárgynegyedév végén akár több devizanemben is áll fenn kitettsége, így az állományt meg kell osztania a forint és deviza táblák között (SF07HA és SF07HB). Ebben az esetben a darabszám nem lesz egyező a szerződés darabszámával, mivel a követelések darabszámaként ez esetben mindkét táblában „1”-et kell jelenteni.

Amennyiben az engedményezett (faktorált) követelés megelőlegezett (fizetett) összege az alapügyletben történt módosítások (utólagos engedmények, végleges reklamáció) miatt nem térül meg a faktorált követelésből befolyó összegből és a különbözetet - bármilyen forrásból – az ügyfél rendezi, azt SF07H/K7H táblákban törlesztésként [050 oszlop], más esetekben egyéb állományváltozásként [150 oszlop] kell bemutatni.

Az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 tábla SF46160 „Átvezetés a saját tőke összetevői között” sorának 080. 'Egyéb tartalék' oszlopa tilos mező, egyezően a konszolidált szintű F_46.00 táblával. Kérjük, hogy az eredménytartalék és az egyéb tartalék közötti átvezetést a SF46190 „A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése” soron szerepeltessék.

"A sajáttőke-változások kimutatásokban (SF46, F_46.00 táblák), amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján adott saját tőke elem negatív értékének megszüntetése érdekében a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek átcsoportosítására kerül sor (a tőketartalékból az eredménytartalékba), a tranzakciót az IAS 1 106. bekezdés d) pontja szerinti tőkeváltozásként a “Tőkeleszállítás” soron kell bemutatni. Ennek megfelelően a tranzakciót a következők szerint kell jelenteni: - {F 46.00/SF46, r100, c020}: a tőketartalék csökkentése; és - {F 46.00/SF46, r100, c060}: az eredménytartalék összegének növekedése. (Előbbi kitöltést támasztja alá az EBA által kiadott 2017_3504 Q&A is.) "

Nem. A kitöltési útmutató rögzíti, hogy a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint'. Előbbiek alapján a - CRR, illetve ITS vonatkozó előírásai szerint meghatározott - eredeti kitettség érték vonatkozási időszak végi állományát kell a tábla e) oszlopában szerepeltetni.

"Általánosan elmondható a 9FA13, 9FA15, 9FA16 sorok szerződések száma mezőkhöz, hogy amennyiben a szolgáltatások/termékek igénybevétele külön szerződés megkötésével valósult meg, akkor ezeket szerződésenként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Azaz amennyiben a fogyasztó 2 fizetési számlára vonatkozóan külön szerződéseket köt, akkor a 9FA13 sorban 2-t kell szerepeltetni (az eljárás a kérdésben szereplő 9FA15 és 9FA16 sorokra is ugyanígy értelmezhető).   A 9FA20 sor szerződések száma mezőben az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni. Előbbiek alapján a nevezett cellában azon pénzügyi szerződések darabszámát kell feltüntetni, amelyek jogilag megszűntek, azonban a szerződésből eredően az adatszolgáltató még tart nyilván követelést, azaz jelenleg is követelése áll fenn a fogyasztóval szemben (pl. jellemzően felmondott szerződések)."

"Részlet a kitöltési előírásokból: “Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.” A táblák kitöltési előírása egyértelműen rögzíti, hogy a kitettségek késedelmesség szerinti besorolását minden esetben szerződéses szemléletben kell elvégezni, az ügyfél szintű besorolás tehát nem alkalmazható. A kitettségeket a vonatkozási időpontban aktuálisan fennálló késedelmes állomány (hátralék) legrégebbi késedelembe esésének időpontjától számított késedelmes napok száma, azaz a törlesztésekkel korrigált (fiatolódó) késedelmes napok száma szerint kell besorolni és jelenteni. A késedelmes napok számítása során a CRR 178. cikke szerinti materialitási határ nem alkalmazandó. Így a kitöltési útmutató arról is rendelkezik, hogy amennyiben a kitettség legrégebbi késedelmes napjainak száma meghaladja a 90 napot, de a késedelem összege nem materiális, azaz a kitettséget a Bank még a Teljesítő kategóriába sorolt, az ilyen kitettségeket az SF18 táblák esetében a 060. oszlopban, azaz a 'Teljesítő, 61-90 nap közötti késedelmű' kitettségekkel együtt kell jelenteni. Ugyanez alkalmazandó az SF19 táblák kitöltésénél is. A fenti előírások csak a táblák késedelmességi bontást tartalmazó oszlopaira vonatkoznak és nem vonatkoznak a teljesítő/nemteljesítő besorolásra, amelyet a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti szabályok szerint kell elvégezni (ügyféltől függően szerződéses vagy ügyfél szemléletű DPD materialitási határral)."

A 7C22/F7C42 soron az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát kell kimutatni. Azaz ha az ügyfélnek az adott vonatkozási időpontban 0 az egyenlege az SF0102 Felügyeleti mérleg előbb említett betétek sorain (betét sorok tartalmazzák a folyószámlabetétek egyenlegeit is), akkor az ügyfél az ügyfélbetétesek számában nem szerepeltetendő. A 7C22/F7C42 - Ügyfélbetétesek száma (fő) soron csak a pozitív egyenlegű betét illetve folyószámlákhoz kapcsolódó ügyfélbetétesek számát kell jelenteni.

Az ICAAP kézikönyvben meghatározott HUF eltolások alkalmazandók, melyek 2023 január 1. óta megegyeznek az EBA ajánlásban szereplő, 300/450/250 bázispontos eltolással. Nem szükséges a bankoknak felülvizsgálni negyedévente az eltolás mértékét.

A (korábban korai figyelmeztető szintnek hívott) limit számításának keretén belül csak az EVE-érzékenységet kell figyelembe venni.

Amennyiben a bank a lejárat nélküli termékekre generál cash flow-t, a kamat-CF generálása és kimutatása is szükséges, mégpedig minden lejárati sávban a fennálló tőke mennyiségére vetítve. Időben egészen addig szükséges kamat CF-t generálni, amíg van fennálló tőke. Fontos, hogy lejárat nélküli termékeknél a modellezett állomány a modellezett pénzáramlások/átárazódások oszlopban, külön tőke és külön kamatösszeggel, míg a nem modellezett állomány a szerződés szerinti pénzáramlás/átárazódás összegénél (csak tőkeösszeg) kerüljön feltüntetésre.

Az előbbi módon kérjük, vagyis az aktuális időpontban fennálló tőkére vetített kamatfelárat kell jelenteni, ami csökken, ahogy az ügylet amortizálódik.

A HUF esetében 2023 január 1-től az EBA iránymutatásban feltüntetett kamatsokk (Párhuzamos: 250bp 300bp, Rövid: 350bp 450bp, Hosszú: 160bp 200bp) értékek alkalmazását várjuk el. A kamatláb-padló tekintetében a piaci, kockázatmentes hozamgörbe esetében 150 bázisponttól indulva emelkedő kamatláb-padló alkalmazását várjuk el. Az iránymutatás 115. bekezdés (h) pontjának megfelelően elvárjuk az instrumentum-specifikus kamatláb-padlók alkalmazását.

Igen, a hátralévő lejárat/átárazódásig lévő időtartam alapján kell besorolni a pénzáramlásokat.

A vonatkozó EBA/GL/2018/02 alapján szükséges számolni az EVE-változást, ennek megfelelően a kockázatmentes hozamgörbe használható.

Kérjük a megnevezés oszlopot üresen hagyni.

Az átlagos ügyleti (credit spreadet tartalmazó) kamatokat kérjük feltüntetni.

Fix ügylet esetén az eredeti szerződéses lejárat hosszát, vagyis a lejárat és a ügyletkötési nap különbségét kell feltüntetni a jelentésben.

"Igen, ebben az esetben a tábla nemlegesként küldendő oly módon, hogy abban '0' érték sem szerepel. A 9R4 táblában is hasonlóan kell eljárni, amennyiben nincs az intézmény mérlegében lévő, kamatkockázat szempontjából releváns, számvitelileg valós értéken értékelt pozíció. Amennyiben azonban az intézmény alkalmaz számviteli politikája szerint számviteli fedezeti elszámolást, de a tárgynegyedév végén (vonatkozási időpontban) nincs kamatkockázati pozícióra fedezeti ügylete, ebben az esetben a 9R511 soron adandó 'IGEN' válasz ellenére a 9R52 tábla nemlegesként küldendő be. "

"Az MNB honlapon közzétett kódlista https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx nem tartalmaz külön külföld ügyfélszegmenst, nem rezidens ügyfelek besorolásánál kérjük a 9R4 kódlista kódkészletében lévő szektorok alkalmazását. https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx"

"A portfolióminőség táblákban a forintosított devizahitelekből származó forint követeléseket a FORINT táblákban a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt. A forintosított hitelrészt a kapcsolódó devizahitel-követelésnek megfelelő minősítési kategória, fizetési késedelem, átstrukturáltság szerint kell az adatgyűjtésben szerepeltetni. A hitelszerződés minősítésénél és értékelésénél a hitel forintosított és devizarészét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni és ugyanabba a minősítési kategóriába kell sorolni. A fedezetek figyelembevétele utáni valószínűsíthető veszteséget a teljes követelésállományra kell vetíteni. (Ennek megfelelően nem minősíthető teljesítőnek a devizarész, ha nemteljesítő a forintosított hitelrész). A követelés forintban és devizában nyilvántartott részére ugyanolyan arányú értékvesztést kell elszámolni, mivel a kockázat, a várható veszteség is egyformán hárul a két részre. A hátralékossági sáv meghatározásakor a teljes szerződéses állományt egy követelésként kell figyelembe venni a hátralékosság meghatározásánál. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész eredeti lejárat szerinti késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon lejártsági sávjába kell besorolni."

"A DMM táblában nem mutatható ki a részben vagy egészben forintosított devizahitelből származó forintkövetelés. Az alábbi körülmények önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy egy deviza- vagy deviza alapú hitel forintkövetelésnek minősüljön: - a devizahitelrész hátralékba kerülése miatt a devizaátértékelés leállításra kerül; - a teljes deviza- vagy devizaalapú hitelt lejárttá teszik (felmondás),. További feltétel, hogy előbbiek mellett a 'forintosítás'-ról az eredeti devizahitel-szerződés és/vagy az ÁSZF is rendelkezzk. A forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. Ha az ügyféllel szemben árfolyamváltozás miatt árfolyamkülönbözet elszámolására már semmilyen módon nem kerül sor, és az árfolyam-változás a követelés értékét nem változtatja, a követelés forint követelésnek minősül. "

Míg a hitelkockázat esetében a viszontgarancia kockázatcsökkentő hatása a kitettség meghatározása után elismerésre kerül, addig a jelenlegi DMM előírások a kitettség alapján határozzák meg a stabil forrás igényt, így a viszontgarancia automatikusan nem kerül beszámításra. Az MNB a fentiekre való tekintettel csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tartja elfogadhatónak a viszontgarancia kockázatmérséklő tételként történő kimutatását (a nem saját kockázatra nyújtott hitelek kezelésével megegyezően). A viszontgarancia beszámíthatóságának az a feltétele, ha nemcsak a lehívás, hanem a lehívás esetén keletkező követelés törlesztésének ütemezése is megegyezik a garancia és a viszontgarancia esetében, illetve a hitelkockázatot teljes mértékben az anyabank viseli (azaz a törlesztés elmaradása sem jelent likviditási kockázatot az intézmény számára).

A kötelezettségvállalás nélküli hitelkeretek esetében a kitöltési útmutató egyértelműen 5 százalékos súlyt ír elő, így ennek megfelelően kérjük a mutatónak történő megfelelést.

A DMM szabályozás nem ad lehetőséget a kapott hitelkeretek figyelembevételére.

az EIB (European Investment Bank) partnerhez kapcsolódó ügyleteket a DMM adatszolgáltatásban a pénzügyi vállalatokkal kapcsolatos sorokon kell szerepeltetni.

A P_01_01041 és P_01_01111 sorokra vonatkozó jelenleg érvényes v4391_s számú EBA validációs szabály ( {P 01.01} <= 0 ) helyes, mivel a P_01_01041 és P_01_01111 sorokon nem az értékvesztett állományt hanem a halmozott értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell jelenteni. Ezen a két soron az intézmények CRR szerinti felügyeleti adatszolgáltatását előíró 2021/451 EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 69.-71. pont (F 04.03.1 tábla 050-071. oszlop) és (F 04.04.1 tábla 050-071. oszlop) szerinti értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét (F 04.02.1 tábla 020. oszlop és F 04.02.2 020. oszlop) kell jelenteni (negatív előjellel). Konszolidált adatszolgáltatást nem teljesítők esetében a Solo Finrep SF040301 és SF040401 tábláinak 050 - 071-es oszlopában feltüntetett értékvesztést illetve az SF040102 tábla hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell megjeleníteni negatív előjellel.

"A P_01.01010 során a készpénz állományt és a központi bankkal szembeni számlaköveteléseket kell jelenteni, a hitelintézetekkel szembeni látraszóló követeléseket nem ezen a soron, hanem a 180. 'Hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított visszavásárlási hitelek kivételével)' soron jelentendők. A hitelintézetekkel szembeni látraszóló követelésekre az összefüggést a P_01.01 tábla és a FINREP jelentés F_05.01 táblák sorai között a v08981_m validációs szabály adja meg: {P 01.01, r180, c010} = {F 05.01, r080, c030} - {F 05.01, r050, c030} Az erre vonatkozó 2015_1936 Q&A elérhetősége: http://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/-/qna/view/publicId/2015_1936 "

Az EBA által publikált v_4137 validációs szabály a következő összefüggést írja elő : ({P 02.02, r030} <= {P 01.02, r180}). A validációs szabály előírásai alapján a hitelösztönző programok forrás oldala a kibocsátott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának részét képezik, ezért kapott hitelek nem jelenthetőek ezen a soron. A kérdéses soron csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát lehet jelenteni. Más hitelintézet által nyújtott hitelt a 'P_02.02040 - Nemzeti és nemzetközi 1 éves vagy annál hosszabb lejárattal rendelkező hitelkínálati ösztönzési rendszer a reálgazdaság számára – nyújtott hitelek soron kell jelenteni'.

"A P_02.04 Finanszírozási terv – Árazás: Hitelállomány és P_02.05 Finanszírozási terv – Árazás: Betétállomány tábláknak nincs devizabontása, eltérő devizanemű állományok átlagos évesített kamat/THM értékét nem lehet külön sorokon megjeleníteni. A kitöltési útmutatóban foglaltak szerint ezek a táblák a mérleg teljes hitel- illetve betétállományára vonatkoznak. A Hitel/ betét állomány árazásakor a súlyozásba a forintban fenálló állományon kívül a külföldi pénznemben fennálló állományok bevonása is szükséges oly módon hogy az átlag kiszámításához az egyedi ügyletek mutatóit a hozzájuk tartozó ügyletek forintra átszámított tőkeösszegével (könyv szerinti értékével) kell súlyozni."

A P_02.07 „Finanszírozási terv – Hitelállomány megszerzés, kifuttatás és elidegenítés” tábla kitöltési útmutatójában leírtak szerint: „A tábla a hitelintézet szempontjából 'a) azon eszközök előrejelzése, amelyeket meg kíván szerezni, el kíván idegeníteni, illetve amelyeket kifuttatás céljából azonosított.' Ebből adódóan a táblában a mérleg állományváltozásához tartozó stratégiai célú állományokat és nem azok változását kell jelenteni. Így portfolió eladásnál a „tény” oszlopban az eladásra kívánt állomány aktuális nagyságát, míg a terv oszlopokba a tervezett maradék-állomány értéket kérjük jelenteni, amelyek csak nemnegatív számok lehetnek.

"A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D4= E – Ch, ahol D4: Eltérés összege E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)' 'A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D5= Ch – Th, ahol D5: Eltérés összege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla) Th: A következő hónapban tartandó tartalék, a hivatalos kiértesítésig az aktuális hónap tartaléka' Az 'E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege” részét képezi a pénzforgalmi számlán lévő összeg, és az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege (a tartaléknyilatkozattól függetlenül). A kötelező tartalék teljesítésébe beleszámító készpénz állományát a 710-es soron kérjük jelenteni."

"A fedezetként elfogadható MNB betéteket figyelembe kell venni a CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor kiszámításánál (névértéken; lejáratig hátralévő időtől függetlenül). A 30 napon belül lejáró MNB betét a CASHFLOW102 MNB betét soron jelentendő (kamatokkal növelve; zárolástól függetlenül) a lejáratnak megfelelő oszlopban, ugyanezen oszlopban fedezetcsökkenésként is jelentendő (névértéken) a CASHFLOW7022 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek változása soron. A CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor meghatározásakor a fedezetterhelést az intézmény hozzárendelheti a fedezeti halmaz elemeihez és a zárolt, de ténylegesen meg nem terhelt eszközöket jelentenie kell. A ténylegesen megterhelt MNB betét nem jelentendő, de a fedezetbe vonással egyéb fedezetképes eszköz tekinthető szabadnak. Így összességében a zárolásnak és a fedezetallokációnak nincs hatása erre a sorra."

"Az MNB által kibocsátott diszkontkötvény a CASHFLOWX04 Értékpapírok soron jelentendő. A diszkontkötvény vásárlási értéke az aukció napja és a kibocsátási értéknapot megelőző nap közötti jelentésekben CASHFLOWX042 Kiáramlások soron, a kibocsátási értéknapra vonatkozó oszlopban, negatív előjellel szerepeltetendő. A diszkontkötvény névértéke az aukció napja és a lejárat előtti nap közötti jelentésekben a CASHFLOWX041 Beáramlások soron jelentendő, a lejárati dátumnak megfelelő oszlopban.  A diszkontkötvény nem MNB fedezetképes, így a CASFLOW7021-7022-es sorokon nem jelentendő, kérjük itt ne tüntessék fel sem az állományt, sem a vásárlásához, lejáratához kapcsolódó mozgásokat. "

CASHFLOW704 'Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés' sor: itt a hónap hátralévő idejére számított elvárt egyenlegtől való eltérést kell jelenteni. A hosszú betét beszámítható része csökkenti az elvárt egyenleget, azaz ezen a soron nem kell figyelembe venni a hosszú betét esetleges 30 napon belüli lejáratát. CASHFLOW705 'Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása' sor: a korábbiaknak megfelelően itt figyelembe kell venni, hogy: 1) a hónap hátralévő részében tartandó egyenleg az új tartalékolási periódussal visszaáll az elvárt szintre, 2) megváltozik az elvárt szint (a hivatalos MNB kiértesítés után), illetve 3) új elemként a 30 napon belül lejáró MNB betéttel annak kötelező tartalékba való beszámíthatósága is eltűnik, azaz negatív előjellel kell figyelembe venni. A 3. alpont azt jelenti, hogy nem szabad az MNB hosszú betét megújítását feltételezni. 31 napon túli lejárat esetén nem kell a csökkenéssel számolni. 30 napon belüli lejárat esetén a tényleges lejárattól függetlenül az 1. oszlopban kell jelenteni a csökkenést.

A (középső) számpélda egy olyan intézményt ír le, amely a naptári hónap eltelt időszakában enyhe túltartalékolásban volt, így a hónap hátralévő időszakában az előírt 100 helyett csak 95 számlaegyenleget kell tartania. Ehhez hozzászámítja, hogy a minimálisan tartandó kötelező tartalék 15%-a teljesíthető hosszú betéttel is, így a nostro számla egyenlegének csak a 80-at kell elérnie. A 83-as egyenlegből így 3 jelenik meg a CASHFLOW704-es soron. A következő 30 nap elteltével a mostani hónap túltartalékolása elveszik, illetve a hosszú betét is kifut, így az sem számítható be a tartalékteljesítésbe, így 30 nap múlva a teljes elvárt kötelező tartalékot (102) számlaegyenleggel kell teljesíteni. (Mivel az MNB hosszú betét beáramlásként megjelenik, ez azt jelenti, hogy felhasználásra kerül, ebben az esetben viszont nem járul hozzá a tartalékteljesítéshez.) A jelentés időpontjában teljesítendő 80-hoz képest ez 22 emelkedést jelent, amit így negatív előjellel kell jelenteni a CASHFLOW705-os soron. A fenti eseten túlmenően megjelenítettük a hosszú betét beszámítása nélküli számítási módot, illetve azt az esetet, amikor a hosszú betét 30 napon túl jár le.
Letöltés

Javasoljuk, hogy a nagyvállalati követelések az említett sor(ok)ba akkor kerüljenek be, amikor az MNB visszajelzése/visszaigazolása megtörtént. Természetesen, amikor a lejárat 30 nap alá csökken, akkor a CASHFLOW7022 soron is szerepeltetni kell. A kockázati paramétereket az L9-ben alkalmazott haircut három tényező összegeként – devizanem, hitelkozkázat, futamidő - kell alkalmazni. (L9 - ld. A Jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzleti feltételeit tartalmazó Tájékoztató 5. sz. mellékletét: https://www.mnb.hu/letoltes/a-jegybank-forint-es-devizapiaci-muveleteinek-uzleti-feltetelei.pdf)

A hosszú betétet a teljes minimálisan tartandó tartalék (jelenleg érvényben lévő százalék: 10%) 15%-áig lehet beszámítani a teljesítésnél. Kérjük a https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/kotelezo-tartalekrendszer linken szereplő információkat kövessék.

"Az MNB hosszú betét 3 módon jelenik meg a CASHFLOW jelentésben – beáramlás, elfogadható MNB fedezet, és kötelező tartalék-teljesítésre felhasználható elem. Azonban az összeg ténylegesen csak egyszer áll rendelkezésre, ezért szükséges a duplikációk kiszűrése. Az egyik ilyen szűrő, amikor a beáramlással egyidőben kivezetésre kerül az elfogadható fedezetek közül. (Ennek a szűrőnek az alkalmazására csak akkor van szükség, ha a beáramlás 30 napon belül esedékes.) A kötelező tartalékokkal szembeni beszámítással megjelenik még egy 'feltüntetés', amelyet szintén a korábbiakhoz hasonlóan kell szűrni. Ezt is a betétek lejáratának megfelelően kellene elvégezni, de - mivel csak a CASHFLOW705 sor 1. oszlopának cellája aktív, ezért - nem a lejáratának megfelelő oszlopban szerepel. (Ahogyan a kötelező tartalék változása is elméletileg a következő naptári hónap elején lenne esedékes, de azt is az első oszlopban kell jelenteni.) Ugyanezt a logikát követve nem kell korrekciót végezni, ha a betét 30 nap után válik esedékessé – azaz ekkor megjelenik a beszámított rész az Operatív Likviditási Tartalékban."

Igen a hónap hátralévő időszakban elvárt egyenleg legalább nulla a hónap utolsó napján.

Az MNB az ismertetett napi és havi zárásbeli folyamatok miatt nem várja el a 4LAN és a Statisztikai mérlegek pontos megegyezését hó végén, viszont az MNB elvárja, hogy a lejárati bontás, szektoriális besorolások a 4LAN adatszolgáltatás esetében ugyanúgy kerüljön kimutatásra, mint a statisztikai mérleg esetében.

Lakások esetén két szintszám jelentendő kötelezően: a c10) „szint” nevű mezőben kell megadni, hogy a lakás hányadik szinten helyezkedik el az épületben, a g18)-as „társasházi szintszám” nevű mezőnél pedig azt, hogy a társasház hány szintből áll. Lakóház ingatlan típus esetén a g14)-es „szintszám” nevű mező töltése kötelező, amely mezőben azt szükséges jelenteni, hogy az épület hány szintből áll.

Igen, ezen ügyletekre vonatkozóan is szükséges adatot jelenteni az ING táblában.

Lakóingatlan:  1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint lakóingatlannak kell tekinteni, a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki.

Az ING jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitelszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitelcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre  vonatkozóan kell negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert. Kivételt képeznek az ősfeltöltés tekintetében azon finanszírozási szerződések, amelyek épülő lakóingatlanra vonatkoznak, és a kapcsolódó finanszírozási szerződés és adásvételi (elő)szerződés a rendelet hatálybalépése előtt létrejött, azonban a lakóingatlan csak a rendelet hatálybalépését követően kapott használatba-vételi engedélyt. Ezen ingatlanokra vonatkozóan az adatok a használatba-vételi engedély rendelkezésre állását követően jelentendők az ING jelentésben.

Azon finanszírozott ingatlan, amely nem kerül fedezetként bevonásra a hitelügylet mögé, nem kell az ING jelentésben szerepeltetni.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben.

A ING jelentésben csak azon finanszírozáshoz kapcsolódó ingatlanok értékbecslésből megismert adatokat kérjük lejelenteni, melyek megfelelnek a lakóingatlan definíciónak a 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés értelmében. Az építés alatt álló ingatlan (társasházi lakás) és a hozzá kapcsolódó tranzakció adatai csak akkor jelentendőek, amikor a lakás elkészült, lakóház vagy lakás megnevezéssel a nyilvántartásba került.

Ha egy hitelhez több ingatlan kapcsolódik csak a finanszírozott, értékbecslésben értékelt, és fedezetbe vont ingatlan adatai jelentendők, a pótfedezet adatai nem.

A c12)-es mező nem kódtáras mező. Itt ebben a szabad szöveges mezőben az Ingatlan tulajdoni lapján (tulajdoni lap I. rész, megnevezés oszlopban) szereplő ingatlan típust kell megadni.

Az ING jelentésben a lakóingatlan finanszírozáshoz készült értékbecslésekből a lakóingatlanra kinyert információk relevánsak. Így a finanszírozáshoz készült értékbecslések esetében szakmailag nem elfogadható, hogy a lakás + teremgarázs + tároló együttes értékelése esetén nincs külön értékkel meghatározva, illetve nyilvántartva az egyes ingatlanok piaci értéke. Az adatszolgáltatásban ezért a két helyrajzi számon nyilvántartott két ingatlant (lakás + garázs) tilos egy értéken (egy soron) jelenteni, mert az a lakóingatlan piaci értékéről nem a valós információt tartalmazza.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben. Bármilyen más esetben az egy ingatlan egy sor elvnek kell érvényesülnie az adatok jelentésekor.

A sorszámozást kérjük minden negyedéves periódusban legyenek szívesek újrakezdeni.

A ’h7’ és ’h8’ mezőkben lakóház esetében tilos adatot jelenteni, lakás esetén pedig az adatok megadása opcionális, azaz, ha nem áll rendelkezésre a releváns adat, úgy nem kötelező megadni adatot a két hivatkozott mezőben, amennyiben az adat rendelkezésre fog állni, azt az értéket kérjük megadni, amely megfeleltethető az ingatlanszakmai gyakorlatnak és elvárásoknak.

A fenti esetek valóban lefedik azt az elvárást, hogy az adott ingatlannak közvetlenül, vagy közvetetten, de legyen biztosított közterület kapcsolata, így elfogadható ezekben az esetekben az ’I’ érték jelentése.

A saját telek típusát kérnék megadni pl. Társasház esetén –’THAZ’, földhasználati joggal épült épület esetén ’FHASZN_JOG’.

A fennmaradó terhek mező szabad szöveges mezőként jelentendő. A mezőben azon bejegyzések megadása szükséges, melyek a tulajdonosváltást követően is fennmaradnak a kapcsolódó kódlistában szereplő értékek megadásával. Amennyiben a mezőben több érték egyidejű megjelölése szükséges, úgy azokat a zárójelben szereplő értékekkel (TELKI_SZOLG, FHASZN_JOG, KSZOLG_HASZNJOG, VBSZOLG_JOG, VEZ_JOG, EGYEB), „-” elválasztó jellel elválasztva kell megadni.

"Az ingatlantranzakciós jelentéshez kapcsolódó 42/2020. (XI. 19.) MNB rendeletben található 17. számú melléklet alapján a válaszunk a felvetett kérdésre igen, az adatszolgáltatásban csak az adásvétellel érintett ingatlanokat kell jelenteni. „A felügyeleti jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitel- és lízingszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitel- és lízingcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre (a továbbiakban: Ingatlan) vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert.”"

A munkavállaló részére szociális céllal nyújtott kölcsönügyleteket nem szükséges jelenteni az Ingatlantranzakciós adatszolgáltatásban.

Nem szükséges a felújításhoz kapcsolódó hitelekre adatot megadni az ING jelentésben.

"A feltett kérdésre a válasz igen, a leírt esetben csak az építés befejezését követően kerül bele az ügylet az ING jelentésbe. Két paraméter befolyásolja a releváns ügylet jelentési dátumát: -finanszírozási szerződés dátuma -használatbavételi engedély dátuma (amennyiben épülő ingatlanról beszélünk). A két dátum közül a szigorúbb a jogerős használatbavételi engedély dátuma, mert csak akkor tekinthető lakóingatlannak az épülő lakás, ha már készen van. Azaz ha a finanszírozási szerződés már korábban megkötésre került, de még nincs jogerős használatbavételi engedély, akkor még nem jelentendő a tranzakció."

"Amennyiben a szerződésmódosítás dátumát megelőzően nem került jelentésre a tranzakció, úgy a módosított dátumot kérjük jelenteni, ha már korábban jelentésre került a tranzakcióhoz kapcsolódó rekord, akkor kérjük a módosított adatokkal újra jelentsék a tranzakciót. A kitöltési útmutató alapján a tárgyidőszakban megkötött hitel-és lízingszerződéssel finanszírozott, és fedezetbe vont lakóingatlanra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, ahol az alábbi releváns adatok szerepelnek: b2) Ingatlantranzakció dátuma, az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát szükséges megadni (Előszerződés nem adható meg, csak a végleges adásvételi szerződés, amelyhez hitelszerződés kapcsolódik) b3) Finanszírozás dátuma, az ingatlan adásvételhez kapcsolódó finanszírozás, azaz hitel-és lízingszerződés dátumát szükséges megadni. b4) az ingatlan bruttó vételárát szükséges megadni Végleges adásvételi szerződés módosulása, mely a vételár emelkedését eredményezné magával vonja új értékbecslés készítését (értékbecslés aktualizálását), és a hitelösszeg emelkedése esetén hitelszerződés módosítását, ebben az esetben a korábban lejelentett adatok módosítása szükséges. "

Az előző válasszal összhangban, ha már korábban jelentésre került a tranzakció és a vételár, akkor a módosított adatokkal szükséges jelenteni újra a tranzakciót.

Igen, ezt az értéket szükséges jelenteni.

A tábla lehetőséget ad a nem HUF-ban meghatározott vételár jelentésére is, tekintve, hogy van egy kapcsolódó devizanem mező is, így kérjük eredeti összegben és devizában jelentsék a vételárat.

Ebben az esetben a 'közterület neve' mezőben kérjük 'NA' érték megadását, a 'közterület jellege' mezőben pedig 'EGYEB' kódérték használatát.

Kérjük, hogy az újonnan bevezetésre kerülő kódokat alkalmazzák a tanúsítvány kódjának megadásakor, és amennyiben rendelkezésre áll a 2016 előtti besorolás, úgy kérjük a megfelelő kódértékeket használni az 'EGYEB' kód helyett.

Nem szükséges a két mezőben jelentett kódértékek összehangolása, tekintettel arra, hogy az épület általános állapotának besorolásakor az energetikai tanúsítványon túl más szempontok is értékelésre kerülnek.

A 9E adatszolgáltatásnál a készpénzforgalmat érintő mezők töltésénél a PEK által teljesített befizetések nem jelentendők.

A gyűjtőszámlába beleértendő a cash pool számlák is.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele sor vonatkozásában a tárgyévre vonatkozó adatokat szükséges megadni, vagyis az adott évben a tábla adott sorában meghatározott módon elvégzett ügyfél-átvilágítások darabszáma jelentendő.

A 9E082-es sorban a pénzváltások összértékét a Jóváírás oszlopában kérjük feltüntetni, és a Terhelés oszlopát kérjük üresen hagyni.

Az értelmezés helyes, a technikai jellegű tételeket (pl. ha rossz ügynök kapta a jutalékot és emiatt kell javítani), nem kell itt szerepeltetni.

A 9KOZV táblában csak azokat a közvetítőket kérjük feltüntetni, amelyekhez kapcsolódóan az adott időszakban sztornó tétel keletkezett és/vagy panaszügy volt köthető.

A 9KOZV1/1/a mezőben 10-et szükséges jelenteni, a 9KOZV11/1/a mezőben 7-et szükséges jelenteni, ugyanis a gazdálkodó szervezetek számánál az adatszolgáltatóval a közvetett mellett a közvetlen megbízási jogviszonyban álló közvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket is figyelembe kell venni.

A (középső) számpélda egy olyan intézményt ír le, amely a naptári hónap eltelt időszakában enyhe túltartalékolásban volt, így a hónap hátralévő időszakában az előírt 100 helyett csak 95 számlaegyenleget kell tartania. Ehhez hozzászámítja, hogy a minimálisan tartandó kötelező tartalék 15%-a teljesíthető hosszú betéttel is, így a nostro számla egyenlegének csak a 80-at kell elérnie. A 83-as egyenlegből így 3 jelenik meg a CASHFLOW704-es soron. A következő 30 nap elteltével a mostani hónap túltartalékolása elveszik, illetve a hosszú betét is kifut, így az sem számítható be a tartalékteljesítésbe, így 30 nap múlva a teljes elvárt kötelező tartalékot (102) számlaegyenleggel kell teljesíteni. (Mivel az MNB hosszú betét beáramlásként megjelenik, ez azt jelenti, hogy felhasználásra kerül, ebben az esetben viszont nem járul hozzá a tartalékteljesítéshez.) A jelentés időpontjában teljesítendő 80-hoz képest ez 22 emelkedést jelent, amit így negatív előjellel kell jelenteni a CASHFLOW705-os soron. A fenti eseten túlmenően megjelenítettük a hosszú betét beszámítása nélküli számítási módot, illetve azt az esetet, amikor a hosszú betét 30 napon túl jár le.
Letöltés

Javasoljuk, hogy a nagyvállalati követelések az említett sor(ok)ba akkor kerüljenek be, amikor az MNB visszajelzése/visszaigazolása megtörtént. Természetesen, amikor a lejárat 30 nap alá csökken, akkor a CASHFLOW7022 soron is szerepeltetni kell. A kockázati paramétereket az L9-ben alkalmazott haircut három tényező összegeként – devizanem, hitelkozkázat, futamidő - kell alkalmazni. (L9 - ld. A Jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzleti feltételeit tartalmazó Tájékoztató 5. sz. mellékletét: https://www.mnb.hu/letoltes/a-jegybank-forint-es-devizapiaci-muveleteinek-uzleti-feltetelei.pdf)

A hosszú betétet a teljes minimálisan tartandó tartalék (jelenleg érvényben lévő százalék: 10%) 15%-áig lehet beszámítani a teljesítésnél. Kérjük a https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/kotelezo-tartalekrendszer linken szereplő információkat kövessék.

"Az MNB hosszú betét 3 módon jelenik meg a CASHFLOW jelentésben – beáramlás, elfogadható MNB fedezet, és kötelező tartalék-teljesítésre felhasználható elem. Azonban az összeg ténylegesen csak egyszer áll rendelkezésre, ezért szükséges a duplikációk kiszűrése. Az egyik ilyen szűrő, amikor a beáramlással egyidőben kivezetésre kerül az elfogadható fedezetek közül. (Ennek a szűrőnek az alkalmazására csak akkor van szükség, ha a beáramlás 30 napon belül esedékes.) A kötelező tartalékokkal szembeni beszámítással megjelenik még egy 'feltüntetés', amelyet szintén a korábbiakhoz hasonlóan kell szűrni. Ezt is a betétek lejáratának megfelelően kellene elvégezni, de - mivel csak a CASHFLOW705 sor 1. oszlopának cellája aktív, ezért - nem a lejáratának megfelelő oszlopban szerepel. (Ahogyan a kötelező tartalék változása is elméletileg a következő naptári hónap elején lenne esedékes, de azt is az első oszlopban kell jelenteni.) Ugyanezt a logikát követve nem kell korrekciót végezni, ha a betét 30 nap után válik esedékessé – azaz ekkor megjelenik a beszámított rész az Operatív Likviditási Tartalékban."

Igen a hónap hátralévő időszakban elvárt egyenleg legalább nulla a hónap utolsó napján.

Az MNB az ismertetett napi és havi zárásbeli folyamatok miatt nem várja el a 4LAN és a Statisztikai mérlegek pontos megegyezését hó végén, viszont az MNB elvárja, hogy a lejárati bontás, szektoriális besorolások a 4LAN adatszolgáltatás esetében ugyanúgy kerüljön kimutatásra, mint a statisztikai mérleg esetében.

"CASHFLOW704 'Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés' sor: itt a hónap hátralévő idejére számított elvárt egyenlegtől való eltérést kell jelenteni. A hosszú betét beszámítható része csökkenti az elvárt egyenleget, azaz ezen a soron nem kell figyelembe venni a hosszú betét esetleges 30 napon belüli lejáratát. CASHFLOW705 'Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása' sor: a korábbiaknak megfelelően itt figyelembe kell venni, hogy: 1) a hónap hátralévő részében tartandó egyenleg az új tartalékolási periódussal visszaáll az elvárt szintre, 2) megváltozik az elvárt szint (a hivatalos MNB kiértesítés után), illetve 3) új elemként a 30 napon belül lejáró MNB betéttel annak kötelező tartalékba való beszámíthatósága is eltűnik, azaz negatív előjellel kell figyelembe venni. A 3. alpont azt jelenti, hogy nem szabad az MNB hosszú betét megújítását feltételezni. 31 napon túli lejárat esetén nem kell a csökkenéssel számolni. 30 napon belüli lejárat esetén a tényleges lejárattól függetlenül az 1. oszlopban kell jelenteni a csökkenést."

A beszámolási időszak végén a legmagasabb szerződött összegű fejlesztési célú projekthitelhez kell sorolni azokat az általános célú ügyleteket is, amelyek az ügyfélszemléletű megközelítésből eredően projekthitelnek minősülnek a 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás alapján.

Amennyiben egy ügyfelet (adóst) a hitelintézet a kihelyezéskor projektcégnek minősít, akkor azt a hitel teljes futamideje alatt (a kötelezettség megszűnéséig) projekttársaságnak kell tekinteni az adatszolgáltatásokban, így az ügyletet a 7F jelentésben is be kell mutatni. Ha a projektcég (korábbi adós) az eszközt a projekt megvalósulását követően eladja/átadja egy üzemeltető cégnek, így új adós lép a korábbi helyébe (például szálloda építés), abban az esetben is mérlegelni szükséges, hogy a projektfinanszírozásba újonnan belépő üzemeltető (új adós) a 10/2017. MNB Ajánlás 4. a)-b) pontja alapján nem minősül-e projektcégnek.

Az útmutatóban sajnos elírás szerepel az alábbi helyeken, jelöltük a helyes összefüggéseket:
Letöltés

Az MNB rendelet 1. mellékletében szereplő GMU fogalom jelenleg valóban nem tartalmazza Horvátországot, de értelemszerűen annak részét képezi, így az adatszolgáltatásokban GMU országként kell szerepeltetni. A fogalmat a következő rendeletmódosítás során aktualizálni fogjuk.

A kérdésben szereplő ki nem vett szabadságok a ”Munkavállalói juttatások - IAS 19” standard szerint a rövidtávú halmozódó fizetett távollétnek minősülnek. (IAS 19 15. pontja: „A halmozódó fizetett távollétek olyan fizetett távollétek, amelyek továbbvihetők és jövőbeli időszakokban felhasználhatók, ha a tárgyidőszaki jogosultságot nem használják fel teljes egészében”). A rövidtávú halmozódó fizetett távollétek a rövid távú munkavállalói juttatások részét képezi. A FINREP kitöltési útmutató 2. részének 10. pontja szerint az IFRS szerinti elszámolás esetén a „rövid távú munkavállalói juttatásokból (IAS 19 11. bekezdésének a) pontja), a meghatározott hozzájárulási programokból (IAS 19 51. bekezdésének a) pontja) és a végkielégítésekből (IAS 19 169. bekezdésének a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az „Egyéb kötelezettségek” között kell szerepeltetni', amely a konszolidált FINREP F_01.020280 során illetve a solo FINREP SF0102280 során való riportolást jelenti.

"A besorolást meghatározza a projekt időbeli ütemezése is az alábbiak szerint: 1. eset: A kapcsolódó fejlesztési célú projektfinanszírozás nélküli telekingatlan vásárlási hitelt a 7F1125 [Egyéb ingatlanvásárlási hitelek] között kell feltüntetni. 2. esetet: Amennyiben a kapcsolódó (közvetlen) projekt célú finanszírozási szerződés időben később hatályosan létrejön (pl. irodaház építésére), akkor a kezdeti telekingatlan besorolás is kerüljön felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra oly módon, hogy a fejlesztési célú és a telekvásárlási finanszírozás összegét a hitelcélok közül a projekt költségvetéséből a legmagasabb összegű hitelcél szerinti kategóriába sorolják be. A költségvetésen belüli arányok számítása során azonban a telek értékét nem kell figyelembe venni. Például amennyiben a telek vásárlására fordított hitel összege magasabb, mint a felépítményre (például irodaház építésére) fordított hitelösszeg, akkor a projekt ügylet finanszírozott teljes összeg ne az egyéb ingatlanvásárlási hitel kategóriába kerüljön besorolásra, hanem maga a felépítmény (és/vagy egyéb hitelcél) jellege legyen az irányadó. Szükség esetén tehát az előbbi sorra kell átsorolni a korábban a 7F1125 soron kimutatott telekvásárlási hitel összegét is. 3. eset: Ha a fejlesztési célú és telekvásárlási célú finanszírozás egyidejűleg jön létre, akkor a besorolást szintén a 2. esetben leírt szempontok alapján kell elvégezni. "

A kitöltési útmutató előírásai szerint a folyószámla típusú szerződések nettó tranzakciójának számbavételekor mind az SF07H, mind a 14HD jelentésekben a negyedéves különbözetet szerződésenként kell figyelembe venni.

Az ICAAP kézikönyvben meghatározott HUF eltolások alkalmazandók, melyek 2023 január 1. óta megegyeznek az EBA ajánlásban szereplő, 300/450/250 bázispontos eltolással. Nem szükséges a bankoknak felülvizsgálni negyedévente az eltolás mértékét.

A (korábban korai figyelmeztető szintnek hívott) limit számításának keretén belül csak az EVE-érzékenységet kell figyelembe venni.

A HUF esetében 2023 január 1-től az EBA iránymutatásban feltüntetett kamatsokk (Párhuzamos: 250bp 300bp, Rövid: 350bp 450bp, Hosszú: 160bp 200bp) értékek alkalmazását várjuk el. A kamatláb-padló tekintetében a piaci, kockázatmentes hozamgörbe esetében 150 bázisponttól indulva emelkedő kamatláb-padló alkalmazását várjuk el. Az iránymutatás 115. bekezdés (h) pontjának megfelelően elvárjuk az instrumentum-specifikus kamatláb-padlók alkalmazását.

A lejárat nélküli tételeket az 1-30 napos sávba kell besorolni (a szerződéses pénzáramra vonatkozóan; amennyiben az intézmény modellezi ezen termékeket, abban az esetben az f) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege oszlopba a modellezett átárazódások/lejáratok szerint szükséges besorolni a pénzáramlásokat, a h) Modellezett termékek eredeti (szerződéses) pénzáramlásának (átárazódásának) összege oszlopban pedig a fentebb említett, 1-30 napos sávba sorolandó a teljes pénzáramlás.)

"Az MNB honlapon közzétett kódlista https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx nem tartalmaz külön külföld ügyfélszegmenst, nem rezidens ügyfelek besorolásánál kérjük a 9R4 kódlista kódkészletében lévő szektorok alkalmazását. https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2023.xlsx"

Kérjük, hogy az újonnan bevezetésre kerülő kódokat alkalmazzák a tanúsítvány kódjának megadásakor, és amennyiben rendelkezésre áll a 2016 előtti besorolás, úgy kérjük a megfelelő kódértékeket használni az 'EGYEB' kód helyett.

Nem szükséges a két mezőben jelentett kódértékek összehangolása, tekintettel arra, hogy az épület általános állapotának besorolásakor az energetikai tanúsítványon túl más szempontok is értékelésre kerülnek.

"Igen. Az MNB új adatgyűjtő rendszere az eddigiektől eltérően kezeli a tizedesjegyeket, melyeket a táblák kitöltése során figyelembe kell venni. A tizedesjegyek alapértelmezett értéke 0, kivéve azon numerikus, százalék és pénz típusú cellákat, ahol a kitöltési előírások ettől eltérő tizedesjegy pontosságot írnak elő. Ebben az esetben: - ha a beállított tizedesjegynél több tizedessel érkezik adat, akkor az adatszolgáltatás befogadásra kerül - ha a beállított tizedesjegynél kevesebb tizedesjeggyel érkezik be az adat, az nem elfogadható formai hiba, így az adatszolgáltatás visszautasításra kerül. A cellák kitöltése során tehát az elvárt pontosságnak megfelelően kell jelenteni pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, akkor 0,129. Adott esetben ez azt is jelentheti, hogy ki kell egészíteni az adatokat 0-kal pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, de egy számítás eredményeként a cellában jelentendő érték pontosan 12,18 (azaz a 3. tizedesjegy 0 lenne), akkor 12,18 helyett 12.180-t kell a cellában szerepeltetni. Az egyes cellákhoz beállított tizedesjegyek számát a táblák formai szabálya tartalmazza, mely letölthető a STEFI-ből. A tizedesjegyek beállítása nem változtat a %-os értékekre vonatkozó előírásokon. A %-os értékeket (pl. 12,34%) továbbra is százalékos formában, az útmutatóban előírt tizedesjegy pontossággal, a % jel feltüntetése nélkül (pl. 12,34, ha az útmutató két tizedesjegyet ír elő) kell jelenteni, kivéve, ha a tábla kitöltési előírása ettől eltérően rendelkezik."

A kitöltési előírások szerint a „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza, ennek megfelelően a fióktelep dotációs tőkéjét Önök helyesen a saját tőke tábla SF0103020 során jelentik. Fióktelep formában működő hitelintézetnek – az éves beszámolótól eltérően - a többi saját tőke elemet sem kötelezettségként, hanem szintén az SF0103 Saját tőke tábla megfelelő sorain és nem egyéb kötelezettségek között kell hogy jelentsék.

Az EBA a konszolidált F_02.00 táblában a betétbiztosítási rendszerhez és a szanálási alapokhoz történő pénzbeli hozzájárulás összegét v2.9 taxonómiában már elkülönítetten, külön soron kéri jelenteni, így - a konszolidált jelentés változásával összhangban - előbbi tételeket 2020-tól a nem konszolidált SF02 táblában is az erre a célra rendszeresített SF02385 'Pénzbeli hozzájárulás szanálási, betétbiztosítási alapokhoz' soron kell megadni. Az SF02 táblában a BEVA díjakat változatlanul az SF02380 'Egyéb adminisztratív költségek' soron kérjük bemutatni.

"Nem. Az SF02 táblában az értékesítéssel érintett portfólión keletkezett eredményt nem „bruttó” módon kell bemutatni, azaz a korábban megképzett értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell bemutatni, hanem nettó módon, a korábban megképzett értékvesztés követeléssel történő összevezetésével számított könyv szerinti értéknek és a kapott ellenértéknek a különbözetét az SF02220 (Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó) soron kell megjeleníteni. Véglegesen leírt követelés kivezetéskor is hasonlóan kell eljárni, azaz a korábban eredmény terhére elszámolt értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell kimutatni. Amennyiben a leírás időpontjában a leírt összeg meghaladja az értékvesztés összegét, ezért közvetlenül az eredményben a tárgyidőszakban veszteség jelenik meg, azt azonban nem az SF02220 soron, hanem az SF02460 (Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) soron kell bemutatni, konzisztens módon a hatályos MNB rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírással. Lásd még konszolidált FINREP esetében EBA 2018_3716 Q&A). "

Az SF07H tábla 160. oszlopában a tárgynegyedév végén állománnyal rendelkező hitelszerződések darabszámát, tehát nem a hitelszámlák számát kell feltüntetni, de indokolt esetben az eltérés megengedett. A kérdésében szereplő multicurrency (többdevizás) hitelszerződés esetén előállhat, hogy egy hitelszerződésből eredően a Banknak tárgynegyedév végén akár több devizanemben is áll fenn kitettsége, így az állományt meg kell osztania a forint és deviza táblák között (SF07HA és SF07HB). Ebben az esetben a darabszám nem lesz egyező a szerződés darabszámával, mivel a követelések darabszámaként ez esetben mindkét táblában „1”-et kell jelenteni.

Amennyiben az engedményezett (faktorált) követelés megelőlegezett (fizetett) összege az alapügyletben történt módosítások (utólagos engedmények, végleges reklamáció) miatt nem térül meg a faktorált követelésből befolyó összegből és a különbözetet - bármilyen forrásból – az ügyfél rendezi, azt SF07H/K7H táblákban törlesztésként [050 oszlop], más esetekben egyéb állományváltozásként [150 oszlop] kell bemutatni.

Az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 tábla SF46160 „Átvezetés a saját tőke összetevői között” sorának 080. 'Egyéb tartalék' oszlopa tilos mező, egyezően a konszolidált szintű F_46.00 táblával. Kérjük, hogy az eredménytartalék és az egyéb tartalék közötti átvezetést a SF46190 „A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése” soron szerepeltessék.

"A sajáttőke-változások kimutatásokban (SF46, F_46.00 táblák), amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján adott saját tőke elem negatív értékének megszüntetése érdekében a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek átcsoportosítására kerül sor (a tőketartalékból az eredménytartalékba), a tranzakciót az IAS 1 106. bekezdés d) pontja szerinti tőkeváltozásként a “Tőkeleszállítás” soron kell bemutatni. Ennek megfelelően a tranzakciót a következők szerint kell jelenteni: - {F 46.00/SF46, r100, c020}: a tőketartalék csökkentése; és - {F 46.00/SF46, r100, c060}: az eredménytartalék összegének növekedése. (Előbbi kitöltést támasztja alá az EBA által kiadott 2017_3504 Q&A is.) "

Nem. Amennyiben az eredeti finanszírozási szerződés szerinti tényleges projekt cél nem változik, azaz csak a projekthitel kapcsán a finanszírozó személyében történik változás, a refinanszírozó intézménynek a projekthitelt az eredeti hitelcél szerinti soron kell bemutatnia. Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a refinanszírozás az eredeti finanszírozó intézmény által történik, és az új projektfinanszírozási szerződésben az eredeti projekt cél nem változik, az változatlanul fennáll.

Igen. Azokat a nemteljesítővé, felmondottá, illetve work-out fázisba került, eredetileg projektfinanszírozási hiteleket, amelyek az eredeti definíciónak már nem felelnek meg, a solo FINREP jelentésben (7F/SF07H, SF18, SF19) - annak könyvekből történő kivezetéséig - változatlanul projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni.

Igen. A 7F tábla kitöltési útmutató szerint a „ projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja, az annak egyértelmű gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos MNB elvárásokat a speciális hitelezési kitettségek és a spekulatív ingatlanfinanszírozás definiálásáról szóló 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás tartalmazza.” Tekintettel arra, hogy előbbiek szerint a projektfinanszírozási hitel a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek fogalmával azonos tartalommal bír, míg a hivatkozott MNB Ajánlás szerint -  a CRR egyértelmű előírása hiányában -  prudenciális szempontból leginkább megfelelőnek azt tartja, ha „az intézmény SL kitettségnek minősíti az adott kitettséget, amennyiben annak esetében a fenti 3 feltétel együttesen teljesül”, így kérjük, hogy a felügyeleti adatszolgáltatásban  (7F, SF07H, SF18, SF19) csak azokat projektfinanszírozási hiteleket mutassák be, amelyek egyidejűleg teljesítik a CRR 147. cikk (8) bekezdés előírásait.

A projekt cash-flow-t termelő státuszát az adatszolgáltatásban a projekt adott vonatkozási időszak végi állapota alapján kell kezelni. Amennyiben a projektfinanszírozási hitel jelenleg még cash-flow-t nem termel, azaz még csak a CRR 147. cikk (8) bekezdés a) és b) pontját teljesíti, de a projekt zárásával (pl. az épület elkészültét és üzembehelyezését követően) a c) feltételnek is megfelel, azaz mindhárom feltételt teljesíti, azt projektfinanszírozási hitelként kell kezelni az érintett felügyeleti jelentésekben. Arról a kockázatról, hogy a projekt még nem termel cash-flow-t, külön nyilatkozni kell a7F tábla 7F13, 7F23 és alábontó sorain. Például: ha az építkezés megkezdődött, de még nem fejeződött be, így a még befejezetlen beruházás nem termel cash flow-t, akkor a projektfinanszírozási hitel teljes összegét a 7F132 [Befejezetlen, építés alatt álló ingatlanok finanszírozására nyújtott hitelek] soron is be kell bemutatni.

Nem. A kitöltési útmutató rögzíti, hogy a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint'. Előbbiek alapján a - CRR, illetve ITS vonatkozó előírásai szerint meghatározott - eredeti kitettség érték vonatkozási időszak végi állományát kell a tábla e) oszlopában szerepeltetni.

"2018-tól a 14HD táblában a folyószámla hitelek esetén a korábbi napi mozgások kumulálása helyett az adott negyedév nyitó és záró állományának pozitív különbségét kell megadni, mint folyósítási adatot, az SF07H jelentéssel egyezően. Így a folyószámla hitelek folyósítási darabszáma negyedévente maximum 1, évente 4 lehet. Például 200 egység folyószámla hitelkeretből január 1-én 100 egység volt lehívott, március 31-én 112 egység, akkor a tárgyidőszaki folyósítás összege 12 egység és a folyósítás darabszáma 1. Amennyiben június 30-án a lehívott állomány összege 80, akkor a II. negyedévben törlesztés történt (112-80= 32 egység), melyet a táblában nem kell bemutatni, azaz a folyósítás összege változatlanul 12 egység és darabszáma 1. Ha a szeptember 30-i lehívott állomány 85 egység, akkor ezt a növekményt (85-80 = 5 egység) is hozzá kell adni az első negyedéves folyósításhoz, azaz a 14HD táblában a folyósítás összege 17 egység, folyósítás darabszáma 2 lesz. "

"Általánosan elmondható a 9FA13, 9FA15, 9FA16 sorok szerződések száma mezőkhöz, hogy amennyiben a szolgáltatások/termékek igénybevétele külön szerződés megkötésével valósult meg, akkor ezeket szerződésenként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Azaz amennyiben a fogyasztó 2 fizetési számlára vonatkozóan külön szerződéseket köt, akkor a 9FA13 sorban 2-t kell szerepeltetni (az eljárás a kérdésben szereplő 9FA15 és 9FA16 sorokra is ugyanígy értelmezhető).   A 9FA20 sor szerződések száma mezőben az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni. Előbbiek alapján a nevezett cellában azon pénzügyi szerződések darabszámát kell feltüntetni, amelyek jogilag megszűntek, azonban a szerződésből eredően az adatszolgáltató még tart nyilván követelést, azaz jelenleg is követelése áll fenn a fogyasztóval szemben (pl. jellemzően felmondott szerződések)."

"Részlet a kitöltési előírásokból: “Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.” A táblák kitöltési előírása egyértelműen rögzíti, hogy a kitettségek késedelmesség szerinti besorolását minden esetben szerződéses szemléletben kell elvégezni, az ügyfél szintű besorolás tehát nem alkalmazható. A kitettségeket a vonatkozási időpontban aktuálisan fennálló késedelmes állomány (hátralék) legrégebbi késedelembe esésének időpontjától számított késedelmes napok száma, azaz a törlesztésekkel korrigált (fiatolódó) késedelmes napok száma szerint kell besorolni és jelenteni. A késedelmes napok számítása során a CRR 178. cikke szerinti materialitási határ nem alkalmazandó. Így a kitöltési útmutató arról is rendelkezik, hogy amennyiben a kitettség legrégebbi késedelmes napjainak száma meghaladja a 90 napot, de a késedelem összege nem materiális, azaz a kitettséget a Bank még a Teljesítő kategóriába sorolt, az ilyen kitettségeket az SF18 táblák esetében a 060. oszlopban, azaz a 'Teljesítő, 61-90 nap közötti késedelmű' kitettségekkel együtt kell jelenteni. Ugyanez alkalmazandó az SF19 táblák kitöltésénél is. A fenti előírások csak a táblák késedelmességi bontást tartalmazó oszlopaira vonatkoznak és nem vonatkoznak a teljesítő/nemteljesítő besorolásra, amelyet a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti szabályok szerint kell elvégezni (ügyféltől függően szerződéses vagy ügyfél szemléletű DPD materialitási határral)."

A 7C22/F7C42 soron az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát kell kimutatni.Azaz ha az ügyfélnek az adott vonatkozási időpontban 0 az egyenlege az SF0102 Felügyeleti mérleg előbb említett betétek sorain (betét sorok tartalmazzák a folyószámlabetétek egyenlegeit is), akkor az ügyfél az ügyfélbetétesek számában nem szerepeltetendő. A 7C22/F7C42 - Ügyfélbetétesek száma (fő) soron csak a pozitív egyenlegű betét illetve folyószámlákhoz kapcsolódó ügyfélbetétesek számát kell jelenteni.

Amennyiben a bank a lejárat nélküli termékekre generál cash flow-t, a kamat-CF generálása és kimutatása is szükséges, mégpedig minden lejárati sávban a fennálló tőke mennyiségére vetítve. Időben egészen addig szükséges kamat CF-t generálni, amíg van fennálló tőke. Fontos, hogy lejárat nélküli termékeknél a modellezett állomány a modellezett pénzáramlá-sok/átárazódások oszlopban, külön tőke és külön kamatösszeggel, míg a nem modellezett állomány a szerződés szerinti pénzáramlás/átárazódás összegénél (csak tőkeösszeg) kerüljön feltüntetésre.

Az előbbi módon kérjük, vagyis az aktuális időpontban fennálló tőkére vetített kamatfelárat kell jelenteni, ami csökken, ahogy az ügylet amortizálódik.

Igen, a hátralévő lejárat/átárazódásig lévő időtartam alapján kell besorolni a pénzáramlásokat.

A 9R1 jelentés f-g-h oszlopaiban összeg értékek jelentendők, így 0% kamatfelár esetén 0 értékek, míg 0%-tól eltérő felár esetén az adott fennálló tőkére vetített %-os felár összege jelentendő.

A vonatkozó EBA/GL/2018/02 alapján szükséges számolni az EVE-változást, ennek megfelelően a kockázatmentes hozamgörbe használható.

Kérjük a megnevezés oszlopot üresen hagyni.

Az átlagos ügyleti (credit spreadet tartalmazó) kamatokat kérjük feltüntetni.

Fix ügylet esetén az eredeti szerződéses lejárat hosszát, vagyis a lejárat és a ügyletkötési nap különbségét kell feltüntetni a jelentésben.

0-t kell írni.

"Igen, ebben az esetben a tábla nemlegesként küldendő oly módon, hogy abban '0' érték sem szerepel. A 9R4 táblában is hasonlóan kell eljárni, amennyiben nincs az intézmény mérlegében lévő, kamatkockázat szempontjából releváns, számvitelileg valós értéken értékelt pozíció. Amennyiben azonban az intézmény alkalmaz számviteli politikája szerint számviteli fedezeti elszámolást, de a tárgynegyedév végén (vonatkozási időpontban) nincs kamatkockázati pozícióra fedezeti ügylete, ebben az esetben a 9R511 soron adandó 'IGEN' válasz ellenére a 9R52 tábla nemlegesként küldendő be. "

"A portfolióminőség táblákban a forintosított devizahitelekből származó forint követeléseket a FORINT táblákban a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt. A forintosított hitelrészt a kapcsolódó devizahitel-követelésnek megfelelő minősítési kategória, fizetési késedelem, átstrukturáltság szerint kell az adatgyűjtésben szerepeltetni. A hitelszerződés minősítésénél és értékelésénél a hitel forintosított és devizarészét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni és ugyanabba a minősítési kategóriába kell sorolni. A fedezetek figyelembevétele utáni valószínűsíthető veszteséget a teljes követelésállományra kell vetíteni. (Ennek megfelelően nem minősíthető teljesítőnek a devizarész, ha nemteljesítő a forintosított hitelrész). A követelés forintban és devizában nyilvántartott részére ugyanolyan arányú értékvesztést kell elszámolni, mivel a kockázat, a várható veszteség is egyformán hárul a két részre. A hátralékossági sáv meghatározásakor a teljes szerződéses állományt egy követelésként kell figyelembe venni a hátralékosság meghatározásánál. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész eredeti lejárat szerinti késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon lejártsági sávjába kell besorolni."

A 7F Projektfinanszírozási hitelek táblában a késedelem miatt forintosított devizahiteleket a portfólió minőség táblákra jellemző szabályok szerint kell kimutatni a Könyv szeritni bruttó érték a)-d) oszlopokban és a Könyv szerinti érték e)-h) oszlopokban. A Még le nem hívott hitelkeret i)-l) oszlopait és az Egyéb tájékoztató adatok közül az Adott negyedévi folyósítás oszlopokat a kérdéskör nem érinti. A projekthitelek portfolió-minősítését és késedelmességét részletező m1)-u) oszlopok a portfolió-minősítő táblákra általánosan jellemző elvárások szerint töltendők ki. A tábla Egyéb tájékoztató adatokon belüli, érintett oszlopai kitöltésénél a projekt egységes egészként kezelendő és az Ingatlan fedezettel biztosított állomány, a Szindikált állomány a teljes finanszírozáson belül, a Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalás - Eszközök (könyv szerinti érték) és a Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen kívüli kötelezettségvállalás - (nyilvántartási érték) oszlopok kitöltésénél eszerint kell eljárni.

"A DMM táblában nem mutatható ki a részben vagy egészben forintosított devizahitelből származó forintkövetelés. Az alábbi körülmények önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy egy deviza- vagy deviza alapú hitel forintkövetelésnek minősüljön: - a devizahitelrész hátralékba kerülése miatt a devizaátértékelés leállításra kerül; - a teljes deviza- vagy devizaalapú hitelt lejárttá teszik (felmondás),. További feltétel, hogy előbbiek mellett a 'forintosítás'-ról az eredeti devizahitel-szerződés és/vagy az ÁSZF is rendelkezzk. A forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. Ha az ügyféllel szemben árfolyamváltozás miatt árfolyamkülönbözet elszámolására már semmilyen módon nem kerül sor, és az árfolyam-változás a követelés értékét nem változtatja, a követelés forint követelésnek minősül. "

Míg a hitelkockázat esetében a viszontgarancia kockázatcsökkentő hatása a kitettség meghatározása után elismerésre kerül, addig a jelenlegi DMM előírások a kitettség alapján határozzák meg a stabil forrás igényt, így a viszontgarancia automatikusan nem kerül beszámításra. Az MNB a fentiekre való tekintettel csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tartja elfogadhatónak a viszontgarancia kockázatmérséklő tételként történő kimutatását (a nem saját kockázatra nyújtott hitelek kezelésével megegyezően). A viszontgarancia beszámíthatóságának az a feltétele, ha nemcsak a lehívás, hanem a lehívás esetén keletkező követelés törlesztésének ütemezése is megegyezik a garancia és a viszontgarancia esetében, illetve a hitelkockázatot teljes mértékben az anyabank viseli (azaz a törlesztés elmaradása sem jelent likviditási kockázatot az intézmény számára).

A kötelezettségvállalás nélküli hitelkeretek esetében a kitöltési útmutató egyértelműen 5 százalékos súlyt ír elő, így ennek megfelelően kérjük a mutatónak történő megfelelést.

A DMM szabályozás nem ad lehetőséget a kapott hitelkeretek figyelembevételére.

az EIB (European Investment Bank) partnerhez kapcsolódó ügyleteket a DMM adatszolgáltatásban a pénzügyi vállalatokkal kapcsolatos sorokon kell szerepeltetni.

A P_01_01041 és P_01_01111 sorokra vonatkozó jelenleg érvényes v4391_s számú EBA validációs szabály ( {P 01.01} <= 0 ) helyes, mivel a P_01_01041 és P_01_01111 sorokon nem az értékvesztett állományt hanem a halmozott értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell jelenteni. Ezen a két soron az intézmények CRR szerinti felügyeleti adatszolgáltatását előíró 2021/451 EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 69.-71. pont (F 04.03.1 tábla 050-071. oszlop) és (F 04.04.1 tábla 050-071. oszlop) szerinti értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét (F 04.02.1 tábla 020. oszlop és F 04.02.2 020. oszlop) kell jelenteni (negatív előjellel). Konszolidált adatszolgáltatást nem teljesítők esetében a Solo Finrep SF040301 és SF040401 tábláinak 050 - 071-es oszlopában feltüntetett értékvesztést illetve az SF040102 tábla hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell megjeleníteni negatív előjellel.

"A P_01.01010 során a készpénz állományt és a központi bankkal szembeni számlaköveteléseket kell jelenteni, a hitelintézetekkel szembeni látraszóló követeléseket nem ezen a soron, hanem a 180. 'Hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított visszavásárlási hitelek kivételével)' soron jelentendők. A hitelintézetekkel szembeni látraszóló követelésekre az összefüggést a P_01.01 tábla és a FINREP jelentés F_05.01 táblák sorai között a v08981_m validációs szabály adja meg: {P 01.01, r180, c010} = {F 05.01, r080, c030} - {F 05.01, r050, c030} Az erre vonatkozó 2015_1936 Q&A elérhetősége: http://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/-/qna/view/publicId/2015_1936 "

Az EBA által publikált v_4137 validációs szabály a következő összefüggést írja elő : ({P 02.02, r030} <= {P 01.02, r180}). A validációs szabály előírásai alapján a hitelösztönző programok forrás oldala a kibocsátott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának részét képezik, ezért kapott hitelek nem jelenthetőek ezen a soron. A kérdéses soron csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát lehet jelenteni. Más hitelintézet által nyújtott hitelt a 'P_02.02040 - Nemzeti és nemzetközi 1 éves vagy annál hosszabb lejárattal rendelkező hitelkínálati ösztönzési rendszer a reálgazdaság számára – nyújtott hitelek soron kell jelenteni'.

"A P_02.04 Finanszírozási terv – Árazás: Hitelállomány és P_02.05 Finanszírozási terv – Árazás: Betétállomány tábláknak nincs devizabontása, eltérő devizanemű állományok átlagos évesített kamat/THM értékét nem lehet külön sorokon megjeleníteni. A kitöltési útmutatóban foglaltak szerint ezek a táblák a mérleg teljes hitel- illetve betétállományára vonatkoznak. A Hitel/ betét állomány árazásakor a súlyozásba a forintban fenálló állományon kívül a külföldi pénznemben fennálló állományok bevonása is szükséges oly módon hogy az átlag kiszámításához az egyedi ügyletek mutatóit a hozzájuk tartozó ügyletek forintra átszámított tőkeösszegével (könyv szerinti értékével) kell súlyozni."

A P_02.07 „Finanszírozási terv – Hitelállomány megszerzés, kifuttatás és elidegenítés” tábla kitöltési útmutatójában leírtak szerint: „A tábla a hitelintézet szempontjából 'a) azon eszközök előrejelzése, amelyeket meg kíván szerezni, el kíván idegeníteni, illetve amelyeket kifuttatás céljából azonosított.' Ebből adódóan a táblában a mérleg állományváltozásához tartozó stratégiai célú állományokat és nem azok változását kell jelenteni. Így portfolió eladásnál a „tény” oszlopban az eladásra kívánt állomány aktuális nagyságát, míg a terv oszlopokba a tervezett maradék-állomány értéket kérjük jelenteni, amelyek csak nemnegatív számok lehetnek.

"A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D4= E – Ch, ahol D4: Eltérés összege E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)' 'A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D5= Ch – Th, ahol D5: Eltérés összege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla) Th: A következő hónapban tartandó tartalék, a hivatalos kiértesítésig az aktuális hónap tartaléka' Az 'E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege” részét képezi a pénzforgalmi számlán lévő összeg, és az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege (a tartaléknyilatkozattól függetlenül). A kötelező tartalék teljesítésébe beleszámító készpénz állományát a 710-es soron kérjük jelenteni."

A nembanki pénzügyi közvetítők viselkedése széles skálán helyezkedik el a vállalati jellegtől a bankszerűen működőkig. Az MNB az egységes adatszolgáltatási gyakorlat megteremtése céljából a CASHFLOW táblában a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon csak a bankközi ügyleteket kéri jelenteni, tehát a kérdéses ügyfelektől származó betéteket nem. Ezen tételek – nagyságrendjüktől függően - CASHFLOWX05 Nagy betétek soron jelenhetnek meg.

Az MNB statisztikai kimutatásában ún. 'kivétellistás' bankoktól elfogadott betéteket kérjük jelenteni a CASHFLOW jelentésben a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon. Ez esetben ugyanis nem a statisztikai szempontú besorolás az elsődleges, hanem az ügyfelek tevékenységi köre az, ami meghatározó.

"A fedezetként elfogadható MNB betéteket figyelembe kell venni a CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor kiszámításánál (névértéken; lejáratig hátralévő időtől függetlenül). A 30 napon belül lejáró MNB betét a CASHFLOW102 MNB betét soron jelentendő (kamatokkal növelve; zárolástól függetlenül) a lejáratnak megfelelő oszlopban, ugyanezen oszlopban fedezetcsökkenésként is jelentendő (névértéken) a CASHFLOW7022 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek változása soron. A CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor meghatározásakor a fedezetterhelést az intézmény hozzárendelheti a fedezeti halmaz elemeihez és a zárolt, de ténylegesen meg nem terhelt eszközöket jelentenie kell. A ténylegesen megterhelt MNB betét nem jelentendő, de a fedezetbe vonással egyéb fedezetképes eszköz tekinthető szabadnak. Így összességében a zárolásnak és a fedezetallokációnak nincs hatása erre a sorra."

"Az MNB által kibocsátott diszkontkötvény a CASHFLOWX04 Értékpapírok soron jelentendő. A diszkontkötvény vásárlási értéke az aukció napja és a kibocsátási értéknapot megelőző nap közötti jelentésekben CASHFLOWX042 Kiáramlások soron, a kibocsátási értéknapra vonatkozó oszlopban, negatív előjellel szerepeltetendő. A diszkontkötvény névértéke az aukció napja és a lejárat előtti nap közötti jelentésekben a CASHFLOWX041 Beáramlások soron jelentendő, a lejárati dátumnak megfelelő oszlopban.  A diszkontkötvény nem MNB fedezetképes, így a CASFLOW7021-7022-es sorokon nem jelentendő, kérjük itt ne tüntessék fel sem az állományt, sem a vásárlásához, lejáratához kapcsolódó mozgásokat. "

Lakások esetén két szintszám jelentendő kötelezően: a c10) „szint” nevű mezőben kell megadni, hogy a lakás hányadik szinten helyezkedik el az épületben, a g18)-as „társasházi szintszám” nevű mezőnél pedig azt, hogy a társasház hány szintből áll. Lakóház ingatlan típus esetén a g14)-es „szintszám” nevű mező töltése kötelező, amely mezőben azt szükséges jelenteni, hogy az épület hány szintből áll.

Igen, ezen ügyletekre vonatkozóan is szükséges adatot jelenteni az ING táblában.

Lakóingatlan:  1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint lakóingatlannak kell tekinteni, a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki.

Az ING jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitelszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitelcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre  vonatkozóan kell negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert. Kivételt képeznek az ősfeltöltés tekintetében azon finanszírozási szerződések, amelyek épülő lakóingatlanra vonatkoznak, és a kapcsolódó finanszírozási szerződés és adásvételi (elő)szerződés a rendelet hatálybalépése előtt létrejött, azonban a lakóingatlan csak a rendelet hatálybalépését követően kapott használatba-vételi engedélyt. Ezen ingatlanokra vonatkozóan az adatok a használatba-vételi engedély rendelkezésre állását követően jelentendők az ING jelentésben.

Azon finanszírozott ingatlan, amely nem kerül fedezetként bevonásra a hitelügylet mögé, nem kell az ING jelentésben szerepeltetni.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben.

A ING jelentésben csak azon finanszírozáshoz kapcsolódó ingatlanok értékbecslésből megismert adatokat kérjük lejelenteni, melyek megfelelnek a lakóingatlan definíciónak a 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés értelmében. Az építés alatt álló ingatlan (társasházi lakás) és a hozzá kapcsolódó tranzakció adatai csak akkor jelentendőek, amikor a lakás elkészült, lakóház vagy lakás megnevezéssel a nyilvántartásba került.

Ha egy hitelhez több ingatlan kapcsolódik csak a finanszírozott, értékbecslésben értékelt, és fedezetbe vont ingatlan adatai jelentendők, a pótfedezet adatai nem.

A c12)-es mező nem kódtáras mező. Itt ebben a szabad szöveges mezőben az Ingatlan tulajdoni lapján (tulajdoni lap I. rész, megnevezés oszlopban) szereplő ingatlan típust kell megadni.

Az ING jelentésben a lakóingatlan finanszírozáshoz készült értékbecslésekből a lakóingatlanra kinyert információk relevánsak. Így a finanszírozáshoz készült értékbecslések esetében szakmailag nem elfogadható, hogy a lakás + teremgarázs + tároló együttes értékelése esetén nincs külön értékkel meghatározva, illetve nyilvántartva az egyes ingatlanok piaci értéke. Az adatszolgáltatásban ezért a két helyrajzi számon nyilvántartott két ingatlant (lakás + garázs) tilos egy értéken (egy soron) jelenteni, mert az a lakóingatlan piaci értékéről nem a valós információt tartalmazza.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben. Bármilyen más esetben az egy ingatlan egy sor elvnek kell érvényesülnie az adatok jelentésekor.

A sorszámozást kérjük minden negyedéves periódusban legyenek szívesek újrakezdeni.

A ’h7’ és ’h8’ mezőkben lakóház esetében tilos adatot jelenteni, lakás esetén pedig az adatok megadása opcionális, azaz, ha nem áll rendelkezésre a releváns adat, úgy nem kötelező megadni adatot a két hivatkozott mezőben, amennyiben az adat rendelkezésre fog állni, azt az értéket kérjük megadni, amely megfeleltethető az ingatlanszakmai gyakorlatnak és elvárásoknak.

A fenti esetek valóban lefedik azt az elvárást, hogy az adott ingatlannak közvetlenül, vagy közvetetten, de legyen biztosított közterület kapcsolata, így elfogadható ezekben az esetekben az ’I’ érték jelentése.

A saját telek típusát kérnék megadni pl. Társasház esetén –’THAZ’, földhasználati joggal épült épület esetén ’FHASZN_JOG’.

A fennmaradó terhek mező szabad szöveges mezőként jelentendő. A mezőben azon bejegyzések megadása szükséges, melyek a tulajdonosváltást követően is fennmaradnak a kapcsolódó kódlistában szereplő értékek megadásával. Amennyiben a mezőben több érték egyidejű megjelölése szükséges, úgy azokat a zárójelben szereplő értékekkel (TELKI_SZOLG, FHASZN_JOG, KSZOLG_HASZNJOG, VBSZOLG_JOG, VEZ_JOG, EGYEB), „-” elválasztó jellel elválasztva kell megadni.

"Az ingatlantranzakciós jelentéshez kapcsolódó 42/2020. (XI. 19.) MNB rendeletben található 17. számú melléklet alapján a válaszunk a felvetett kérdésre igen, az adatszolgáltatásban csak az adásvétellel érintett ingatlanokat kell jelenteni. „A felügyeleti jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitel- és lízingszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitel- és lízingcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre (a továbbiakban: Ingatlan) vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert.”"

A munkavállaló részére szociális céllal nyújtott kölcsönügyleteket nem szükséges jelenteni az Ingatlantranzakciós adatszolgáltatásban.

Nem szükséges a felújításhoz kapcsolódó hitelekre adatot megadni az ING jelentésben.

"A feltett kérdésre a válasz igen, a leírt esetben csak az építés befejezését követően kerül bele az ügylet az ING jelentésbe. Két paraméter befolyásolja a releváns ügylet jelentési dátumát: -finanszírozási szerződés dátuma -használatbavételi engedély dátuma (amennyiben épülő ingatlanról beszélünk). A két dátum közül a szigorúbb a jogerős használatbavételi engedély dátuma, mert csak akkor tekinthető lakóingatlannak az épülő lakás, ha már készen van. Azaz ha a finanszírozási szerződés már korábban megkötésre került, de még nincs jogerős használatbavételi engedély, akkor még nem jelentendő a tranzakció."

"Amennyiben a szerződésmódosítás dátumát megelőzően nem került jelentésre a tranzakció, úgy a módosított dátumot kérjük jelenteni, ha már korábban jelentésre került a tranzakcióhoz kapcsolódó rekord, akkor kérjük a módosított adatokkal újra jelentsék a tranzakciót. A kitöltési útmutató alapján a tárgyidőszakban megkötött hitel-és lízingszerződéssel finanszírozott, és fedezetbe vont lakóingatlanra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, ahol az alábbi releváns adatok szerepelnek: b2) Ingatlantranzakció dátuma, az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát szükséges megadni (Előszerződés nem adható meg, csak a végleges adásvételi szerződés, amelyhez hitelszerződés kapcsolódik) b3) Finanszírozás dátuma, az ingatlan adásvételhez kapcsolódó finanszírozás, azaz hitel-és lízingszerződés dátumát szükséges megadni. b4) az ingatlan bruttó vételárát szükséges megadni Végleges adásvételi szerződés módosulása, mely a vételár emelkedését eredményezné magával vonja új értékbecslés készítését (értékbecslés aktualizálását), és a hitelösszeg emelkedése esetén hitelszerződés módosítását, ebben az esetben a korábban lejelentett adatok módosítása szükséges. "

Az előző válasszal összhangban, ha már korábban jelentésre került a tranzakció és a vételár, akkor a módosított adatokkal szükséges jelenteni újra a tranzakciót.

Igen, ezt az értéket szükséges jelenteni.

A tábla lehetőséget ad a nem HUF-ban meghatározott vételár jelentésére is, tekintve, hogy van egy kapcsolódó devizanem mező is, így kérjük eredeti összegben és devizában jelentsék a vételárat.

Ebben az esetben a 'közterület neve' mezőben kérjük 'NA' érték megadását, a 'közterület jellege' mezőben pedig 'EGYEB' kódérték használatát.

A 9D negyedéves adatszolgáltatás teljesítése során az ügyletek összegének megadásakor az értékpapír ügyleteket nem kell szerepeltetni.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint, az ügylet jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet. Az alábbi sorokat tekintve lehet releváns (pl.: 9D04 - Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, 9D07 - Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet).

Egyedül az új ügyfélkapcsolatokat szükséges megadni.

A kitöltési útmutató a 9D05 sor vonatkozásában a következő szerint fogalmaz: „PEP-nek minősülő ügyfél számlájának javára vagy terhére teljesített ügyletek darabszámát és összegét kell az adatszolgáltatónak megadnia”. Tekintettel arra, hogy az ügyfél fogalmába az adóstárs is beleértendő, így azon szerződések forgalmát is szükséges az adatszolgáltatás során jelenteni, amely szerződéseknél az adóstárs a PEP.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint az ügyleti megbízás azon ügylet, amelyet az adatszolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A 9D13-as sorban mind az adatszolgáltató, mind a NAV PTEI által kezdeményezett felfüggesztések számát szükséges szerepeltetni, amely adatot a 9D1311-es és a 9D1312-es sorokban szükséges kettő részre bontani. Abban az esetben, ha akár az adatszolgáltató, akár a PTEI kezdeményezett korábban felfüggesztést és a PTEI ezen felfüggesztés hosszabbítását elrendelte, úgy azt a 9D132-es sorban szükséges jelölni.

Valamennyi AML/CFT-hez kapcsolódó fejlesztést szükséges feltüntetni, így a szankciós tárgyú fejlesztés is ideértendő.

A 9E tábla c) és d) oszlopaiban érintett adatsorainak vonatkozásában a terhelések és jóváírások éves összesített értékösszegét az adatszolgáltató szemszögéből kérjük megadni.

A 9E adatszolgáltatásnál a készpénzforgalmat érintő mezők töltésénél a PEK által teljesített befizetések nem jelentendők.

Az adott sorban egyedül az adatszolgáltató FTE adata jelentendő, a kiszervezés keretében végzett tevékenység nem tartozik ide. A 9E03-as sor megegyezik a 9E031-037 sorokban megadott értékek összegével.

Az adatszolgáltató saját megítélésén nyugszik, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő pl.: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elve, illetve a minőségellenőrzés is.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőző tevékenységgel összefüggő tanácsadási tevékenység pl.: AML/CFT jellegű állásfoglalások nyújtása. Az általános compliance tevékenységet (pl.: etika, összeférhetetlenség) ettől eltérően szükséges kezelni.

Minden AML/CFT tárgyú tréning függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Amennyiben a bankcsoport által kiadott kötelező tréningek összeállításához, megtartásához helyi erőforrás igénybevétele szükséges, úgy az is jelentendő.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint kiemelt kockázatú országnak minősül a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország.

Valamennyi tranzakció jelentendő, nem került limit alkalmazásra.

A második mondat szerint kérjük az egyenleg megadását. (Az egyenleg oszlopban a tárgyévben a hitelezés során felhasznált óvadékok együttes összegét szükséges feltüntetni.)

A gyűjtőszámlába beleértendő a cash pool számlák is.

A kiemelt közvetítők ilyen formában nem tartoznak az adatszolgáltatási MNB rendelet hatálya alá, ezért nekik külön a 9E és a 9D adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A közvetítők által végzett tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a megbízónak szükséges jelentenie.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele sor vonatkozásában a tárgyévre vonatkozó adatokat szükséges megadni, vagyis az adott évben a tábla adott sorában meghatározott módon elvégzett ügyfél-átvilágítások darabszáma jelentendő.

A 9E082-es sorban a pénzváltások összértékét a Jóváírás oszlopában kérjük feltüntetni, és a Terhelés oszlopát kérjük üresen hagyni.

Az adatszolgáltatás során a kockázatot növelő, illetve csökkentő tényezők darabszámát kell megadni intézményi szinten (vagyis a tényezők számát nem kell lebontani ügyfél, illetve szerződési szintig). Példálózó jelleggel a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak „Termékekhez, szolgáltatásokhoz és ügyletekhez kapcsolódó kockázatot növelő tényezők” között nem az érintett szerződések számát kell feltüntetnie, hanem azt, hogy a 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás Mellékletben felsorolt kockázati tényezők közül intézményi szinten hány darab tényezőt azonosított.

Abban az esetben, ha a 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás Mellékletének 84. pontjában felsorolt kockázati tényezők közül az adatszolgáltató legalább egyet azonosított, akkor a „Kereskedelemfinanaszírozási szolgáltatás ügyleti kockázatát növelő tényezők” értéke 1 (függetlenül attól, hogy az alábontásban szereplő tényezők közül hány került azonosításra). Értelemszerűen, ha egyik ilyen tényező sem került azonosításra, akkor 0-ás értéket kell megadni.

Az értelmezés helyes, a technikai jellegű tételeket (pl. ha rossz ügynök kapta a jutalékot és emiatt kell javítani), nem kell itt szerepeltetni.

A 9KOZV táblában csak azokat a közvetítőket kérjük feltüntetni, amelyekhez kapcsolódóan az adott időszakban sztornó tétel keletkezett és/vagy panaszügy volt köthető.

A 9KOZV1/1/a mezőben 10-et szükséges jelenteni, a 9KOZV11/1/a mezőben 7-et szükséges jelenteni, ugyanis a gazdálkodó szervezetek számánál az adatszolgáltatóval a közvetett mellett a közvetlen megbízási jogviszonyban álló közvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket is figyelembe kell venni.

Igen. A 7F tábla kitöltési útmutató szerint a „ projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja, az annak egyértelmű gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos MNB elvárásokat a speciális hitelezési kitettségek és a spekulatív ingatlanfinanszírozás definiálásáról szóló 10/2017. (VIII. 8.) MNB ajánlás tartalmazza.” Tekintettel arra, hogy előbbiek szerint a projektfinanszírozási hitel a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek fogalmával azonos tartalommal bír, míg a hivatkozott MNB Ajánlás szerint -  a CRR egyértelmű előírása hiányában -  prudenciális szempontból leginkább megfelelőnek azt tartja, ha „az intézmény SL kitettségnek minősíti az adott kitettséget, amennyiben annak esetében a fenti 3 feltétel együttesen teljesül”, így kérjük, hogy a felügyeleti adatszolgáltatásban  (7F, SF07H, SF18, SF19) csak azokat projektfinanszírozási hiteleket mutassák be, amelyek egyidejűleg teljesítik a CRR 147. cikk (8) bekezdés előírásait.

A projekt cash-flow-t termelő státuszát az adatszolgáltatásban a projekt adott vonatkozási időszak végi állapota alapján kell kezelni. Amennyiben a projektfinanszírozási hitel jelenleg még cash-flow-t nem termel, azaz még csak a CRR 147. cikk (8) bekezdés a) és b) pontját teljesíti, de a projekt zárásával (pl. az épület elkészültét és üzembehelyezését követően) a c) feltételnek is megfelel, azaz mindhárom feltételt teljesíti, azt projektfinanszírozási hitelként kell kezelni az érintett felügyeleti jelentésekben. Arról a kockázatról, hogy a projekt még nem termel cash-flow-t, külön nyilatkozni kell a7F tábla 7F13, 7F23 és alábontó sorain. Például: ha az építkezés megkezdődött, de még nem fejeződött be, így a még befejezetlen beruházás nem termel cash flow-t, akkor a projektfinanszírozási hitel teljes összegét a 7F132 [Befejezetlen, építés alatt álló ingatlanok finanszírozására nyújtott hitelek] soron is be kell bemutatni.

"Az MNB által kibocsátott diszkontkötvény a CASHFLOWX04 Értékpapírok soron jelentendő. A diszkontkötvény vásárlási értéke az aukció napja és a kibocsátási értéknapot megelőző nap közötti jelentésekben CASHFLOWX042 Kiáramlások soron, a kibocsátási értéknapra vonatkozó oszlopban, negatív előjellel szerepeltetendő. A diszkontkötvény névértéke az aukció napja és a lejárat előtti nap közötti jelentésekben a CASHFLOWX041 Beáramlások soron jelentendő, a lejárati dátumnak megfelelő oszlopban.  A diszkontkötvény nem MNB fedezetképes, így a CASFLOW7021-7022-es sorokon nem jelentendő, kérjük itt ne tüntessék fel sem az állományt, sem a vásárlásához, lejáratához kapcsolódó mozgásokat. "

"A fedezetként elfogadható MNB betéteket figyelembe kell venni a CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor kiszámításánál (névértéken; lejáratig hátralévő időtől függetlenül). A 30 napon belül lejáró MNB betét a CASHFLOW102 MNB betét soron jelentendő (kamatokkal növelve; zárolástól függetlenül) a lejáratnak megfelelő oszlopban, ugyanezen oszlopban fedezetcsökkenésként is jelentendő (névértéken) a CASHFLOW7022 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek változása soron. A CASHFLOW7021 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek sor meghatározásakor a fedezetterhelést az intézmény hozzárendelheti a fedezeti halmaz elemeihez és a zárolt, de ténylegesen meg nem terhelt eszközöket jelentenie kell. A ténylegesen megterhelt MNB betét nem jelentendő, de a fedezetbe vonással egyéb fedezetképes eszköz tekinthető szabadnak. Így összességében a zárolásnak és a fedezetallokációnak nincs hatása erre a sorra."

"A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D4= E – Ch, ahol D4: Eltérés összege E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)' 'A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D5= Ch – Th, ahol D5: Eltérés összege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla) Th: A következő hónapban tartandó tartalék, a hivatalos kiértesítésig az aktuális hónap tartaléka' Az 'E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege” részét képezi a pénzforgalmi számlán lévő összeg, és az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege (a tartaléknyilatkozattól függetlenül). A kötelező tartalék teljesítésébe beleszámító készpénz állományát a 710-es soron kérjük jelenteni."

"Az SF02 táblában a közvetett adókat, így előbbi különadót is, a '380 Egyéb adminisztratív költségek' soron kell kimutatni. A „381 Ebből: Pénzügyi szervezetek különadója” soron nem kell feltüntetni, mivel ott csak az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékokról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A.§-ban előírt pénzügyi szervezetek különadóját kell bemutatni. "

A 9KOZV táblában csak azokat a közvetítőket kérjük feltüntetni, amelyekhez kapcsolódóan az adott időszakban sztornó tétel keletkezett és/vagy panaszügy volt köthető.

"Részlet a kitöltési előírásokból: “Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.” A táblák kitöltési előírása egyértelműen rögzíti, hogy a kitettségek késedelmesség szerinti besorolását minden esetben szerződéses szemléletben kell elvégezni, az ügyfél szintű besorolás tehát nem alkalmazható. A kitettségeket a vonatkozási időpontban aktuálisan fennálló késedelmes állomány (hátralék) legrégebbi késedelembe esésének időpontjától számított késedelmes napok száma, azaz a törlesztésekkel korrigált (fiatolódó) késedelmes napok száma szerint kell besorolni és jelenteni. A késedelmes napok számítása során a CRR 178. cikke szerinti materialitási határ nem alkalmazandó. Így a kitöltési útmutató arról is rendelkezik, hogy amennyiben a kitettség legrégebbi késedelmes napjainak száma meghaladja a 90 napot, de a késedelem összege nem materiális, azaz a kitettséget a Bank még a Teljesítő kategóriába sorolt, az ilyen kitettségeket az SF18 táblák esetében a 060. oszlopban, azaz a 'Teljesítő, 61-90 nap közötti késedelmű' kitettségekkel együtt kell jelenteni. Ugyanez alkalmazandó az SF19 táblák kitöltésénél is. A fenti előírások csak a táblák késedelmességi bontást tartalmazó oszlopaira vonatkoznak és nem vonatkoznak a teljesítő/nemteljesítő besorolásra, amelyet a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti szabályok szerint kell elvégezni (ügyféltől függően szerződéses vagy ügyfél szemléletű DPD materialitási határral)."

"A 9R4 jelentésben a banki könyvben szereplő minden valósan értékelt pozíciót be kell mutatni, amelyeknek értékére a kamatok változása hatással van (kamatkockázat szempontjából releváns). A 9R52 adatszolgáltatást a 9R4 jelentéssel összhangban kell kitölteni, vagyis azokat a fedezeti könyvelésben szereplő pozíciókat kell tartalmaznia, amelyek a 9R4 táblában is szerepelnek. Ha például a fedezett tétel egy amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz instrumentum, amelyet a 9R4 tábla nem tartalmaz, de az ügyletet fedező ügyletet igen, így amennyiben a Bank számviteli fedezeti kapcsolat létesített közöttük, akkor a 9R52 táblában mindkettőnek (fedezett és fedezeti ügyletnek is) szerepelnie kell. "

A 9R52 tábla q) oszlopának kitöltési útmutatója nem minden esetben helytálló, a fix kamatozású tételek kamatfizetése valóban nem feltétlen esik egybe a lejárattal. Kérjük, hogy ez esetben a 9R52 tábla q) oszlopában a következő kamatfizetés dátumaként a vonatkozó megállapodásban foglalt időpontot tüntessék fel.

"Igen, ebben az esetben a tábla nemlegesként küldendő oly módon, hogy abban '0' érték sem szerepel. A 9R4 táblában is hasonlóan kell eljárni, amennyiben nincs az intézmény mérlegében lévő, kamatkockázat szempontjából releváns, számvitelileg valós értéken értékelt pozíció. Amennyiben azonban az intézmény alkalmaz számviteli politikája szerint számviteli fedezeti elszámolást, de a tárgynegyedév végén (vonatkozási időpontban) nincs kamatkockázati pozícióra fedezeti ügylete, ebben az esetben a 9R511 soron adandó 'IGEN' válasz ellenére a 9R52 tábla nemlegesként küldendő be. "

"Az MNB honlapon közzétett kódlista https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2022-uj.xlsx nem tartalmaz külön külföld ügyfélszegmenst, nem rezidens ügyfelek besorolásánál kérjük a 9R4 kódlista kódkészletében lévő szektorok alkalmazását. https://www.mnb.hu/letoltes/9r4-kodlistak-2022-uj.xlsx"

Az értelmezés helyes, a technikai jellegű tételeket (pl. ha rossz ügynök kapta a jutalékot és emiatt kell javítani), nem kell itt szerepeltetni.

A 9KOZV1/1/a mezőben 10-et szükséges jelenteni, a 9KOZV11/1/a mezőben 7-et szükséges jelenteni, ugyanis a gazdálkodó szervezetek számánál az adatszolgáltatóval a közvetett mellett a közvetlen megbízási jogviszonyban álló közvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteket is figyelembe kell venni.

"Igen. Az MNB új adatgyűjtő rendszere az eddigiektől eltérően kezeli a tizedesjegyeket, melyeket a táblák kitöltése során figyelembe kell venni. A tizedesjegyek alapértelmezett értéke 0, kivéve azon numerikus, százalék és pénz típusú cellákat, ahol a kitöltési előírások ettől eltérő tizedesjegy pontosságot írnak elő. Ebben az esetben: - ha a beállított tizedesjegynél több tizedessel érkezik adat, akkor az adatszolgáltatás befogadásra kerül - ha a beállított tizedesjegynél kevesebb tizedesjeggyel érkezik be az adat, az nem elfogadható formai hiba, így az adatszolgáltatás visszautasításra kerül. A cellák kitöltése során tehát az elvárt pontosságnak megfelelően kell jelenteni pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, akkor 0,129. Adott esetben ez azt is jelentheti, hogy ki kell egészíteni az adatokat 0-kal pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, de egy számítás eredményeként a cellában jelentendő érték pontosan 12,18 (azaz a 3. tizedesjegy 0 lenne), akkor 12,18 helyett 12.180-t kell a cellában szerepeltetni. Az egyes cellákhoz beállított tizedesjegyek számát a táblák formai szabálya tartalmazza, mely letölthető a STEFI-ből. A tizedesjegyek beállítása nem változtat a %-os értékekre vonatkozó előírásokon. A %-os értékeket (pl. 12,34%) továbbra is százalékos formában, az útmutatóban előírt tizedesjegy pontossággal, a % jel feltüntetése nélkül (pl. 12,34, ha az útmutató két tizedesjegyet ír elő) kell jelenteni, kivéve, ha a tábla kitöltési előírása ettől eltérően rendelkezik."

A kitöltési előírások szerint a „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza, ennek megfelelően a fióktelep dotációs tőkéjét Önök helyesen a saját tőke tábla SF0103020 során jelentik. Fióktelep formában működő hitelintézetnek – az éves beszámolótól eltérően - a többi saját tőke elemet sem kötelezettségként, hanem szintén az SF0103 Saját tőke tábla megfelelő sorain és nem egyéb kötelezettségek között kell hogy jelentsék.

"Nem. Az SF02 táblában az értékesítéssel érintett portfólión keletkezett eredményt nem „bruttó” módon kell bemutatni, azaz a korábban megképzett értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell bemutatni, hanem nettó módon, a korábban megképzett értékvesztés követeléssel történő összevezetésével számított könyv szerinti értéknek és a kapott ellenértéknek a különbözetét az SF02220 (Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó) soron kell megjeleníteni. Véglegesen leírt követelés kivezetéskor is hasonlóan kell eljárni, azaz a korábban eredmény terhére elszámolt értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell kimutatni. Amennyiben a leírás időpontjában a leírt összeg meghaladja az értékvesztés összegét, ezért közvetlenül az eredményben a tárgyidőszakban veszteség jelenik meg, azt azonban nem az SF02220 soron, hanem az SF02460 (Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) soron kell bemutatni, konzisztens módon a hatályos MNB rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírással. Lásd még konszolidált FINREP esetében EBA 2018_3716 Q&A). "

A P_01_01041 és P_01_01111 sorokra vonatkozó jelenleg érvényes v4391_s számú EBA validációs szabály ( {P 01.01} <= 0 ) helyes, mivel a P_01_01041 és P_01_01111 sorokon nem az értékvesztett állományt hanem a halmozott értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell jelenteni. Ezen a két soron az intézmények CRR szerinti felügyeleti adatszolgáltatását előíró 2021/451 EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 69.-71. pont (F 04.03.1 tábla 050-071. oszlop) és (F 04.04.1 tábla 050-071. oszlop) szerinti értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét (F 04.02.1 tábla 020. oszlop és F 04.02.2 020. oszlop) kell jelenteni (negatív előjellel). Konszolidált adatszolgáltatást nem teljesítők esetében a Solo Finrep SF040301 és SF040401 tábláinak 050 - 071-es oszlopában feltüntetett értékvesztést illetve az SF040102 tábla hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell megjeleníteni negatív előjellel.

A Hpt. 79. § (2) bekezdés szerint felügyeleti változó díj alapja az 575/2013 EU rendelet (CRR) 92. cikkben meghatározottak szerint kiszámított tőkekövetelmény. A CRR végrehajtását bemutató Európai Bizottság által elfogadott Adatszolgáltatási végrehajtás technikai sztenderd (ITS) adatokat azonban valóban későbbi határidővel kell szolgáltatni, mint a felügyeleti díj bevallására szolgáló adatokat, ezért az intézmények az ITS adatokat nem tudják felhasználni a negyedéves felügyeleti díj változódíj megállapításához. Ezért az MNB elfogadja, hogy a felügyeleti díj bevallásához szükséges negyedév végi tőkekövetelmény adatokat becsléssel állapítsák meg, és a tárgyévre vonatkozó korrekciót az auditált beszámoló adatai alapján a tárgyévet követő II. negyedévről szóló adatszolgáltatásban végezzék el.

A kiemelt közvetítők ilyen formában nem tartoznak az adatszolgáltatási MNB rendelet hatálya alá, ezért nekik külön a 9E és a 9D adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A közvetítők által végzett tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a megbízónak szükséges jelentenie.

Az EBA által publikált v_4137 validációs szabály a következő összefüggést írja elő : ({P 02.02, r030} <= {P 01.02, r180}). A validációs szabály előírásai alapján a hitelösztönző programok forrás oldala a kibocsátott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának részét képezik, ezért kapott hitelek nem jelenthetőek ezen a soron. A kérdéses soron csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát lehet jelenteni. Más hitelintézet által nyújtott hitelt a 'P_02.02040 - Nemzeti és nemzetközi 1 éves vagy annál hosszabb lejárattal rendelkező hitelkínálati ösztönzési rendszer a reálgazdaság számára – nyújtott hitelek soron kell jelenteni'.

"A P_02.04 Finanszírozási terv – Árazás: Hitelállomány és P_02.05 Finanszírozási terv – Árazás: Betétállomány tábláknak nincs devizabontása, eltérő devizanemű állományok átlagos évesített kamat/THM értékét nem lehet külön sorokon megjeleníteni. A kitöltési útmutatóban foglaltak szerint ezek a táblák a mérleg teljes hitel- illetve betétállományára vonatkoznak. A Hitel/ betét állomány árazásakor a súlyozásba a forintban fenálló állományon kívül a külföldi pénznemben fennálló állományok bevonása is szükséges oly módon hogy az átlag kiszámításához az egyedi ügyletek mutatóit a hozzájuk tartozó ügyletek forintra átszámított tőkeösszegével (könyv szerinti értékével) kell súlyozni."

Az intézmények CRR szerinti felügyeleti adatszolgáltatását előíró 2021/451 EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletének konszolidált Finrep táblái helyett az MNB rendelet 3. mellékletének megfelelő Solo FINREP tábláit kell venni a következők szerint: F 01.01 ---> SF0101; F 01.03 --->SF0103; F 04.03.1 ---> SF040301; F 04.04.1 ---> SF040401; F 08.01 ---> SF0801; F 09.01.1 ---> SF0901, figyelembe véve a konszolidált és egyedi Finrep táblák sorainak tartalmát és az esetleges tartalmi eltéréseket.

Igen. Azokat a nemteljesítővé, felmondottá, illetve work-out fázisba került, eredetileg projektfinanszírozási hiteleket, amelyek az eredeti definíciónak már nem felelnek meg, a solo FINREP jelentésben (7F/SF07H, SF18, SF19) - annak könyvekből történő kivezetéséig - változatlanul projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni.

A 7C22/F7C42 soron az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát kell kimutatni.Azaz ha az ügyfélnek az adott vonatkozási időpontban 0 az egyenlege az SF0102 Felügyeleti mérleg előbb említett betétek sorain (betét sorok tartalmazzák a folyószámlabetétek egyenlegeit is), akkor az ügyfél az ügyfélbetétesek számában nem szerepeltetendő. A 7C22/F7C42 - Ügyfélbetétesek száma (fő) soron csak a pozitív egyenlegű betét illetve folyószámlákhoz kapcsolódó ügyfélbetétesek számát kell jelenteni.

"A lízingek számviteli elszámolását az IFRS szerint jelentő hitelintézetek esetében az IFRS 16 szabályozza. Az IFRS 16 lízing megjelenítésre vonatkozó 22. pontjának megfelelően a lízingbe vevőnek a kezdőnapon egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget kell megjelenítenie. A IFRS 16 standard 47. pontja szerint a lízingbe vevőnek vagy a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban be kell mutatnia vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie: a) a használatijog-eszközöket a többi eszköztől elkülönítve. Ha a lízingbe vevő a használatijog-eszközöket nem mutatja be elkülönítve a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, akkor: i. a használatijog-eszközöket ugyanazon a tételsoron kell figyelembe vennie, mint amelyiken a mögöttes eszközöket mutatná be, ha azok a tulajdonában állnának; és ii. közzé kell tennie, hogy az említett használatijog-eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás mely tételsorai tartalmazzák. Mivel az egyedi Finrep mérlegben nincs külön „használatijog-eszköz” sor, ezért az előbbi előírásoknak megfelelően az operatív lízing keretében bérelt eszközök az SF0101- Eszköz tábla „SF0101270 -Tárgyi eszköz” során, míg a mérlegbe felvett lízingtartozást az SF0102 - Kötelezettségek táblán belül az amortizált bekerülési értéken értékelt portfólió „Egyéb pénzügyi kötelezettség” SF0102140 során belül jelentendő, amely összhangban van a 2020-tól hatályos Finrep táblák előírásaival."

Az SF02 táblában a közvetett adókat és illetékeket a '380 egyéb adminisztratív költségek' soron kell kimutatni.

Az EBA a konszolidált F_02.00 táblában a betétbiztosítási rendszerhez és a szanálási alapokhoz történő pénzbeli hozzájárulás összegét v2.9 taxonómiában már elkülönítetten, külön soron kéri jelenteni, így - a konszolidált jelentés változásával összhangban - előbbi tételeket 2020-tól a nem konszolidált SF02 táblában is az erre a célra rendszeresített SF02385 'Pénzbeli hozzájárulás szanálási, betétbiztosítási alapokhoz' soron kell megadni. Az SF02 táblában a BEVA díjakat változatlanul az SF02380 'Egyéb adminisztratív költségek' soron kérjük bemutatni.

Az SF07H tábla 160. oszlopában a tárgynegyedév végén állománnyal rendelkező hitelszerződések darabszámát, tehát nem a hitelszámlák számát kell feltüntetni, de indokolt esetben az eltérés megengedett. A kérdésében szereplő multicurrency (többdevizás) hitelszerződés esetén előállhat, hogy egy hitelszerződésből eredően a Banknak tárgynegyedév végén akár több devizanemben is áll fenn kitettsége, így az állományt meg kell osztania a forint és deviza táblák között (SF07HA és SF07HB). Ebben az esetben a darabszám nem lesz egyező a szerződés darabszámával, mivel a követelések darabszámaként ez esetben mindkét táblában „1”-et kell jelenteni.

Amennyiben az engedményezett (faktorált) követelés megelőlegezett (fizetett) összege az alapügyletben történt módosítások (utólagos engedmények, végleges reklamáció) miatt nem térül meg a faktorált követelésből befolyó összegből és a különbözetet - bármilyen forrásból – az ügyfél rendezi, azt SF07H/K7H táblákban törlesztésként [050 oszlop], más esetekben egyéb állományváltozásként [150 oszlop] kell bemutatni.

Az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 tábla SF46160 „Átvezetés a saját tőke összetevői között” sorának 080. 'Egyéb tartalék' oszlopa tilos mező, egyezően a konszolidált szintű F_46.00 táblával. Kérjük, hogy az eredménytartalék és az egyéb tartalék közötti átvezetést a SF46190 „A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése” soron szerepeltessék.

"A sajáttőke-változások kimutatásokban (SF46, F_46.00 táblák), amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján adott saját tőke elem negatív értékének megszüntetése érdekében a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek átcsoportosítására kerül sor (a tőketartalékból az eredménytartalékba), a tranzakciót az IAS 1 106. bekezdés d) pontja szerinti tőkeváltozásként a “Tőkeleszállítás” soron kell bemutatni. Ennek megfelelően a tranzakciót a következők szerint kell jelenteni: - {F 46.00/SF46, r100, c020}: a tőketartalék csökkentése; és - {F 46.00/SF46, r100, c060}: az eredménytartalék összegének növekedése. (Előbbi kitöltést támasztja alá az EBA által kiadott 2017_3504 Q&A is.) "

Nem. Amennyiben az eredeti finanszírozási szerződés szerinti tényleges projekt cél nem változik, azaz csak a projekthitel kapcsán a finanszírozó személyében történik változás, a refinanszírozó intézménynek a projekthitelt az eredeti hitelcél szerinti soron kell bemutatnia. Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a refinanszírozás az eredeti finanszírozó intézmény által történik, és az új projektfinanszírozási szerződésben az eredeti projekt cél nem változik, az változatlanul fennáll.

Nem. A kitöltési útmutató rögzíti, hogy a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint'. Előbbiek alapján a - CRR, illetve ITS vonatkozó előírásai szerint meghatározott - eredeti kitettség érték vonatkozási időszak végi állományát kell a tábla e) oszlopában szerepeltetni.

"2018-tól a 14HD táblában a folyószámla hitelek esetén a korábbi napi mozgások kumulálása helyett az adott negyedév nyitó és záró állományának pozitív különbségét kell megadni, mint folyósítási adatot, az SF07H jelentéssel egyezően. Így a folyószámla hitelek folyósítási darabszáma negyedévente maximum 1, évente 4 lehet. Például 200 egység folyószámla hitelkeretből január 1-én 100 egység volt lehívott, március 31-én 112 egység, akkor a tárgyidőszaki folyósítás összege 12 egység és a folyósítás darabszáma 1. Amennyiben június 30-án a lehívott állomány összege 80, akkor a II. negyedévben törlesztés történt (112-80= 32 egység), melyet a táblában nem kell bemutatni, azaz a folyósítás összege változatlanul 12 egység és darabszáma 1. Ha a szeptember 30-i lehívott állomány 85 egység, akkor ezt a növekményt (85-80 = 5 egység) is hozzá kell adni az első negyedéves folyósításhoz, azaz a 14HD táblában a folyósítás összege 17 egység, folyósítás darabszáma 2 lesz. "

"Általánosan elmondható a 9FA13, 9FA15, 9FA16 sorok szerződések száma mezőkhöz, hogy amennyiben a szolgáltatások/termékek igénybevétele külön szerződés megkötésével valósult meg, akkor ezeket szerződésenként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Azaz amennyiben a fogyasztó 2 fizetési számlára vonatkozóan külön szerződéseket köt, akkor a 9FA13 sorban 2-t kell szerepeltetni (az eljárás a kérdésben szereplő 9FA15 és 9FA16 sorokra is ugyanígy értelmezhető).   A 9FA20 sor szerződések száma mezőben az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni. Előbbiek alapján a nevezett cellában azon pénzügyi szerződések darabszámát kell feltüntetni, amelyek jogilag megszűntek, azonban a szerződésből eredően az adatszolgáltató még tart nyilván követelést, azaz jelenleg is követelése áll fenn a fogyasztóval szemben (pl. jellemzően felmondott szerződések)."

Az ICAAP kézikönyvben meghatározott HUF eltolások alkalmazandók. Nem szükséges a bankoknak felülvizsgálni negyedévente az eltolás mértékét.

A korai figyelmeztető szint számításának keretén belül csak az EVE-érzékenységet kell figyelembe venni.

Amennyiben a bank a lejárat nélküli termékekre generál cash flow-t, a kamat-CF generálása és kimutatása is szükséges, mégpedig minden lejárati sávban a fennálló tőke mennyiségére vetítve. Időben egészen addig szükséges kamat CF-t generálni, amíg van fennálló tőke. Fontos, hogy lejárat nélküli termékeknél a modellezett állomány a modellezett pénzáramlá-sok/átárazódások oszlopban, külön tőke és külön kamatösszeggel, míg a nem modellezett állomány a szerződés szerinti pénzáramlás/átárazódás összegénél (csak tőkeösszeg) kerüljön feltüntetésre.

Az előbbi módon kérjük, vagyis az aktuális időpontban fennálló tőkére vetített kamatfelárat kell jelenteni, ami csökken, ahogy az ügylet amortizálódik.

A HUF esetében a csökkentett kamatsokk (Párhuzamos: 250bp, Rövid: 350bp, Hosszú: 160bp) értékek alkalmazását várjuk el, ami összhangban van az EBA/GL/2018/02 III. függelékének 2. fejezetével. A kamatláb-padló tekintetében a piaci, kockázatmentes hozamgörbe esetében az iránymutatás 115. bekezdés (k) pontjában szereplő -100 bázisponttól indulva emelkedő kamatláb-padló alkalmazását várjuk el. Az iránymutatás 115. bekezdés (h) pontjának megfelelően elvárjuk az instrumentum-specifikus kamatláb-padlók alkalmazását.

Igen, a hátralévő lejárat/átárazódásig lévő időtartam alapján kell besorolni a pénzáramlásokat.

A lejárat nélküli tételeket az 1-30 napos oszlopba kell besorolni (a szerződéses pénzáramra vonatkozóan; amennyiben az intézmény modellezi ezen termékeket, abban az esetben az f) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege oszlopba a modellezett átárazódások/lejáratok szerint szükséges besorolni a pénzáramlásokat, a h) Modellezett termékek eredeti (szerződéses) pénzáramlásának (átárazódásának) összege oszlopban pe-dig a fentebb említett, 1-30 napos sávba sorolandó a teljes pénzáramlás.)

A 9R1 jelentés f-g-h oszlopaiban összeg értékek jelentendők, így 0% kamatfelár esetén 0 értékek, míg 0%-tól eltérő felár esetén az adott fennálló tőkére vetített %-os felár összege jelentendő.

Ezen sorokban az adott devizájú hozamgörbére vonatkozó kamatsokk mértékét szükséges megadni parallel/long/short vonatkozásban. Pl. ICAAP kézikönyv alapján HUF-ra parallel 2.5% short 3.5% long 1.5% (ez eltér az EBA ajánlásban megfogalmazott parallel 3% short 4.5%, long 2%-tól!) Az egyéb devizanemek esetén az EBA ajánlás III. függelékében szereplő értékek tüntetendőek fel.

A vonatkozó EBA/GL/2018/02 alapján szükséges számolni az EVE-változást, ennek megfelelően a kockázatmentes hozamgörbe használható.

Kérjük a megnevezés oszlopot üresen hagyni.

Az arányt százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni. (például 12,34%-ot 12,34 formában)

Az átlagos ügyleti (credit spreadet tartalmazó) kamatokat kérjük feltüntetni.

Fix ügylet esetén az eredeti szerződéses lejárat hosszát, vagyis a lejárat és a ügyletkötési nap különbségét kell feltüntetni a jelentésben.

0-t kell írni.

"A portfolióminőség táblákban a forintosított devizahitelekből származó forint követeléseket a FORINT táblákban a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt. A forintosított hitelrészt a kapcsolódó devizahitel-követelésnek megfelelő minősítési kategória, fizetési késedelem, átstrukturáltság szerint kell az adatgyűjtésben szerepeltetni. A hitelszerződés minősítésénél és értékelésénél a hitel forintosított és devizarészét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni és ugyanabba a minősítési kategóriába kell sorolni. A fedezetek figyelembevétele utáni valószínűsíthető veszteséget a teljes követelésállományra kell vetíteni. (Ennek megfelelően nem minősíthető teljesítőnek a devizarész, ha nemteljesítő a forintosított hitelrész). A követelés forintban és devizában nyilvántartott részére ugyanolyan arányú értékvesztést kell elszámolni, mivel a kockázat, a várható veszteség is egyformán hárul a két részre. A hátralékossági sáv meghatározásakor a teljes szerződéses állományt egy követelésként kell figyelembe venni a hátralékosság meghatározásánál. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész eredeti lejárat szerinti késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon lejártsági sávjába kell besorolni."

A 7F Projektfinanszírozási hitelek táblában a késedelem miatt forintosított devizahiteleket a portfólió minőség táblákra jellemző szabályok szerint kell kimutatni a Könyv szeritni bruttó érték a)-d) oszlopokban és a Könyv szerinti érték e)-h) oszlopokban. A Még le nem hívott hitelkeret i)-l) oszlopait és az Egyéb tájékoztató adatok közül az Adott negyedévi folyósítás oszlopokat a kérdéskör nem érinti. A projekthitelek portfolió-minősítését és késedelmességét részletező m1)-u) oszlopok a portfolió-minősítő táblákra általánosan jellemző elvárások szerint töltendők ki. A tábla Egyéb tájékoztató adatokon belüli, érintett oszlopai kitöltésénél a projekt egységes egészként kezelendő és az Ingatlan fedezettel biztosított állomány, a Szindikált állomány a teljes finanszírozáson belül, a Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalás - Eszközök (könyv szerinti érték) és a Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen kívüli kötelezettségvállalás - (nyilvántartási érték) oszlopok kitöltésénél eszerint kell eljárni.

"A DMM táblában nem mutatható ki a részben vagy egészben forintosított devizahitelből származó forintkövetelés. Az alábbi körülmények önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy egy deviza- vagy deviza alapú hitel forintkövetelésnek minősüljön: - a devizahitelrész hátralékba kerülése miatt a devizaátértékelés leállításra kerül; - a teljes deviza- vagy devizaalapú hitelt lejárttá teszik (felmondás),. További feltétel, hogy előbbiek mellett a 'forintosítás'-ról az eredeti devizahitel-szerződés és/vagy az ÁSZF is rendelkezzk. A forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. Ha az ügyféllel szemben árfolyamváltozás miatt árfolyamkülönbözet elszámolására már semmilyen módon nem kerül sor, és az árfolyam-változás a követelés értékét nem változtatja, a követelés forint követelésnek minősül. "

Míg a hitelkockázat esetében a viszontgarancia kockázatcsökkentő hatása a kitettség meghatározása után elismerésre kerül, addig a jelenlegi DMM előírások a kitettség alapján határozzák meg a stabil forrás igényt, így a viszontgarancia automatikusan nem kerül beszámításra. Az MNB a fentiekre való tekintettel csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tartja elfogadhatónak a viszontgarancia kockázatmérséklő tételként történő kimutatását (a nem saját kockázatra nyújtott hitelek kezelésével megegyezően). A viszontgarancia beszámíthatóságának az a feltétele, ha nemcsak a lehívás, hanem a lehívás esetén keletkező követelés törlesztésének ütemezése is megegyezik a garancia és a viszontgarancia esetében, illetve a hitelkockázatot teljes mértékben az anyabank viseli (azaz a törlesztés elmaradása sem jelent likviditási kockázatot az intézmény számára).

A kötelezettségvállalás nélküli hitelkeretek esetében a kitöltési útmutató egyértelműen 5 százalékos súlyt ír elő, így ennek megfelelően kérjük a mutatónak történő megfelelést.

A DMM szabályozás nem ad lehetőséget a kapott hitelkeretek figyelembevételére.

az EIB (European Investment Bank) partnerhez kapcsolódó ügyleteket a DMM adatszolgáltatásban a pénzügyi vállalatokkal kapcsolatos sorokon kell szerepeltetni.

"A P_01.01010 során a készpénz állományt és a központi bankkal szembeni számlaköveteléseket kell jelenteni, a hitelintézetekkel szembeni látraszóló követeléseket nem ezen a soron, hanem a 180. 'Hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított visszavásárlási hitelek kivételével)' soron jelentendők. A hitelintézetekkel szembeni látraszóló követelésekre az összefüggést a P_01.01 tábla és a FINREP jelentés F_05.01 táblák sorai között a v08981_m validációs szabály adja meg: {P 01.01, r180, c010} = {F 05.01, r080, c030} - {F 05.01, r050, c030} Az erre vonatkozó 2015_1936 Q&A elérhetősége: http://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/-/qna/view/publicId/2015_1936 "

A P_02.07 „Finanszírozási terv – Hitelállomány megszerzés, kifuttatás és elidegenítés” tábla kitöltési útmutatójában leírtak szerint: „A tábla a hitelintézet szempontjából 'a) azon eszközök előrejelzése, amelyeket meg kíván szerezni, el kíván idegeníteni, illetve amelyeket kifuttatás céljából azonosított.' Ebből adódóan a táblában a mérleg állományváltozásához tartozó stratégiai célú állományokat és nem azok változását kell jelenteni. Így portfolió eladásnál a „tény” oszlopban az eladásra kívánt állomány aktuális nagyságát, míg a terv oszlopokba a tervezett maradék-állomány értéket kérjük jelenteni, amelyek csak nemnegatív számok lehetnek.

Csak a Szhitv. 1. § (1) t) pontja által a szövetkezeti hitelintézetek közé sorolt hitelintézetek felügyeleti változó díjának alapja a teljes 79. § (2) bekezdésben meghatározott tőkekövetlemény. A Hpt. hatálya alá tartozó többi hitelintézet felügyeleti változó díjának alapjául szolgáló tőkekövetelményt a Hpt. 79. § (2) a) pontja alapján kell meghatározni.

A nembanki pénzügyi közvetítők viselkedése széles skálán helyezkedik el a vállalati jellegtől a bankszerűen működőkig. Az MNB az egységes adatszolgáltatási gyakorlat megteremtése céljából a CASHFLOW táblában a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon csak a bankközi ügyleteket kéri jelenteni, tehát a kérdéses ügyfelektől származó betéteket nem. Ezen tételek – nagyságrendjüktől függően - CASHFLOWX05 Nagy betétek soron jelenhetnek meg.

Az MNB statisztikai kimutatásában ún. 'kivétellistás' bankoktól elfogadott betéteket kérjük jelenteni a CASHFLOW jelentésben a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon. Ez esetben ugyanis nem a statisztikai szempontú besorolás az elsődleges, hanem az ügyfelek tevékenységi köre az, ami meghatározó.

Lakások esetén két szintszám jelentendő kötelezően: a c10) „szint” nevű mezőben kell megadni, hogy a lakás hányadik szinten helyezkedik el az épületben, a g18)-as „társasházi szintszám” nevű mezőnél pedig azt, hogy a társasház hány szintből áll. Lakóház ingatlan típus esetén a g14)-es „szintszám” nevű mező töltése kötelező, amely mezőben azt szükséges jelenteni, hogy az épület hány szintből áll.

Igen, ezen ügyletekre vonatkozóan is szükséges adatot jelenteni az ING táblában.

Lakóingatlan:  1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint lakóingatlannak kell tekinteni, a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki.

Az ING jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitelszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitelcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre  vonatkozóan kell negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert. Kivételt képeznek az ősfeltöltés tekintetében azon finanszírozási szerződések, amelyek épülő lakóingatlanra vonatkoznak, és a kapcsolódó finanszírozási szerződés és adásvételi (elő)szerződés a rendelet hatálybalépése előtt létrejött, azonban a lakóingatlan csak a rendelet hatálybalépését követően kapott használatba-vételi engedélyt. Ezen ingatlanokra vonatkozóan az adatok a használatba-vételi engedély rendelkezésre állását követően jelentendők az ING jelentésben.

Azon finanszírozott ingatlan, amely nem kerül fedezetként bevonásra a hitelügylet mögé, nem kell az ING jelentésben szerepeltetni.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben.

A ING jelentésben csak azon finanszírozáshoz kapcsolódó ingatlanok értékbecslésből megismert adatokat kérjük lejelenteni, melyek megfelelnek a lakóingatlan definíciónak a 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés értelmében. Az építés alatt álló ingatlan (társasházi lakás) és a hozzá kapcsolódó tranzakció adatai csak akkor jelentendőek, amikor a lakás elkészült, lakóház vagy lakás megnevezéssel a nyilvántartásba került.

Ha egy hitelhez több ingatlan kapcsolódik csak a finanszírozott, értékbecslésben értékelt, és fedezetbe vont ingatlan adatai jelentendők, a pótfedezet adatai nem.

A c12)-es mező nem kódtáras mező. Itt ebben a szabad szöveges mezőben az Ingatlan tulajdoni lapján (tulajdoni lap I. rész, megnevezés oszlopban) szereplő ingatlan típust kell megadni.

Az ING jelentésben a lakóingatlan finanszírozáshoz készült értékbecslésekből a lakóingatlanra kinyert információk relevánsak. Így a finanszírozáshoz készült értékbecslések esetében szakmailag nem elfogadható, hogy a lakás + teremgarázs + tároló együttes értékelése esetén nincs külön értékkel meghatározva, illetve nyilvántartva az egyes ingatlanok piaci értéke. Az adatszolgáltatásban ezért a két helyrajzi számon nyilvántartott két ingatlant (lakás + garázs) tilos egy értéken (egy soron) jelenteni, mert az a lakóingatlan piaci értékéről nem a valós információt tartalmazza.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben. Bármilyen más esetben az egy ingatlan egy sor elvnek kell érvényesülnie az adatok jelentésekor.

A sorszámozást kérjük minden negyedéves periódusban legyenek szívesek újrakezdeni.

A ’h7’ és ’h8’ mezőkben lakóház esetében tilos adatot jelenteni, lakás esetén pedig az adatok megadása opcionális, azaz, ha nem áll rendelkezésre a releváns adat, úgy nem kötelező megadni adatot a két hivatkozott mezőben, amennyiben az adat rendelkezésre fog állni, azt az értéket kérjük megadni, amely megfeleltethető az ingatlanszakmai gyakorlatnak és elvárásoknak.

A fenti esetek valóban lefedik azt az elvárást, hogy az adott ingatlannak közvetlenül, vagy közvetetten, de legyen biztosított közterület kapcsolata, így elfogadható ezekben az esetekben az ’I’ érték jelentése.

A saját telek típusát kérnék megadni pl. Társasház esetén –’THAZ’, földhasználati joggal épült épület esetén ’FHASZN_JOG’.

A fennmaradó terhek mező szabad szöveges mezőként jelentendő. A mezőben azon bejegyzések megadása szükséges, melyek a tulajdonosváltást követően is fennmaradnak a kapcsolódó kódlistában szereplő értékek megadásával. Amennyiben a mezőben több érték egyidejű megjelölése szükséges, úgy azokat a zárójelben szereplő értékekkel (TELKI_SZOLG, FHASZN_JOG, KSZOLG_HASZNJOG, VBSZOLG_JOG, VEZ_JOG, EGYEB), „-” elválasztó jellel elválasztva kell megadni.

"Az ingatlantranzakciós jelentéshez kapcsolódó 42/2020. (XI. 19.) MNB rendeletben található 17. számú melléklet alapján a válaszunk a felvetett kérdésre igen, az adatszolgáltatásban csak az adásvétellel érintett ingatlanokat kell jelenteni. „A felügyeleti jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitel- és lízingszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitel- és lízingcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre (a továbbiakban: Ingatlan) vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert.”"

A munkavállaló részére szociális céllal nyújtott kölcsönügyleteket nem szükséges jelenteni az Ingatlantranzakciós adatszolgáltatásban.

Nem szükséges a felújításhoz kapcsolódó hitelekre adatot megadni az ING jelentésben.

"A feltett kérdésre a válasz igen, a leírt esetben csak az építés befejezését követően kerül bele az ügylet az ING jelentésbe. Két paraméter befolyásolja a releváns ügylet jelentési dátumát: -finanszírozási szerződés dátuma -használatbavételi engedély dátuma (amennyiben épülő ingatlanról beszélünk). A két dátum közül a szigorúbb a jogerős használatbavételi engedély dátuma, mert csak akkor tekinthető lakóingatlannak az épülő lakás, ha már készen van. Azaz ha a finanszírozási szerződés már korábban megkötésre került, de még nincs jogerős használatbavételi engedély, akkor még nem jelentendő a tranzakció."

"Amennyiben a szerződésmódosítás dátumát megelőzően nem került jelentésre a tranzakció, úgy a módosított dátumot kérjük jelenteni, ha már korábban jelentésre került a tranzakcióhoz kapcsolódó rekord, akkor kérjük a módosított adatokkal újra jelentsék a tranzakciót. A kitöltési útmutató alapján a tárgyidőszakban megkötött hitel-és lízingszerződéssel finanszírozott, és fedezetbe vont lakóingatlanra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, ahol az alábbi releváns adatok szerepelnek: b2) Ingatlantranzakció dátuma, az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát szükséges megadni (Előszerződés nem adható meg, csak a végleges adásvételi szerződés, amelyhez hitelszerződés kapcsolódik) b3) Finanszírozás dátuma, az ingatlan adásvételhez kapcsolódó finanszírozás, azaz hitel-és lízingszerződés dátumát szükséges megadni. b4) az ingatlan bruttó vételárát szükséges megadni Végleges adásvételi szerződés módosulása, mely a vételár emelkedését eredményezné magával vonja új értékbecslés készítését (értékbecslés aktualizálását), és a hitelösszeg emelkedése esetén hitelszerződés módosítását, ebben az esetben a korábban lejelentett adatok módosítása szükséges. "

Az előző válasszal összhangban, ha már korábban jelentésre került a tranzakció és a vételár, akkor a módosított adatokkal szükséges jelenteni újra a tranzakciót.

Igen, ezt az értéket szükséges jelenteni.

A tábla lehetőséget ad a nem HUF-ban meghatározott vételár jelentésére is, tekintve, hogy van egy kapcsolódó devizanem mező is, így kérjük eredeti összegben és devizában jelentsék a vételárat.

Ebben az esetben a 'közterület neve' mezőben kérjük 'NA' érték megadását, a 'közterület jellege' mezőben pedig 'EGYEB' kódérték használatát.

A 9D negyedéves adatszolgáltatás teljesítése során az ügyletek összegének megadásakor az értékpapír ügyleteket nem kell szerepeltetni.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint, az ügylet jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet. Az alábbi sorokat tekintve lehet releváns (pl.: 9D04 - Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, 9D07 - Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet).

Egyedül az új ügyfélkapcsolatokat szükséges megadni.

A kitöltési útmutató a 9D05 sor vonatkozásában a következő szerint fogalmaz: „PEP-nek minősülő ügyfél számlájának javára vagy terhére teljesített ügyletek darabszámát és összegét kell az adatszolgáltatónak megadnia”. Tekintettel arra, hogy az ügyfél fogalmába az adóstárs is beleértendő, így azon szerződések forgalmát is szükséges az adatszolgáltatás során jelenteni, amely szerződéseknél az adóstárs a PEP.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint az ügyleti megbízás azon ügylet, amelyet az adatszolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A 9D13-as sorban mind az adatszolgáltató, mind a NAV PTEI által kezdeményezett felfüggesztések számát szükséges szerepeltetni, amely adatot a 9D1311-es és a 9D1312-es sorokban szükséges kettő részre bontani. Abban az esetben, ha akár az adatszolgáltató, akár a PTEI kezdeményezett korábban felfüggesztést és a PTEI ezen felfüggesztés hosszabbítását elrendelte, úgy azt a 9D132-es sorban szükséges jelölni.

Valamennyi AML/CFT-hez kapcsolódó fejlesztést szükséges feltüntetni, így a szankciós tárgyú fejlesztés is ideértendő.

A 9E tábla c) és d) oszlopaiban érintett adatsorainak vonatkozásában a terhelések és jóváírások éves összesített értékösszegét az adatszolgáltató szemszögéből kérjük megadni.

A 9E adatszolgáltatásnál a készpénzforgalmat érintő mezők töltésénél a PEK által teljesített befizetések nem jelentendők.

A kerekítés szabályai szerint kérjük megadni az adatokat, úgy hogy a 9E03 sorban megadott érték megfeleljen a 9E031-9E037 sorokban a kerekítés szabályainak megfelelően szereplő értékek összegének.

Az adott sorban egyedül az adatszolgáltató FTE adata jelentendő, a kiszervezés keretében végzett tevékenység nem tartozik ide. A 9E03-as sor megegyezik a 9E031-037 sorokban megadott értékek összegével.

Az adatszolgáltató saját megítélésén nyugszik, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő pl.: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elve, illetve a minőségellenőrzés is.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőző tevékenységgel összefüggő tanácsadási tevékenység pl.: AML/CFT jellegű állásfoglalások nyújtása. Az általános compliance tevékenységet (pl.: etika, összeférhetetlenség) ettől eltérően szükséges kezelni.

Minden AML/CFT tárgyú tréning függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Amennyiben a bankcsoport által kiadott kötelező tréningek összeállításához, megtartásához helyi erőforrás igénybevétele szükséges, úgy az is jelentendő.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint kiemelt kockázatú országnak minősül a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország.

Valamennyi tranzakció jelentendő, nem került limit alkalmazásra.

A második mondat szerint kérjük az egyenleg megadását. (Az egyenleg oszlopban a tárgyévben a hitelezés során felhasznált óvadékok együttes összegét szükséges feltüntetni.)

A gyűjtőszámlába beleértendő a cash pool számlák is.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele sor vonatkozásában a tárgyévre vonatkozó adatokat szükséges megadni, vagyis az adott évben a tábla adott sorában meghatározott módon elvégzett ügyfél-átvilágítások darabszáma jelentendő.

A 9E082-es sorban a pénzváltások összértékét a Jóváírás oszlopában kérjük feltüntetni, és a Terhelés oszlopát kérjük üresen hagyni.

Az adatszolgáltatás során a kockázatot növelő, illetve csökkentő tényezők darabszámát kell megadni intézményi szinten (vagyis a tényezők számát nem kell lebontani ügyfél, illetve szerződési szintig). Példálózó jelleggel a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak „Termékekhez, szolgáltatásokhoz és ügyletekhez kapcsolódó kockázatot növelő tényezők” között nem az érintett szerződések számát kell feltüntetnie, hanem azt, hogy a 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás Mellékletben felsorolt kockázati tényezők közül intézményi szinten hány darab tényezőt azonosított.

Abban az esetben, ha a 7/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás Mellékletének 84. pontjában felsorolt kockázati tényezők közül az adatszolgáltató legalább egyet azonosított, akkor a „Kereskedelemfinanaszírozási szolgáltatás ügyleti kockázatát növelő tényezők” értéke 1 (függetlenül attól, hogy az alábontásban szereplő tényezők közül hány került azonosításra). Értelemszerűen, ha egyik ilyen tényező sem került azonosításra, akkor 0-ás értéket kell megadni.

Nem. Amennyiben az eredeti finanszírozási szerződés szerinti tényleges projekt cél nem változik, azaz csak a projekthitel kapcsán a finanszírozó személyében történik változás, a refinanszírozó intézménynek a projekthitelt az eredeti hitelcél szerinti soron kell bemutatnia. Hasonló módon kell eljárni abban az esetben is, amennyiben a refinanszírozás az eredeti finanszírozó intézmény által történik, és az új projektfinanszírozási szerződésben az eredeti projekt cél nem változik, az változatlanul fennáll.

A fennmaradó terhek mező szabad szöveges mezőként jelentendő. A mezőben azon bejegyzések megadása szükséges, melyek a tulajdonosváltást követően is fennmaradnak a kapcsolódó kódlistában szereplő értékek megadásával. Amennyiben a mezőben több érték egyidejű megjelölése szükséges, úgy azokat a zárójelben szereplő értékekkel (TELKI_SZOLG, FHASZN_JOG, KSZOLG_HASZNJOG, VBSZOLG_JOG, VEZ_JOG, EGYEB), „-” elválasztó jellel elválasztva kell megadni.

"Az ingatlantranzakciós jelentéshez kapcsolódó 42/2020. (XI. 19.) MNB rendeletben található 17. számú melléklet alapján a válaszunk a felvetett kérdésre igen, az adatszolgáltatásban csak az adásvétellel érintett ingatlanokat kell jelenteni. „A felügyeleti jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitel- és lízingszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitel- és lízingcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre (a továbbiakban: Ingatlan) vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert.”"

A munkavállaló részére szociális céllal nyújtott kölcsönügyleteket nem szükséges jelenteni az Ingatlantranzakciós adatszolgáltatásban.

Nem szükséges a felújításhoz kapcsolódó hitelekre adatot megadni az ING jelentésben.

"A feltett kérdésre a válasz igen, a leírt esetben csak az építés befejezését követően kerül bele az ügylet az ING jelentésbe. Két paraméter befolyásolja a releváns ügylet jelentési dátumát: -finanszírozási szerződés dátuma -használatbavételi engedély dátuma (amennyiben épülő ingatlanról beszélünk). A két dátum közül a szigorúbb a jogerős használatbavételi engedély dátuma, mert csak akkor tekinthető lakóingatlannak az épülő lakás, ha már készen van. Azaz ha a finanszírozási szerződés már korábban megkötésre került, de még nincs jogerős használatbavételi engedély, akkor még nem jelentendő a tranzakció."

"Amennyiben a szerződésmódosítás dátumát megelőzően nem került jelentésre a tranzakció, úgy a módosított dátumot kérjük jelenteni, ha már korábban jelentésre került a tranzakcióhoz kapcsolódó rekord, akkor kérjük a módosított adatokkal újra jelentsék a tranzakciót. A kitöltési útmutató alapján a tárgyidőszakban megkötött hitel-és lízingszerződéssel finanszírozott, és fedezetbe vont lakóingatlanra vonatkozóan kell adatot szolgáltatni, ahol az alábbi releváns adatok szerepelnek: b2) Ingatlantranzakció dátuma, az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát szükséges megadni (Előszerződés nem adható meg, csak a végleges adásvételi szerződés, amelyhez hitelszerződés kapcsolódik) b3) Finanszírozás dátuma, az ingatlan adásvételhez kapcsolódó finanszírozás, azaz hitel-és lízingszerződés dátumát szükséges megadni. b4) az ingatlan bruttó vételárát szükséges megadni Végleges adásvételi szerződés módosulása, mely a vételár emelkedését eredményezné magával vonja új értékbecslés készítését (értékbecslés aktualizálását), és a hitelösszeg emelkedése esetén hitelszerződés módosítását, ebben az esetben a korábban lejelentett adatok módosítása szükséges. "

Az előző válasszal összhangban, ha már korábban jelentésre került a tranzakció és a vételár, akkor a módosított adatokkal szükséges jelenteni újra a tranzakciót.

Igen, ezt az értéket szükséges jelenteni.

A tábla lehetőséget ad a nem HUF-ban meghatározott vételár jelentésére is, tekintve, hogy van egy kapcsolódó devizanem mező is, így kérjük eredeti összegben és devizában jelentsék a vételárat.

Ebben az esetben a 'közterület neve' mezőben kérjük 'NA' érték megadását, a 'közterület jellege' mezőben pedig 'EGYEB' kódérték használatát.

A kiemelt közvetítők ilyen formában nem tartoznak a 42/2020. (XI. 19.) MNB rendelet hatálya alá, ezért nekik külön a 9E és a 9D adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A közvetítők által végzett tevékenységekkel kapcsolatos adatokat a megbízónak szükséges jelentenie.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele sor vonatkozásában a tárgyévre vonatkozó adatokat szükséges megadni, vagyis az adott évben a tábla adott sorában meghatározott módon elvégzett ügyfél-átvilágítások darabszáma jelentendő.

A 9E082-es sorban a pénzváltások összértékét a Jóváírás oszlopában kérjük feltüntetni, és a Terhelés oszlopát kérjük üresen hagyni.

Az adatszolgáltatás során a kockázatot növelő, illetve csökkentő tényezők darabszámát kell megadni intézményi szinten (vagyis a tényezők számát nem kell lebontani ügyfél, illetve szerződési szintig). Példálózó jelleggel a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak „Termékekhez, szolgáltatásokhoz és ügyletekhez kapcsolódó kockázatot növelő tényezők” között nem az érintett szerződések számát kell feltüntetnie, hanem azt, hogy a 7/2019 (IV. 1.) MNB ajánlás Mellékletben felsorolt kockázati tényezők közül intézményi szinten hány darab tényezőt azonosított.

Abban az esetben, ha a 7/2019 (IV. 1.) MNB ajánlás Mellékletének 84. pontjában felsorolt kockázati tényezők közül az adatszolgáltató legalább egyet azonosított, akkor a „Kereskedelemfinanaszírozási szolgáltatás ügyleti kockázatát növelő tényezők” értéke 1 (függetlenül attól, hogy az alábontásban szereplő tényezők közül hány került azonosításra). Értelemszerűen, ha egyik ilyen tényező sem került azonosításra, akkor 0-ás értéket kell megadni.

A 9D negyedéves táblát alőször az első negyedévre (2021 Q1) vonatkozóan 2021. május 12. napjáig kell küldeni.

A 9D negyedéves adatszolgáltatás teljesítése során az ügyletek összegének megadásakor az értékpapír ügyleteket nem kell szerepeltetni.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint, az ügylet jelenti mind az üzleti kapcsolat, mind pedig az ügyleti megbízás során teljesített ügyletet. Az alábbi sorokat tekintve lehet releváns (pl.: 9D04 - Egyedileg a százmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, 9D07 - Legjelentősebb összegű végrehajtott ügylet).

Egyedül az új ügyfélkapcsolatokat szükséges megadni.

A kitöltési útmutató a 9D05 sor vonatkozásában a következő szerint fogalmaz: „PEP-nek minősülő ügyfél számlájának javára vagy terhére teljesített ügyletek darabszámát és összegét kell az adatszolgáltatónak megadnia”. Tekintettel arra, hogy az ügyfél fogalmába az adóstárs is beleértendő, így azon szerződések forgalmát is szükséges az adatszolgáltatás során jelenteni, amely szerződéseknél az adóstárs a PEP.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint az ügyleti megbízás azon ügylet, amelyet az adatszolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló személy, személyes közreműködés mellett eseti jelleggel végez.

A 9D13-as sorban mind az adatszolgáltató, mind a NAV PTEI által kezdeményezett felfüggesztések számát szükséges szerepeltetni, amely adatot a 9D1311-es és a 9D1312-es sorokban szükséges kettő részre bontani. Abban az esetben, ha akár az adatszolgáltató, akár a PTEI kezdeményezett korábban felfüggesztést és a PTEI ezen felfüggesztés hosszabbítását elrendelte, úgy azt a 9D132-es sorban szükséges jelölni.

Valamennyi AML/CFT-hez kapcsolódó fejlesztést szükséges feltüntetni, így a szankciós tárgyú fejlesztés is ideértendő.

A 9E táblát első alkalommal 2020.12.31-re vonatkozóan 2021.03. 31-ig szükséges teljesíteni. Azonban, az adatszolgáltatónak a 9E0511, 9E0512, 9E0513, 9E0514, 9E061, 9E062, 9E072, 9E11, 9E12, 9E13, 9E131, 9E18, 9E20, 9E21 sor szerinti adatokat első alkalommal 2021-re mint tárgyévre vonatkozóan kell teljesítenie.

A 9E tábla c) és d) oszlopaiban érintett adatsorainak vonatkozásában a terhelések és jóváírások éves összesített értékösszegét az adatszolgáltató szemszögéből kérjük megadni.

A 9E adatszolgáltatásnál a készpénzforgalmat érintő mezők töltésénél a PEK által teljesített befizetések nem jelentendők.

A kerekítés szabályai szerint kérjük megadni az adatokat, úgy hogy a 9E03 sorban megadott érték megfeleljen a 9E031-9E037 sorokban a kerekítés szabályainak megfelelően szereplő értékek összegének.

Az adott sorban egyedül az adatszolgáltató FTE adata jelentendő, a kiszervezés keretében végzett tevékenység nem tartozik ide. A 9E03-as sor megegyezik a 9E031-037 sorokban megadott értékek összegével.

Az adatszolgáltató saját megítélésén nyugszik, hogy az általa alkalmazott eljárások során mi minősül másodlagos kontrollfunkciónak. A másodlagos kontroll alatt értendő pl.: riasztások, bejelentések, ügyfél-átvilágítások során alkalmazott négyszem elve, illetve a minőségellenőrzés is.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőző tevékenységgel összefüggő tanácsadási tevékenység pl.: AML/CFT jellegű állásfoglalások nyújtása. Az általános compliance tevékenységet (pl.: etika, összeférhetetlenség) ettől eltérően szükséges kezelni.

Minden AML/CFT tárgyú tréning függetlenül attól, hogy az személyes megjelenést igényel vagy e-learning jellegű, általános vagy specifikus. Amennyiben a bankcsoport által kiadott kötelező tréningek összeállításához, megtartásához helyi erőforrás igénybevétele szükséges, úgy az is jelentendő.

A kitöltési előírásban használt fogalmak szerint kiemelt kockázatú országnak minősül a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország.

Valamennyi tranzakció jelentendő, nem került limit alkalmazásra.

A második mondat szerint kérjük az egyenleg megadását. (Az egyenleg oszlopban a tárgyévben a hitelezés során felhasznált óvadékok együttes összegét szükséges feltüntetni.)

A gyűjtőszámlába beleértendő a cash pool számlák is.

Az átlagos ügyleti (credit spreadet tartalmazó) kamatokat kérjük feltüntetni.

Fix ügylet esetén az eredeti szerződéses lejárat hosszát, vagyis a lejárat és a ügyletkötési nap különbségét kell feltüntetni a jelentésben.

0-t kell írni.

az EIB (European Investment Bank) partnerhez kapcsolódó ügyleteket a DMM adatszolgáltatásban a pénzügyi vállalatokkal kapcsolatos sorokon kell szerepeltetni.

A P_01_01041 és P_01_01111 sorokra vonatkozó jelenleg érvényes v4391_s számú EBA validációs szabály ( {P 01.01} <= 0 ) helyes, mivel a P_01_01041 és P_01_01111 sorokon nem az értékvesztett állományt hanem a halmozott értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell jelenteni. Ezen a két soron a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklet 2. rész 69.-71. pont (F 04.03.1 tábla 050-070. oszlop) és (F 04.04.1 tábla 050-070. oszlop) szerinti értékvesztést, illetve a hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét (F 04.02.1 tábla 020. oszlop és F 04.02.2 020. oszlop) kell jelenteni (negatív előjellel). Konszolidált adatszolgáltatást nem teljesítők esetében a Solo Finrep SF040301 és SF040401 tábláinak 050 - 070-es oszlopában feltüntetett értékvesztést illetve az SF040102 tábla hitelkockázatból származó negatív valósérték-változások halmozott összegét kell megjeleníteni negatív előjellel.

"A P_01.01010 során a készpénz állományt és a központi bankkal szembeni számlaköveteléseket kell jelenteni, a hitelintézetekkel szembeni látraszóló követeléseket nem ezen a soron, hanem a 180. 'Hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított visszavásárlási hitelek kivételével)' soron jelentendők. A hitelintézetekkel szembeni látraszóló követelésekre az összefüggést a P_01.01 tábla és a FINREP jelentés F_05.01 táblák sorai között a v08981_m validációs szabály adja meg: {P 01.01, r180, c010} = {F 05.01, r080, c030} - {F 05.01, r050, c030} Az erre vonatkozó 2015_1936 Q&A elérhetősége: http://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa/-/qna/view/publicId/2015_1936 "

Az EBA által publikált v_4137 validációs szabály a következő összefüggést írja elő : ({P 02.02, r030} <= {P 01.02, r180}). A validációs szabály előírásai alapján a hitelösztönző programok forrás oldala a kibocsátott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományának részét képezik, ezért kapott hitelek nem jelenthetőek ezen a soron. A kérdéses soron csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát lehet jelenteni. Más hitelintézet által nyújtott hitelt a 'P_02.02040 - Nemzeti és nemzetközi 1 éves vagy annál hosszabb lejárattal rendelkező hitelkínálati ösztönzési rendszer a reálgazdaság számára – nyújtott hitelek soron kell jelenteni'.

"A P_02.04 Finanszírozási terv – Árazás: Hitelállomány és P_02.05 Finanszírozási terv – Árazás: Betétállomány tábláknak nincs devizabontása, eltérő devizanemű állományok átlagos évesített kamat/THM értékét nem lehet külön sorokon megjeleníteni. A kitöltési útmutatóban (42/2020. (XI. 19.) MNB Rendelet 15. melléklet) foglaltak szerint ezek a táblák a mérleg teljes hitel- illetve betétállományára vonatkoznak. A Hitel/ betét állomány árazásakor a súlyozásba a forintban fenálló állományon kívül a külföldi pénznemben fennálló állományok bevonása is szükséges oly módon hogy az átlag kiszámításához az egyedi ügyletek mutatóit a hozzájuk tartozó ügyletek forintra átszámított tőkeösszegével (könyv szerinti értékével) kell súlyozni."

A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletének konszolidált Finrep táblái helyett a 42/2020. (XII. 19.) MNB rendelet 3. mellékletének megfelelő Solo FINREP tábláit kell venni a következők szerint: F 01.01 ---> SF0101; F 01.03 --->SF0103 ;F 04.03.1 ---> SF040301; F 04.04.1 ---> SF040401; F 08.01 ---> SF0801; F 09.01.1 ---> SF0901, figyelembe véve a konszolidált és egyedi Finrep táblák sorainak tartalmát és az esetleges tartalmi eltéréseket.

A P_02.07 „Finanszírozási terv – Hitelállomány megszerzés, kifuttatás és elidegenítés” tábla kitöltési útmutatójában leírtak szerint: „A tábla a hitelintézet szempontjából a) azon eszközök előrejelzése, amelyeket meg kíván szerezni, el kíván idegeníteni, illetve amelyeket kifuttatás céljából azonosított.' Ebből adódóan a táblában a mérleg állományváltozásához tartozó stratégiai célú állományokat és nem azok változását kell jelenteni. Így portfolió eladásnál a „tény” oszlopban az eladásra kívánt állomány aktuális nagyságát, míg a terv oszlopokba a tervezett maradék-állomány értéket kérjük jelenteni, amelyek csak nemnegatív számok lehetnek.

A nembanki pénzügyi közvetítők viselkedése széles skálán helyezkedik el a vállalati jellegtől a bankszerűen működőkig. Az MNB az egységes adatszolgáltatási gyakorlat megteremtése céljából a CASHFLOW táblában a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon csak a bankközi ügyleteket kéri jelenteni, tehát a kérdéses ügyfelektől származó betéteket nem. Ezen tételek – nagyságrendjüktől függően - CASHFLOWX05 Nagy betétek soron jelenhetnek meg.

Az MNB statisztikai kimutatásában ún. 'kivétellistás' bankoktól elfogadott betéteket kérjük jelenteni a CASHFLOW jelentésben a CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon. Ez esetben ugyanis nem a statisztikai szempontú besorolás az elsődleges, hanem az ügyfelek tevékenységi köre az, ami meghatározó.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben. Bármilyen más esetben az egy ingatlan egy sor elvnek kell érvényesülnie az adatok jelentésekor.

A sorszámozást kérjük minden negyedéves periódusban legyenek szívesek újrakezdeni.

A ’h7’ és ’h8’ mezőkben lakóház esetében tilos adatot jelenteni, lakás esetén pedig az adatok megadása opcionális, azaz, ha nem áll rendelkezésre a releváns adat, úgy nem kötelező megadni adatot a két hivatkozott mezőben, amennyiben az adat rendelkezésre fog állni, azt az értéket kérjük megadni, amely megfeleltethető az ingatlanszakmai gyakorlatnak és elvárásoknak.

A fenti esetek valóban lefedik azt az elvárást, hogy az adott ingatlannak közvetlenül, vagy közvetetten, de legyen biztosított közterület kapcsolata, így elfogadható ezekben az esetekben az ’I’ érték jelentése.

A saját telek típusát kérnék megadni pl. Társasház esetén –’THAZ’, földhasználati joggal épült épület esetén ’FHASZN_JOG’.

"Igen. Az MNB új adatgyűjtő rendszere az eddigiektől eltérően kezeli a tizedesjegyeket, melyeket a táblák kitöltése során figyelembe kell venni. A tizedesjegyek alapértelmezett értéke 0, kivéve azon numerikus, százalék és pénz típusú cellákat, ahol a kitöltési előírások ettől eltérő tizedesjegy pontosságot írnak elő. Ebben az esetben: - ha a beállított tizedesjegynél több tizedessel érkezik adat, akkor az adatszolgáltatás befogadásra kerül és azt a fogadó modul a megadott tizedesjegyre kerekítve tárolja le az adatbázisban. - ha a beállított tizedesjegynél kevesebb tizedesjeggyel érkezik be az adat, az nem elfogadható formai hiba, így az adatszolgáltatás visszautasításra kerül. A cellák kitöltése során tehát az elvárt pontosságnak megfelelően kell jelenteni pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, akkor 0,129. Adott esetben ez azt is jelentheti, hogy ki kell egészíteni az adatokat 0-kal pl. ha az elvárt tizedesjegyek száma 3, de egy számítás eredményeként a cellában jelentendő érték pontosan 12,18 (azaz a 3. tizedesjegy 0 lenne), akkor 12,18 helyett 12.180-t kell a cellában szerepeltetni. Az egyes cellákhoz beállított tizedesjegyek számát a táblák formai szabálya tartalmazza, mely letölthető a STEFI-ből. A tizedesjegyek beállítása nem változtat a %-os értékekre vonatkozó előírásokon. A %-os értékeket (pl. 12,34%) továbbra is százalékos formában, az útmutatóban előírt tizedesjegy pontossággal, a % jel feltüntetése nélkül (pl. 12,34, ha az útmutató két tizedesjegyet ír elő) kell jelenteni, kivéve, ha a tábla kitöltési előírása ettől eltérően rendelkezik."

"A lízingek számviteli elszámolását az IFRS szerint jelentő hitelintézetek esetében az IFRS 16 szabályozza. Az IFRS 16 lízing megjelenítésre vonatkozó 22. pontjának megfelelően a lízingbe vevőnek a kezdőnapon egy használatijog-eszközt és egy lízingkötelezettséget kell megjelenítenie. A IFRS 16 standard 47. pontja szerint a lízingbe vevőnek vagy a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban be kell mutatnia vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie: a) a használatijog-eszközöket a többi eszköztől elkülönítve. Ha a lízingbe vevő a használatijog-eszközöket nem mutatja be elkülönítve a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, akkor: i. a használatijog-eszközöket ugyanazon a tételsoron kell figyelembe vennie, mint amelyiken a mögöttes eszközöket mutatná be, ha azok a tulajdonában állnának; és ii. közzé kell tennie, hogy az említett használatijog-eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás mely tételsorai tartalmazzák. Mivel az egyedi Finrep mérlegben nincs külön „használatijog-eszköz” sor, ezért az előbbi előírásoknak megfelelően az operatív lízing keretében bérelt eszközök az SF0101- Eszköz tábla „SF0101270 -Tárgyi eszköz” során, míg a mérlegbe felvett lízingtartozást az SF0102 - Kötelezettségek táblán belül az amortizált bekerülési értéken értékelt portfólió „Egyéb pénzügyi kötelezettség” SF0102140 során belül jelentendő, amely összhangban van a 2020-tól hatályos Finrep táblák előírásaival."

A 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 3. mellékletének 2.3 pontjában előírtak szerint a „Befizetett jegyzett tőke” sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza, ennek megfelelően a fióktelep dotációs tőkéjét Önök helyesen a saját tőke tábla SF0103020 során jelentik. Fióktelep formában működő hitelintézetnek – az éves beszámolótól eltérően - a többi saját tőke elemet sem kötelezettségként, hanem szintén az SF0103 Saját tőke tábla megfelelő sorain és nem egyéb kötelezettségek között kell hogy jelentsék.

Az SF02 táblában a közvetett adókat és illetékeket a '380 egyéb adminisztratív költségek' soron kell kimutatni.

Az EBA a konszolidált F_02.00 táblában a betétbiztosítási rendszerhez és a szanálási alapokhoz történő pénzbeli hozzájárulás összegét v2.9 taxonómiában már elkülönítetten, külön soron kéri jelenteni, így - a konszolidált jelentés változásával összhangban - előbbi tételeket 2020-tól a nem konszolidált SF02 táblában is az erre a célra rendszeresített SF02385 'Pénzbeli hozzájárulás szanálási, betétbiztosítási alapokhoz' soron kell megadni. Az SF02 táblában a BEVA díjakat változatlanul az SF02380 'Egyéb adminisztratív költségek' soron kérjük bemutatni.

"Nem. Az SF02 táblában az értékesítéssel érintett portfólión keletkezett eredményt nem „bruttó” módon kell bemutatni, azaz a korábban megképzett értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell bemutatni, hanem nettó módon, a korábban megképzett értékvesztés követeléssel történő összevezetésével számított könyv szerinti értéknek és a kapott ellenértéknek a különbözetét az SF02220 (Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó) soron kell megjeleníteni. Véglegesen leírt követelés kivezetéskor is hasonlóan kell eljárni, azaz a korábban eredmény terhére elszámolt értékvesztést nem értékvesztés visszaírásként kell kimutatni. Amennyiben a leírás időpontjában a leírt összeg meghaladja az értékvesztés összegét, ezért közvetlenül az eredményben a tárgyidőszakban veszteség jelenik meg, azt azonban nem az SF02220 soron, hanem az SF02460 (Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása) soron kell bemutatni, konzisztens módon a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelet 2019-től hatályos kitöltési útmutató II pontjában foglalt előírással. Lásd még konszolidált FINREP esetében EBA 2018_3716 Q&A). "

Az SF07H tábla 160. oszlopában a tárgynegyedév végén állománnyal rendelkező hitelszerződések darabszámát, tehát nem a hitelszámlák számát kell feltüntetni, de indokolt esetben az eltérés megengedett. A kérdésében szereplő multicurrency (többdevizás) hitelszerződés esetén előállhat, hogy egy hitelszerződésből eredően a Banknak tárgynegyedév végén akár több devizanemben is áll fenn kitettsége, így az állományt meg kell osztania a forint és deviza táblák között (SF07HA és SF07HB). Ebben az esetben a darabszám nem lesz egyező a szerződés darabszámával, mivel a követelések darabszámaként ez esetben mindkét táblában „1”-et kell jelenteni.

Amennyiben az engedményezett (faktorált) követelés megelőlegezett (fizetett) összege az alapügyletben történt módosítások (utólagos engedmények, végleges reklamáció) miatt nem térül meg a faktorált követelésből befolyó összegből és a különbözetet - bármilyen forrásból – az ügyfél rendezi, azt SF07H/K7H táblákban törlesztésként [050 oszlop], más esetekben egyéb állományváltozásként [150 oszlop] kell bemutatni.

Az egyedi szintű saját tőke változást bemutató SF46 tábla SF46160 „Átvezetés a saját tőke összetevői között” sorának 080. 'Egyéb tartalék' oszlopa tilos mező, egyezően a konszolidált szintű F_46.00 táblával. Kérjük, hogy az eredménytartalék és az egyéb tartalék közötti átvezetést a SF46190 „A saját tőke egyéb növekedése vagy (-) csökkenése” soron szerepeltessék.

"A sajáttőke-változások kimutatásokban (SF46, F_46.00 táblák), amennyiben a vonatkozó jogszabályok alapján adott saját tőke elem negatív értékének megszüntetése érdekében a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek átcsoportosítására kerül sor (a tőketartalékból az eredménytartalékba), a tranzakciót az IAS 1 106. bekezdés d) pontja szerinti tőkeváltozásként a “Tőkeleszállítás” soron kell bemutatni. Ennek megfelelően a tranzakciót a következők szerint kell jelenteni: - {F 46.00/SF46, r100, c020}: a tőketartalék csökkentése; és - {F 46.00/SF46, r100, c060}: az eredménytartalék összegének növekedése. (Előbbi kitöltést támasztja alá az EBA által kiadott 2017_3504 Q&A is.) "

Igen. Azokat a nemteljesítővé, felmondottá, illetve work-out fázisba került, eredetileg projektfinanszírozási hiteleket, amelyek az eredeti definíciónak már nem felelnek meg, a solo FINREP jelentésben (7F/SF07H, SF18, SF19)- annak könyvekből történő kivezetéséig - változatlanul projektfinanszírozási hitelként kell feltüntetni.

Adós státuszában bekövetkezett változás esetében a státuszváltozás előtt folyósított hitelekre a belső hitelekre vonatkozó szabályokat alkalmazni nem kell, ugyanakkor jövőbeni kockázatvállalás esetén már igen. Amennyiben a státuszváltozás után a státuszváltozást megelőzően nyújtott hitel feltételeiben (összeg, árazás, fedezeti háttér, kötelezettek személye és köre, törlesztési ütemterv) bármilyen változás történik, akkor az új kockázatvállalási döntésnek minősül, és ez esetben erre az ügyletre a Hpt. belső hitelekre vonatkozó szabályai lesznek az irányadóak. Előbbiek alapján tehát a csak később (a belső hitelre vonatkozó szabályozással) érintetté váló adós még érintetté válása előtt felvett hitelét az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni. Amennyiben azonban ezen korábban felvett hitel feltételeiben változás történik és így az belső hitellé kerül átminősítésre, ettől az időponttól az adatszolgáltatásban is jelenteni szükséges.

Nem. A kitöltési útmutató rögzíti, hogy a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint'. Előbbiek alapján a - CRR, illetve ITS vonatkozó előírásai szerint meghatározott - eredeti kitettség érték vonatkozási időszak végi állományát kell a tábla e) oszlopában szerepeltetni.

"2018-tól a 14HD táblában a folyószámla hitelek esetén a korábbi napi mozgások kumulálása helyett az adott negyedév nyitó és záró állományának pozitív különbségét kell megadni, mint folyósítási adatot, az SF07H jelentéssel egyezően. Így a folyószámla hitelek folyósítási darabszáma negyedévente maximum 1, évente 4 lehet. Például 200 egység folyószámla hitelkeretből január 1-én 100 egység volt lehívott, március 31-én 112 egység, akkor a tárgyidőszaki folyósítás összege 12 egység és a folyósítás darabszáma 1. Amennyiben június 30-án a lehívott állomány összege 80, akkor a II. negyedévben törlesztés történt (112-80= 32 egység), melyet a táblában nem kell bemutatni, azaz a folyósítás összege változatlanul 12 egység és darabszáma 1. Ha a szeptember 30-i lehívott állomány 85 egység, akkor ezt a növekményt (85-80 = 5 egység) is hozzá kell adni az első negyedéves folyósításhoz, azaz a 14HD táblában a folyósítás összege 17 egység, folyósítás darabszáma 2 lesz. "

A 7C22/F7C42 soron az SF0102 Felügyeleti mérleg – Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz – kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt – kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát kell kimutatni.Azaz ha az ügyfélnek az adott vonatkozási időpontban 0 az egyenlege az SF0102 Felügyeleti mérleg előbb említett betétek sorain (betét sorok tartalmazzák a folyószámlabetétek egyenlegeit is), akkor az ügyfél az ügyfélbetétesek számában nem szerepeltetendő. A 7C22/F7C42 - Ügyfélbetétesek száma (fő) soron csak a pozitív egyenlegű betét illetve folyószámlákhoz kapcsolódó ügyfélbetétesek számát kell jelenteni.

"Általánosan elmondható a 9FA13, 9FA15, 9FA16 sorok szerződések száma mezőkhöz, hogy amennyiben a szolgáltatások/termékek igénybevétele külön szerződés megkötésével valósult meg, akkor ezeket szerződésenként kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Azaz amennyiben a fogyasztó 2 fizetési számlára vonatkozóan külön szerződéseket köt, akkor a 9FA13 sorban 2-t kell szerepeltetni (az eljárás a kérdésben szereplő 9FA15 és 9FA16 sorokra is ugyanígy értelmezhető).   A 9FA20 sor szerződések száma mezőben az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni. Előbbiek alapján a nevezett cellában azon pénzügyi szerződések darabszámát kell feltüntetni, amelyek jogilag megszűntek, azonban a szerződésből eredően az adatszolgáltató még tart nyilván követelést, azaz jelenleg is követelése áll fenn a fogyasztóval szemben (pl. jellemzően felmondott szerződések)."

Az ICAAP kézikönyvben meghatározott HUF eltolások alkalmazandók. Nem szükséges a bankoknak felülvizsgálni negyedévente az eltolás mértékét.

A korai figyelmeztető szint számításának keretén belül csak az EVE-érzékenységet kell figyelembe venni.

Amennyiben a bank a lejárat nélküli termékekre generál cash flow-t, a kamat-CF generálása és kimutatása is szükséges, mégpedig minden lejárati sávban a fennálló tőke mennyiségére vetítve. Időben egészen addig szükséges kamat CF-t generálni, amíg van fennálló tőke. Fontos, hogy lejárat nélküli termékeknél a modellezett állomány a modellezett pénzáramlá-sok/átárazódások oszlopban, külön tőke és külön kamatösszeggel, míg a nem modellezett állomány a szerződés szerinti pénzáramlás/átárazódás összegénél (csak tőkeösszeg) kerüljön feltüntetésre.

Az előbbi módon kérjük, vagyis az aktuális időpontban fennálló tőkére vetített kamatfelárat kell jelenteni, ami csökken, ahogy az ügylet amortizálódik.

A HUF esetében a csökkentett kamatsokk (Párhuzamos: 250bp, Rövid: 350bp, Hosszú: 160bp) értékek alkalmazását várjuk el, ami összhangban van az EBA/GL/2018/02 III. függelékének 2. fejezetével. A kamatláb-padló tekintetében a piaci, kockázatmentes hozamgörbe esetében az iránymutatás 115. bekezdés (k) pontjában szereplő -100 bázisponttól indulva emelkedő kamatláb-padló alkalmazását várjuk el. Az iránymutatás 115. bekezdés (h) pontjának megfelelően elvárjuk az instrumentum-specifikus kamatláb-padlók alkalmazását.

Igen, a hátralévő lejárat/átárazódásig lévő időtartam alapján kell besorolni a pénzáramlásokat.

A lejárat nélküli tételeket az 1-30 napos oszlopba kell besorolni (a szerződéses pénzáramra vonatkozóan; amennyiben az intézmény modellezi ezen termékeket, abban az esetben az f) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege oszlopba a modellezett átárazódások/lejáratok szerint szükséges besorolni a pénzáramlásokat, a h) Modellezett termékek eredeti (szerződéses) pénzáramlásának (átárazódásának) összege oszlopban pe-dig a fentebb említett, 1-30 napos sávba sorolandó a teljes pénzáramlás.)

A 9R1 jelentés f-g-h oszlopaiban összeg értékek jelentendők, így 0% kamatfelár esetén 0 értékek, míg 0%-tól eltérő felár esetén az adott fennálló tőkére vetített %-os felár összege jelentendő.

Ezen sorokban az adott devizájú hozamgörbére vonatkozó kamatsokk mértékét szükséges megadni parallel/long/short vonatkozásban. Pl. ICAAP kézikönyv alapján HUF-ra parallel 2.5% short 3.5% long 1.5% (ez eltér az EBA ajánlásban megfogalmazott parallel 3% short 4.5%, long 2%-tól!) Az egyéb devizanemek esetén az EBA ajánlás III. függelékében szereplő értékek tüntetendőek fel.

A vonatkozó EBA/GL/2018/02 alapján szükséges számolni az EVE-változást, ennek megfelelően a kockázatmentes hozamgörbe használható.

Kérjük a megnevezés oszlopot üresen hagyni.

Az arányt százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni. (például 12,34%-ot 12,34 formában)

"A portfolióminőség táblákban a forintosított devizahitelekből származó forint követeléseket a FORINT táblákban a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt. A forintosított hitelrészt a kapcsolódó devizahitel-követelésnek megfelelő minősítési kategória, fizetési késedelem, átstrukturáltság szerint kell az adatgyűjtésben szerepeltetni. A hitelszerződés minősítésénél és értékelésénél a hitel forintosított és devizarészét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni és ugyanabba a minősítési kategóriába kell sorolni. A fedezetek figyelembevétele utáni valószínűsíthető veszteséget a teljes követelésállományra kell vetíteni. (Ennek megfelelően nem minősíthető teljesítőnek a devizarész, ha nemteljesítő a forintosított hitelrész). A követelés forintban és devizában nyilvántartott részére ugyanolyan arányú értékvesztést kell elszámolni, mivel a kockázat, a várható veszteség is egyformán hárul a két részre. A hátralékossági sáv meghatározásakor a teljes szerződéses állományt egy követelésként kell figyelembe venni a hátralékosság meghatározásánál. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész eredeti lejárat szerinti késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon lejártsági sávjába kell besorolni."

A 7F Projektfinanszírozási hitelek táblában a késedelem miatt forintosított devizahiteleket a portfólió minőség táblákra jellemző szabályok szerint kell kimutatni a Könyv szeritni bruttó érték a)-d) oszlopokban és a Könyv szerinti érték e)-h) oszlopokban. A Még le nem hívott hitelkeret i)-l) oszlopait és az Egyéb tájékoztató adatok közül az Adott negyedévi folyósítás oszlopokat a kérdéskör nem érinti. A projekthitelek portfolió-minősítését és késedelmességét részletező m1)-u) oszlopok a portfolió-minősítő táblákra általánosan jellemző elvárások szerint töltendők ki. A tábla Egyéb tájékoztató adatokon belüli, érintett oszlopai kitöltésénél a projekt egységes egészként kezelendő és az Ingatlan fedezettel biztosított állomány, a Szindikált állomány a teljes finanszírozáson belül, a Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalás - Eszközök (könyv szerinti érték) és a Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen kívüli kötelezettségvállalás - (nyilvántartási érték) oszlopok kitöltésénél eszerint kell eljárni.

"A DMM táblában nem mutatható ki a részben vagy egészben forintosított devizahitelből származó forintkövetelés. Az alábbi körülmények önmagukban még nem elégségesek ahhoz, hogy egy deviza- vagy deviza alapú hitel forintkövetelésnek minősüljön: - a devizahitelrész hátralékba kerülése miatt a devizaátértékelés leállításra kerül; - a teljes deviza- vagy devizaalapú hitelt lejárttá teszik (felmondás),. További feltétel, hogy előbbiek mellett a 'forintosítás'-ról az eredeti devizahitel-szerződés és/vagy az ÁSZF is rendelkezzk. A forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. Ha az ügyféllel szemben árfolyamváltozás miatt árfolyamkülönbözet elszámolására már semmilyen módon nem kerül sor, és az árfolyam-változás a követelés értékét nem változtatja, a követelés forint követelésnek minősül. "

Míg a hitelkockázat esetében a viszontgarancia kockázatcsökkentő hatása a kitettség meghatározása után elismerésre kerül, addig a jelenlegi DMM előírások a kitettség alapján határozzák meg a stabil forrás igényt, így a viszontgarancia automatikusan nem kerül beszámításra. Az MNB a fentiekre való tekintettel csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tartja elfogadhatónak a viszontgarancia kockázatmérséklő tételként történő kimutatását (a nem saját kockázatra nyújtott hitelek kezelésével megegyezően). A viszontgarancia beszámíthatóságának az a feltétele, ha nemcsak a lehívás, hanem a lehívás esetén keletkező követelés törlesztésének ütemezése is megegyezik a garancia és a viszontgarancia esetében, illetve a hitelkockázatot teljes mértékben az anyabank viseli (azaz a törlesztés elmaradása sem jelent likviditási kockázatot az intézmény számára).

A kötelezettségvállalás nélküli hitelkeretek esetében a kitöltési útmutató egyértelműen 5 százalékos súlyt ír elő, így ennek megfelelően kérjük a mutatónak történő megfelelést.

A DMM szabályozás nem ad lehetőséget a kapott hitelkeretek figyelembevételére.

Csak a Szhitv. 1. § (1) t) pontja által a szövetkezeti hitelintézetek közé sorolt hitelintézetek felügyeleti változó díjának alapja a teljes 79. § (2) bekezdésben meghatározott tőkekövetlemény. A Hpt. hatálya alá tartozó többi hitelintézet felügyeleti változó díjának alapjául szolgáló tőkekövetelményt a Hpt. 79. § (2) a) pontja alapján kell meghatározni.

A Hpt. 79. § (2) bekezdés szerint felügyeleti változó díj alapja az 575/2013 EU rendelet (CRR) 92. cikkben meghatározottak szerint kiszámított tőkekövetelmény. A CRR végrehajtását bemutató Európai Bizottság által elfogadott Adatszolgáltatási végrehajtás technikai sztenderd (ITS) adatokat azonban valóban későbbi határidővel kell szolgáltatni, mint a felügyeleti díj bevallására szolgáló adatokat, ezért az intézmények az ITS adatokat nem tudják felhasználni a negyedéves felügyeleti díj változódíj megállapításához. Ezért az MNB elfogadja, hogy a felügyeleti díj bevallásához szükséges negyedév végi tőkekövetelmény adatokat becsléssel állapítsák meg, és a 2020. évre vonatkozó korrekciót az auditált beszámoló adatai alapján a 2021. II. negyedévről szóló adatszolgáltatásban végezzék el.

"A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D4= E – Ch, ahol D4: Eltérés összege E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)' 'A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó: D5= Ch – Th, ahol D5: Eltérés összege Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla) Th: Az aktuális hónap tartalék' Az 'E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege” részét képezi a pénzforgalmi számlán lévő összeg, és az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege (a tartaléknyilatkozattól függetlenül). A kötelező tartalék teljesítésébe beleszámító készpénz állományát a 710-es soron kérjük jelenteni."

Lakások esetén két szintszám jelentendő kötelezően: a c10) „szint” nevű mezőben kell megadni, hogy a lakás hányadik szinten helyezkedik el az épületben, a g18)-as „társasházi szintszám” nevű mezőnél pedig azt, hogy a társasház hány szintből áll. Lakóház ingatlan típus esetén a g14)-es „szintszám” nevű mező töltése kötelező, amely mezőben azt szükséges jelenteni, hogy az épület hány szintből áll.

Igen, ezen ügyletekre vonatkozóan is szükséges adatot jelenteni az ING táblában.

Lakóingatlan:  1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint lakóingatlannak kell tekinteni, a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki.

Az ING jelentésben azokra – a pénzügyi szervezet által ténylegesen, a tárgyidőszakban megkötött hitelszerződéssel finanszírozott – a Magyarország területén lévő, az adásvétel tárgyát képező, a finanszírozás során a hitelcélt szolgáló és egyúttal fedezetbe vont lakóingatlan-fedezetre  vonatkozóan kell negyedéves gyakorisággal adatot szolgáltatni, amelyet a pénzügyi szervezet a finanszírozáshoz kapcsolódó értékbecslésekből megismert. Kivételt képeznek az ősfeltöltés tekintetében azon finanszírozási szerződések, amelyek épülő lakóingatlanra vonatkoznak, és a kapcsolódó finanszírozási szerződés és adásvételi (elő)szerződés a rendelet hatálybalépése előtt létrejött, azonban a lakóingatlan csak a rendelet hatálybalépését követően kapott használatba-vételi engedélyt. Ezen ingatlanokra vonatkozóan az adatok a használatba-vételi engedély rendelkezésre állását követően jelentendők az ING jelentésben.

Azon finanszírozott ingatlan, amely nem kerül fedezetként bevonásra a hitelügylet mögé, nem kell az ING jelentésben szerepeltetni.

Amennyiben egy ingatlantranzakció kapcsán több hitelszerződés kerül megkötésre, úgy kérjük az egyes hiteleket külön sorokon jelenteni a megfelelő HITEL-azonosítókkal az ING jelentésben.

A ING jelentésben csak azon finanszírozáshoz kapcsolódó ingatlanok értékbecslésből megismert adatokat kérjük lejelenteni, melyek megfelelnek a lakóingatlan definíciónak a 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés értelmében. Az építés alatt álló ingatlan (társasházi lakás) és a hozzá kapcsolódó tranzakció adatai csak akkor jelentendőek, amikor a lakás elkészült, lakóház vagy lakás megnevezéssel a nyilvántartásba került.

Ha egy hitelhez több ingatlan kapcsolódik csak a finanszírozott, értékbecslésben értékelt, és fedezetbe vont ingatlan adatai jelentendők, a pótfedezet adatai nem.

A c12)-es mező nem kódtáras mező. Itt ebben a szabad szöveges mezőben az Ingatlan tulajdoni lapján (tulajdoni lap I. rész, megnevezés oszlopban) szereplő ingatlan típust kell megadni.

Az ING jelentésben a lakóingatlan finanszírozáshoz készült értékbecslésekből a lakóingatlanra kinyert információk relevánsak. Így a finanszírozáshoz készült értékbecslések esetében szakmailag nem elfogadható, hogy a lakás + teremgarázs + tároló együttes értékelése esetén nincs külön értékkel meghatározva, illetve nyilvántartva az egyes ingatlanok piaci értéke. Az adatszolgáltatásban ezért a két helyrajzi számon nyilvántartott két ingatlant (lakás + garázs) tilos egy értéken (egy soron) jelenteni, mert az a lakóingatlan piaci értékéről nem a valós információt tartalmazza.